Schläfli-szimbólum
A geometriában a Schläfli-szimbólum sokszögeket, poliédereket és magasabb dimenziós politópokat, parkettázásokat, térkitöltéseket ír le. A svájci Ludwig Schläfli után nevezték el.
Alakja , ahol, ha egész, akkor egy megfelelő oldalszámú sokszöget jelöl. Ha tört, akkor egy csillagsokszöget jellemez, ahol a számláló a csúcsok számát, a nevező pedig azt adja meg, hogy körbemenve hányadik pontokat kell összekötni.
A Schläfli-szimbólumban szereplő számok sorrendjének megfordítása az eredetileg leírt objektum duálisát írja le.
Definíció
[szerkesztés]A Schläfli-szimbólum egy rekurzív leírás, ami a sokszögből indul ki. A szimbólumban q azt adja meg, hogy a p sokszögből hány találkozik egy csúcsban. Ha egy négy dimenziós politópban minden él körül r szimbólumú poliéder találkozik, akkor Schläfli-szimbóluma , és így tovább. A poliédereknek lehetnek csillagsokszög lapjaik is.
A szabályos politóp lapjának Schläfli-szimbóluma . Ugyanennek a poliédernek a csúcsalakzata .
A poliédereknek lehetnek csillagsokszög lapjaik is.
A szimbólum reprezentálhat véges sokszöget, poliédert, politópot, vagy euklideszi vagy hiperbolikus szabályos parkettát vagy térkitöltést a defektusától[* 1] függően. Ha a defektus pozitív, akkor lapok felhajtogathatók az eggyel magasabb dimenziós térbe, így politópot alkothatnak. A nulla defektus azt jelzi, hogy az illeszkedő lapok kitöltik az adott dimenziójú euklideszi teret. A negatív defektus nem lehetséges az euklideszi térben, de a hiperbolikus térben már igen.
A csúcsalakzatot többnyire véges politópnak fogják fel, de néha érdemesebb parkettázásnak vagy térkitöltésnek tekinteni.
A szabályos politópok duálisainak Schläfli-szimbóluma megegyezik az eredeti Schläfli-szimbólum megfordításával. Az önduális politópok Schläfli-szimbóluma így szimmetrikus.
Szimmetriacsoportok
[szerkesztés]A Schläfli-szimbólum szorosan kapcsolódik az azonos indexű tükörszimmetrikus csoportokhoz, amelyeket Coxeter-csoportoknak is neveznek, és szögletes zárójelbe tesznek. Így a [3,3] Coxeter-csoport a tetraéder, a [3,4] az oktaéder, és [3,5] az ikozaéder tükörszimmetriái által generált csoport jele.
Példák
[szerkesztés]Sokszögek és csillagsokszögek
[szerkesztés]egy -szög.
a pentagramma .
és rendre a és heptagrammák jele.
Mindezek az alakzatok önduálisak.
Szabályos testek
[szerkesztés]A szabályos testek Schläfli-szimbólumai: az önduális tetraéder.
az oktaéder, a megfordított az oktaéder duálisa, a kocka.
az ikozaéder, a megfordított az ikozaéder duálisa, a dodekaéder.
Platóni parketták
[szerkesztés]a háromszögparketta, az inverz ennek a duálisa, a hatszögparketta.
az önduális négyzetparketta.
Kepler-Poinsot-testek
[szerkesztés]A Kepler-Poinsot-testek Schläfli-szimbólumai: a nagy ikozaédert, az inverziója a duálisát, a nagy csillagdodekaédert írja le.
a nagy dodekaédert, az inverzió a duálisát, a kis csillagdodekaédert jellemzi.
Négy dimenziós szabályos politópok
[szerkesztés]a pentakhoron,
a tesszerakt (négy dimenziós hiperkocka), duálisa pedig a hexadekakhor néven is ismert szabályos 16-cellát jellemzi.
az önduális szabályos 24-cella, másként az ikozitetrakhor.
a 120-cella, inverziója a szabályos 600-cella.
Magasabb dimenzióban
[szerkesztés]Magasabb dimenzióban a politóp Schläfli-szimbóluma {p1, p2, ..., pn − 1}, ha lapjainak Schläfli-szimbóluma {p1,p2, ..., pn − 2}, és csúcsalakzatának Schläfli-szimbóluma {p2,p3, ..., pn − 1}.
