Schmidt Henrik (nyelvész)
| Schmidt Henrik | |
| Született | 1877. október 14.[1] Verbász |
| Elhunyt | 1953. december 18. (76 évesen)[2] Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1895–1899) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schmidt Henrik (Újverbász, 1877. október 14. – Szeged, 1953. december 18.) nyelvész, germanista, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1923, kizárás: 1948. április 23., visszaállítás: 1991. május 9.).
Életpályája
[szerkesztés]Gimnáziumi tanulmányait Újvidéken és Szarvason végezte el. 1895–1899 között a budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Eötvös-kollégista volt. 1899–1907 között gróf Tisza István fiának nevelőjeként dolgozott Geszten. 1901–1906 között a lipcsei, a berlini és a heidelbergi egyetemen volt tanulmányúton. 1907–1910 között a budapesti kereskedelmi akadémián a német nyelv oktatója volt. 1910–1911 között a Debreceni Református Főiskolán a német nyelv és irodalom rendes tanára volt. 1911–1919 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára volt. 1914–1916 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja volt. 1919–1921 között a Budapestre került kolozsvári tudományegyetemen a német filológia nyilvános rendes tanára volt. 1921–1946 között a Szegedi Tudományegyetemen a német nyelv és irodalom nyilvános rendes tanára és a Német, illetve Germán Filológiai Intézet igazgatója volt. 1923-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1923–1924 között illetve 1933–1934 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja volt. 1932–1933 között az egyetem rektora volt. 1945 után már nem dolgozott.
Kutatási területe a magyarországi németek eredete, nyelvjárásaik keletkezése, valamint a német nyelv és irodalom tanításának módszertani kérdései. Monográfiát írt Tisza Istvánról.
Művei
[szerkesztés]- A hangváltás törvényszerűségéről a középfelnémet nyelvjárások alapján (Nyelvtudományi Közlemények, 1906)
- Lauthlehre der rheinfränkischen Mundart der Sprachinsel Verbasz in Südungarn (Zeitschrift für deutsche Mundarten, 1911)
- Die deutschen Mundarten in Südungarn (Ungarische Rundschau, 1914)
- Tisza István boldog évei (Budapest, 1923)
- A magyarországi német nyelvjáráskutatás módszere és problémái. Akadémiai székfoglaló (Elhangzott: 1924. márc. 3.)
- Die deutschen Mundarten (monográfia, Pécs, 1928)
- Haus und Hof der Donauschwaben (Deutsch-ungarische Heimatsblätter, 1930)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.biolex.ios-regensburg.de/BioLexViewview.php?ID=1634
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13572.htm, Schmidt Henrik, 2017. október 9.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Schmidt Henrik
- Névpont.hu
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
[szerkesztés]- Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeállította: Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerkesztette: Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
