Sebők Éva (költő)
Sebők Éva | |
Született | 1927. július 12. Szeged |
Elhunyt | 2012. december 21. (85 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Sebeők János |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | József Attila-díj (2002) |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | gyermek- és ifjúsági irodalom |
Első műve | Felköszöntő (1951) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sebők Éva (Szeged, 1927. július 12. – 2012. december 21.) József Attila-díjas magyar költő, gyermekíró. Műfordításokat készít cseh, lengyel és szlovák nyelvből. Sebeők János író édesanyja, Sebők György (1922–1999) zongoraművész húga.
Életpályája
[szerkesztés]Sebők Vilmos (1887–1943) ügyvéd és Krausz Klára (1896–1978) gyermekeként született.[2] Anyai nagyapja Krausz József (1866–1950) szegedi főorvos volt.[3][4] A német megszállást követően zsidó származása miatt édesanyjával együtt deportálták.[5] Hazatérése után varrónőként dolgozott, de már gyermekkorától kezdve verseket és meséket írt. 1949-ben pályadíjat nyert egy írásával. 1950 óta az irodalomból él. 1951-ben az Írószövetség ösztöndíjával járt Lengyelországban. 1955 és 1957 között egy újabb ösztöndíjat elnyerve tanult filológiát a Varsói Egyetemen. Az 1980-as évektől főként költőként tevékenykedik.
Művei
[szerkesztés]- Felköszöntő (versek, Budapest, 1951)
- Volt egyszer egy kisfiú (mese, 1962)
- Mese az állatgyerekekről (verses mese, Budapest, 1963)
- Hangmadár. Ill. Bálint Endre (versek, Budapest, 1968)
- Mimóza. Ill. Würtz Ádám (meseregény, Budapest, 1970)
- Boholy (meseregény, Budapest, 1975)
- Koboldos (1978, gyermekversek)
- Lengyel teakeverék (1978, útirajz)
- Hiszőke (1980, gyermekversek)
- Állatszálloda (1980, verses képeskönyv)
- Libikóka (1982, képeskönyv)
- Denevérkönyv (1982, mese)
- Tapóka (1986, meseregény)
- Tip-top tárlat (1988)
- Jégkarc (1989, versek)
- Belső sáv (1994, versek)
- Koronatanú (1997, versek)
- Félsőtét (2000, versek)
- Millabella (2000)
- Hazacsavargó – mesehúszas (2001)
- Seregélytánc (2005)
- Kettős könyv – haikuk és kontemplatívák (2005)
- Mibenlét (2007)
- Állatszálloda. Sebők Éva verse; ill. Réber László; Móra, Budapest, 2008
Irodalom
[szerkesztés]- Szepes Erika: Bíborban és feketében az ezredvégen – Sebők Éva mítoszai (2003, Széphalom Könyvműhely)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kultúrkapcsolatok Intézetének Díja 1951
- Odznaka Tysiaclecia [Ezredév Érdemrend] 1966
- A Lengyel Kultúráért Érdemérem (1970)
- ZAIKS-díj (1970, 1988)
- A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1971)
- A Kulturális Minisztérium Nívódíja (1979-ben kétszer)
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1987)[6]
- Fundusz Literatury-díj (1987)
- Lengyel Népköztársaság arany érdemkeresztje (1987)
- IRAT-nívódíj (1995)
- Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
- József Attila-díj (2002)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Megnősült Sebeők János: „Szerettem volna úgy meghalni, hogy Erika az özvegyem lehessen”, 2023. július 17.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 647/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
- ↑ Dombi Józsefné (2003). „Az előadói képesség gyökerei Sebők György művészetében”. Parlando (Magyarország) 45 (1).
- ↑ „Gyászhír”, Viharsarok, 1950. december 8., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. december 3.)
- ↑ Sebők Éva. Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1987. augusztus 15. (35. szám)
- ↑ Kulturális Közlöny, 2002. április 19. (46. évfolyam, 7. szám)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Pósa Zoltán: Költőnek született. Sebők Éva pályaíve Archiválva 2015. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben = Napút 2008. 1. szám
- Gyermekirodalom.hu
További információk
[szerkesztés]- Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Írta Székelyné Sipos Klára, Botosné Koscsó Ilona. Szerk. Fogarassy Miklós. Budapest-Debrecen, OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ-Csokonai, 1988. 210 [1] o., ill.; 2. jav. kiad. Debrecen, Csokonai, 1991.
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
- Magyar költőnők antológiája. Összeáll. S. Sárdi Margit, Tóth László. Budapest, Enciklopédia, 1997.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.