Egy szabályos politóp lapjának csúcsalakzata és csúcsalakzatának lapja ugyanaz: {p2,p3, ..., pn − 2}.
Négynél magasabb dimenzióban dimenziónként három szabályos politóp van: {3,3,3,...,3} a szimplex; {3,3, ..., 3,4} a keresztpolitóp; és {4,3,3,...,3} a hiperkocka. Konkáv szabályos politópok nincsenek ezekben a dimenziókban.
Uniform prizmák
[szerkesztés]Az uniform prizmák alacsonyabb dimenziós szabályos politópok Descartes-szorzatai:
- p-gonális prizma: a p.4.4 csúcsalakzatú politóp definiálható, mint { } × {p}, ahol { } a szakasz.
- {p,q}-éderes prizma: a { } × {p,q} szorzat.
- p-q duoprizma: {p} × {q}.
Általánosításai
[szerkesztés]Coxeter a kváziszabályos poliéderekre is kiterjesztette a Schläfli-szimbólumot a csúcsok dimenziójának jelölésével. Ez lett a még általánosabb Coxeter-Dynkin diagram kiindulópontja. Norman Johnson egyszerűsítette a jelölést azzal, hogy a csúcsszimbólumokra bevezette az r prfixet. A t jelölés a legáltalánosabb, és közvetlenül megfelel a Coxeter-Dynkin diagram gyűrűinek. Mindegyik szimbólumnak van alternációja, ahol a Coxeter-Dynkin diagramon a gyűrűket lyukak helyettesítik a h prefixszel. Ez a változtatás csak bizonyos feltételekkel vihető végbe.
Forma | Kiterjesztett Schläfli-szimbólumok | Szimmetria | Coxeter-diagram | Példa: {4,3} | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szabályos | {p,q} | t0{p,q} | [p,q] vagy [(p,q,2)] |
Kocka | |||||
Csonkított | t{p,q} | t0,1{p,q} | Csonkított kocka | ||||||
Bicsonkítás (Csonkított duális) |
2t{p,q} | t1,2{p,q} | Csonkított oktaéder | ||||||
Rektifikált (Kváziszabályos) |
r{p,q} | t1{p,q} | Kuboktaéder | ||||||
Birektifikáció (Szabályos duális) |
2r{p,q} | t2{p,q} | Oktaéder | ||||||
Cantellated (A rektifikált rektifikáltja) |
rr{p,q} | t0,2{p,q} | Rombikuboktaéder | ||||||
Élcsonkított (A csonkított rektifikáltja) |
tr{p,q} | t0,1,2{p,q} | Csonkított kuboktaéder | ||||||
Alternációk | |||||||||
Alternált szabályos (p páros) |
h{p,q} | ht0{p,q} | [1+,p,q] | Demikocka (Tetraéder) |
|||||
Snub szabályos (q páros) |
s{p,q} | ht0,1{p,q} | [p+,q] | ||||||
Snub duális szabály (p páros) |
s{q,p} | ht1,2{p,q} | [p,q+] | Snub oktaéder (Ikozaéder) |
|||||
Alternált duális szabályos (q páros) |
h{q,p} | ht2{p,q} | [p,q,1+] | ||||||
Alternált rektifkált (p és q is páros) |
hr{p,q} | ht1{p,q} | [p,1+,q] | ||||||
Alternált rektifikált rektifikált (p és q is páros) |
hrr{p,q} | ht0,2{p,q} | [(p,q,2+)] | ||||||
Quarter (p és q is páros) |
q{p,q} | ht0ht2{p,q} | [1+,p,q,1+] | ||||||
Snub rektifikált Snub kváziszabályos |
sr{p,q} | ht0,1,2{p,q} | [p,q]+ | Snub kuboktaéder (Snub kocka) |
Négy dimenzióban
[szerkesztés]Forma | Kiterjesztett Schläfli-szimbólum | Coxeter-diagram | Példa, {4,3,3} | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szabályos | {p,q,r} | t0{p,q,r} | Tesszerakt | ||||||
Csonkított | t{p,q,r} | t0,1{p,q,r} | Csonkított tesszerakt | ||||||
