Ugrás a tartalomhoz

Sebők Éva (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebők Éva
Született1927. július 12.
Szeged
Elhunyt2012. december 21. (85 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSebeők János
Foglalkozása
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (2002)
Írói pályafutása
Jellemző műfajokgyermek- és ifjúsági irodalom
Első műveFelköszöntő (1951)
SablonWikidataSegítség

Sebők Éva (Szeged, 1927. július 12.2012. december 21.) József Attila-díjas magyar költő, gyermekíró. Műfordításokat készít cseh, lengyel és szlovák nyelvből. Sebeők János író édesanyja, Sebők György (1922–1999) zongoraművész húga.

Életpályája

[szerkesztés]

Sebők Vilmos (1887–1943) ügyvéd és Krausz Klára (1896–1978) gyermekeként született.[2] Anyai nagyapja Krausz József (1866–1950) szegedi főorvos volt.[3][4] A német megszállást követően zsidó származása miatt édesanyjával együtt deportálták.[5] Hazatérése után varrónőként dolgozott, de már gyermekkorától kezdve verseket és meséket írt. 1949-ben pályadíjat nyert egy írásával. 1950 óta az irodalomból él. 1951-ben az Írószövetség ösztöndíjával járt Lengyelországban. 1955 és 1957 között egy újabb ösztöndíjat elnyerve tanult filológiát a Varsói Egyetemen. Az 1980-as évektől főként költőként tevékenykedik.

Művei

[szerkesztés]
  • Felköszöntő (versek, Budapest, 1951)
  • Volt egyszer egy kisfiú (mese, 1962)
  • Mese az állatgyerekekről (verses mese, Budapest, 1963)
  • Hangmadár. Ill. Bálint Endre (versek, Budapest, 1968)
  • Mimóza. Ill. Würtz Ádám (meseregény, Budapest, 1970)
  • Boholy (meseregény, Budapest, 1975)
  • Koboldos (1978, gyermekversek)
  • Lengyel teakeverék (1978, útirajz)
  • Hiszőke (1980, gyermekversek)
  • Állatszálloda (1980, verses képeskönyv)
  • Libikóka (1982, képeskönyv)
  • Denevérkönyv (1982, mese)
  • Tapóka (1986, meseregény)
  • Tip-top tárlat (1988)
  • Jégkarc (1989, versek)
  • Belső sáv (1994, versek)
  • Koronatanú (1997, versek)
  • Félsőtét (2000, versek)
  • Millabella (2000)
  • Hazacsavargó – mesehúszas (2001)
  • Seregélytánc (2005)
  • Kettős könyv – haikuk és kontemplatívák (2005)
  • Mibenlét (2007)
  • Állatszálloda. Sebők Éva verse; ill. Réber László; Móra, Budapest, 2008

Irodalom

[szerkesztés]
  • Szepes Erika: Bíborban és feketében az ezredvégen – Sebők Éva mítoszai (2003, Széphalom Könyvműhely)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Kultúrkapcsolatok Intézetének Díja 1951
  • Odznaka Tysiaclecia [Ezredév Érdemrend] 1966
  • A Lengyel Kultúráért Érdemérem (1970)
  • ZAIKS-díj (1970, 1988)
  • A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1971)
  • A Kulturális Minisztérium Nívódíja (1979-ben kétszer)
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1987)[6]
  • Fundusz Literatury-díj (1987)
  • Lengyel Népköztársaság arany érdemkeresztje (1987)
  • IRAT-nívódíj (1995)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
  • József Attila-díj (2002)[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Megnősült Sebeők János: „Szerettem volna úgy meghalni, hogy Erika az özvegyem lehessen”, 2023. július 17.
  2. Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 647/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  3. Dombi Józsefné (2003). „Az előadói képesség gyökerei Sebők György művészetében”. Parlando (Magyarország) 45 (1). 
  4. Gyászhír”, Viharsarok, 1950. december 8., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. december 3.) 
  5. Sebők Éva. Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  6. Magyar Közlöny, 1987. augusztus 15. (35. szám)
  7. Kulturális Közlöny, 2002. április 19. (46. évfolyam, 7. szám)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerk. Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988. 210 [1] o., ill.; 2. jav. kiad. Debrecen, Csokonai, 1991.
  • (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
  • Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia, 1997.
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.