Schiff-bázis
A Schiff-bázisok (nevüket Hugo Schiff német kémikusról kapták) R2C=NR' (R' ≠ H) általános képletű vegyületek.[1][2] Az iminek egyik alcsoportjának tekinthetők, nevezetesen szerkezetüktől függően szekunder ketiminek vagy szekunder aldiminek. Gyakran az azometin kifejezés szinonimájaként használják, ez specifikusan a szekunder aldimineket (R–CH=NR', ahol R' ≠ H) jelenti.[3]
Elnevezésükre számos különleges szabályrendszer létezik. Például egy anilinból levezethető Schiff-bázis neve, amelyben R3 fenilcsoport, anil,[4] míg a bisz-vegyületeket többnyire szalén-típusú vegyületeknek hívják.
A Schiff-bázis elnevezést rendszerint olyankor használják, amikor fémionok koordinációs vegyületének ligandumaként szerepel a vegyület. Ilyen komplexek a természetben is előfordulnak, például a korrin, de többségük szintetikus eredetű, és fontos katalizátorok, például a Jacobsen-katalizátor előállításához használják őket.
Szintézis
[szerkesztés]Alifás vagy aromás aminok és karbonilvegyületek nukleofil addíciós reakciójában először hemiaminál képződik, melyből vízvesztéssel imin keletkezik. Jellegzetes reakció például a 4,4′-diaminodifenil-éter reakciója o-vanillinnal:[5]
Biokémia
[szerkesztés]A Schiff-bázisok gyakori enzimatikus intermedierek amin – például lizil terminális csoportja – és kofaktor vagy szubsztrát ketocsoportja közötti reverzibilis reakciókban. A PLP enzim kofaktor a lizillel Schiff-bázist képez, és transzaldiminálással szubsztráttá alakul.[6] A retinal kofaktor hasonló módon a rodopszinnal (az emberi rodopszinnal is, a 296-os lizinen) Schiff-bázist képez, ami a fényérzékelés mechanizmusának kulcsfontosságú része.
A szubsztráttal Schiff-bázist képező enzimre példa a glikolízis során végbemenő, fruktóz-1,6-biszfoszfát aldoláz által katalizált reakció, valamint az aminosavak lebontása.
Koordinációs kémia
[szerkesztés]A koordinációs kémiában gyakran használnak Schiff-bázis ligandumokat. Az imincsoport nitrogénje bázikus és pi-akceptor tulajdonságokat mutat. A ligandumként használt vegyületek jellemzően alkil-diaminok és aromás aldehidek származékai.[7]
-
A szalicilaldoxim Schiff-bázis ligandum réz(II)-komplexe
-
A szalén gyakran használt négyfogú ligandum, komplexképzés közben deprotonálódik
-
A Jacobsen-katalizátor királis szalén ligandumból származtatható
Az aszimmetriás szintézisekben használt első ligandumok egyike a királis Schiff-bázisok voltak. 1968-ban Nojori Rjódzsi kifejlesztett egy réztartalmú Schiff-bázis komplexet a sztirol fém-karbenoid ciklopropánozására.[8] Ezen munkájáért 2001-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott.
Konjugált Schiff-bázisok
[szerkesztés]A konjugált Schiff-bázisok erős fényelnyelést mutatnak a spektrum UV-látható tartományában, ezt használják ki az – olajok és zsírok oxidatív romlásának mértékét leíró – anizidinszám meghatározásához.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Schiff base, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry
- ↑ Lásd:
- (1864. november 19.) „Mittheilungen aus dem Universitäts-laboratorium in Pisa: 2. Eine neue Reihe organischer Basen” (german nyelven). Annalen der Chemie und Pharmacie 131, 118–119. o. DOI:10.1002/jlac.18641310113.
- (1866. november 19.) „Sopra una nova serie di basi organiche” (italian nyelven). Giornale di scienze naturali ed economiche 2, 201–257. o.
- (1866. november 19.) „Eine neue Reihe organischer Diamine” (german nyelven). Annalen der Chemie und Pharmacie, Supplementband 3, 343–370. o.
- (1866. november 19.) „Eine neue Reihe organischer Diamine. Zweite Abtheilung.” (german nyelven). Annalen der Chemie und Pharmacie 140, 92–137. o. DOI:10.1002/jlac.18661400106.
- ↑ azomethines, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry
- ↑ anils, A kémiai terminológia kompendiuma – Arany könyv (internetes kiadás). International Union of Pure and Applied Chemistry
- ↑ Jarrahpour, A. A. (2004. február 24.). „Synthesis of 2-({[4-(4-{[(E)-1-(2-hydroxy-3-methoxyphenyl)methylidene amino}phenoxy)phenyl imino}methyl)- 6 -methoxy phenol”. Molbank M352. ISSN 1422-8599. (Hozzáférés: 2010. február 22.)
- ↑ (2004) „PYRIDOXALPHOSPHATEENZYMES: Mechanistic, Structural, and Evolutionary Considerations”. Annual Review of Biochemistry 73, 383–415. o. DOI:10.1146/annurev.biochem.73.011303.074021. PMID 15189147.
- ↑ R. Hernández-Molina, A. Mederos "Acyclic and Macrocyclic Schiff Base Ligands" in Comprehensive Coordination Chemistry II 2003, Pages 411–446. doi:10.1016/B0-08-043748-6/01070-7
- ↑ (1968) „Homogeneous catalysis in the decomposition of diazo compounds by copper chelates: Asymmetric carbenoid reactions”. Tetrahedron 24 (9), 3655–3669. o. DOI:10.1016/S0040-4020(01)91998-2.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Schiff base című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.