Schmidt Sándor (bányamérnök)
| Schmidt Sándor | |
 | |
| Emléktáblája a róla elnevezett dorogi lakótelepen | |
| Született | 1882. március 12. Felsőbánya |
| Elhunyt | 1953. május 31. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | bányamérnök, bányaigazgató, bányaügyi főtanácsos |
| Iskolái | Selmeci Akadémia (–1904) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schmidt Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schmidt Sándor (Felsőbánya, 1882. március 12. – Budapest, 1953. május 31.) bányamérnök, bányaigazgató, magyar királyi bányaügyi főtanácsos, Dorog város „atyja”.
Pályafutása
[szerkesztés]1904-ben szerzett mérnöki oklevelet Selmecbányán, 1905-ben került Dorogra Petrozsényből. 1911-től 28 éven át volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányavállalat dorogi igazgatója. Igazgatósága alatt újra Dorog lett a szénmedence központja. Az 1915-ben benyújtott, a szénbányászat fejlesztésére vonatkozó terve tartalmazta a munkásság, a tiszti- és mérnöki állomány elhelyezésének megoldását is, a bányászokat és a tisztviselőket centralizáltan, a központi fekvésű, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező Dorogon kívánta letelepíteni.
Elképzeléseinek megfelelően 1916-ban egyszerre kezdték meg a Tisztviselőtelep és az Újkolónia építését, 1919-ben nagyközségé vált a település, a falu lakossága Schmidt igazgatósága alatt 2000 főről 8000 főre növekedett, a korábbi vizenyős völgyet munkástelepek foglalták el a vasút mentén, felépült a legtöbb mai közintézmény – városháza, bányakaszinó (ma könyvtár), két iskola, óvodák, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház, sporttelep, bányaszékház (ma Intézmények Háza) – főként Gáthy Zoltán, Mende Valér és Fleischl Róbert tervei alapján.
A Tanácsköztársaság idején a dorogi bányászok bújtatták Szamuely Tibor különítményesei elől. 1938-ban Budapestre került, ahol a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgató-helyettese lett. 1945 után szakértőként vett részt a Gellért-hegyi földalatti víztározó építésénél.
1953-ban az ÁVH letartóztatta „népellenes szervezkedés” koholt vádjával. Két hónap múlva belehalt a kínzásokba, sírhelye ismeretlen.
Tevékenységének köszönhető, hogy Dorog várossá fejlődött, ezért is nevezik a város atyjának. Érdemeit a szocializmus alatt megpróbálták csökkenteni, azonban a rendszerváltás után újra elfoglalta jól megérdemelt helyét a magyar bányamérnökök és Dorog nagyjai között.
Érdekesség
[szerkesztés]Schmidt Sándor volt az első bányamérnök, aki doktori címet kapott Magyarországon.
Emlékezete
[szerkesztés]Emléktábláját 1997-ben avatták fel a nevét megépülte, 1990 óta viselő 889 lakásos lakótelepen. 2003-ban, halálának 50. évfordulóján avatták fel második emléktábláját a dorogi köztemetőben található kápolnájának belső falán.
Kitüntetései
[szerkesztés]- 1922-től Dorog díszpolgára.
- Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki kereszt (XI. Piusz pápa, 1929)
További információk
[szerkesztés]- Kovács Lajos: A mecénás és a szociálisan érzékeny Schmidt Sándor Archiválva 2008. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kovács Lajos: A művészetpártoló Schmidt Sándor Archiválva 2008. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kibányászott "lignitbűnök". A Rákosi-korszak egy bányamérnökperének anatómiája; szerk., bev., jegyz. Cserényi-Zsitnyányi Ildikó; ÁBTL–L'Harmattan, Bp., 2013 (Közelmúltunk hagyatéka sorozat)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2
- Tittmann János: Dorogi kalendárium 1995-2010, p. 40-42
