Scatman John
Scatman John | |
Scatman az Everybody Jam-ben | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | John Paul Larkin |
Becenév | