Ugrás a tartalomhoz

Schneller Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schneller Károly
Született1893. július 12.
Pozsony
Elhunyt1953. december 12. (60 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
SzüleiSchneller István
Foglalkozásajogász, statisztikus, egyetemi tanár
IskoláiKolozsvári egyetem (-1917)
Bécsi Egyetem (1917-1918)
SírhelyeFarkasréti temető (6/3-1-9/10)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Schneller Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Schneller Károly (Pozsony, 1893. július 12.Szeged, 1953. december 12.) jogász, statisztikus, egyetemi tanár. Nemzetközi hírű tudós.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

1894-ben családja Kolozsvárra költözött, így államtudományi doktori oklevelét 1917-ben a kolozsvári egyetemen szerezte meg. 1917–1918 között a Bécsi Egyetem hallgatója volt. 1922-ben a Szegedi Tudományegyetemen, 1933-ban a Budapesti Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. 1918 végén a Budapesti Fővárosi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett. 1920-ban a miskolci jogakadémia rendkívüli, 1922-ben rendes tanára lett.

Az 1920-as évek derekától Magyarországon megjelent népesedéskutatásai révén nemzetközi hírű tudós. 1939-ben a Szegedi Tudományegyetemen a statisztika-közgazdaságtan rendkívüli tanárává nevezték ki. 1940-től a kolozsvári egyetemen, 1945–1953 között a Szegedi Tudományegyetemen a statisztika nyilvános rendes tanáraként működött. A Szegedi Tudományegyetem jogi karát a II. világháború után ő szervezte újjá. Tovább fejlesztette a standard-számítás módszerét, újszerű népsűrűségi és termelésszínvonal-mérési arányszámokat dolgozott ki, és foglalkozott a korrelációszámítás kérdéskörével.

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Népesedéspolitika-többtermelés (Sárospatak, 1922)
  • Magyarország városi és vidéki népessége (Pécs, 1925)
  • Die demologischen Eigenthümlichkeiten der protestantischen Bevölkerung Ungarns (Miskolc, 1930)
  • A standard népesség (1930)
  • A magyarországi protestáns népesség demológiai sajátosságai (Miskolc, 1930)
  • Demológiai tanulmányok (Miskolc, 1937)
  • Az agrárnépsűrűség számítás módja (Miskolci Jogászélet, 1939)
  • Időszerű gondolatok a népesedésről (Társadalomtudomány, 1940)
  • Szórványok és szigetek sorsa Kolozs vármegyében (Kolozsvár, 1943. Az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának értekezései).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Egyed Ákos: A szórványkérdés a két világháború közötti történetírásban. Erdélyi Múzeum, 2000/3–4.
  • Imreh István: Az 1942-es felmérés általános értékelése. Erdélyi Múzeum 2000/3–4.