Rektifikált | r{p,q,r} | t1{p,q,r} | Rektifikált tesszerakt | = | |||||
Bicsonkított | 2t{p,q,r} | t1,2{p,q,r} | Bicsonkított tesszerakt | ||||||
Birektifikált (rektifikált duális) |
2r{p,q,r} = r{r,q,p} | t2{p,q,r} | Rektifikált 16-cella | = | |||||
Tricsonkított (Csonkított duális) |
3t{p,q,r} = t{r,q,p} | t2,3{p,q,r} | Bicsonkított tesszerakt | ||||||
Trirektifikált (Dual) |
3r{p,q,r} = {r,q,p} | t3{p,q,r} = {r,q,p} | 16-cella | ||||||
Cantellált | rr{p,q,r} | t0,2{p,q,r} | Cantellált tesszerakt | = | |||||
Élcsonkított | tr{p,q,r} | t0,1,2{p,q,r} | Élcsonkított tesszerakt | = | |||||
Runcinált (kiterjesztett) |
e{p,q,r} | t0,3{p,q,r} | Runcinált tesszerakt | ||||||
Runcicsonkított | t0,1,3{p,q,r} | Runcicsonkított tesszerakt | |||||||
Omnicsonkított | t0,1,2,3{p,q,r} | Omnicsonkított tesszerakt | |||||||
Alternációk | |||||||||
Fél p páros |
h{p,q,r} | ht0{p,q,r} | 16-cella | ||||||
Negyed p és r páros |
q{p,q,r} | ht0ht3{p,q,r} | |||||||
Snub q páros |
s{p,q,r} | ht0,1{p,q,r} | Snub 24-cella | ||||||
Snub rectifikált r páros |
sr{p,q,r} | ht0,1,2{p,q,r} | Snub 24-cella | = | |||||
Alternált omnicsonkítás | ht0,1,2,3{p,q,r} | Nagy duoantiprizma |
Forma | Kiterjesztett Schläfli-szimbólum | Coxeter-diagram | Példák | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kváziszabályos | {p,q1,1} | t0{p,q1,1} | 16-cella | |||||
Csonkított | t{p,q1,1} | t0,1{p,q1,1} | Csonkított 16-cella | |||||
Rektifikált | r{p,q1,1} | t1{p,q1,1} | 24-cella | |||||
Cantellált | rr{p,q1,1} | t0,2,3{p,q1,1} | Cantellált 16-cella | |||||
Élcsonkított | tr{p,q1,1} | t0,1,2,3{p,q1,1} | Élcsonkított 16-cella | |||||
Snub rectifikált | sr{p,q1,1} | ht0,1,2,3{p,q1,1} | Snub 24-cella | |||||
Kváziszabályos | {r,/q\,p} | t0{r,/q\,p} | ||||||
Csonkított | t{r,/q\,p} | t0,1{r,/q\,p} | ||||||
Rektifikált | r{r,/q\,p} | t1{r,/q\,p} | ||||||
Cantellált | rr{r,/q\,p} | t0,2,3{r,/q\,p} | ||||||
Élcsonkított | tr{r,/q\,p} | t0,1,2,3{r,/q\,p} | ||||||
snub rektifikált | sr{p,/q,\r} | ht0,1,2,3{p,/q\,r} |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Azaz mennyi az összes eltérés a várt 180˚-tól.
Források
[szerkesztés]- Coxeter: Regular Polytopes (pp. 14, 69, 149) [1]
- Kaleidoscopes: Selected Writings of H.S.M. Coxeter, edited by F. Arthur Sherk, Peter McMullen, Anthony C. Thompson, Asia Ivic Weiss, Wiley-Interscience Publication, 1995, ISBN 978-0-471-01003-6
- (Paper 22) H.S.M. Coxeter, Regular and Semi Regular Polytopes I, [Math. Zeit. 46 (1940) 380-407, MR 2,10]
- (Paper 23) H.S.M. Coxeter, Regular and Semi-Regular Polytopes II, [Math. Zeit. 188 (1985) 559-591]
- (Paper 24) H.S.M. Coxeter, Regular and Semi-Regular Polytopes III, [Math. Zeit. 200 (1988) 3-45]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schläfli-Symbol című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schläfli symbol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.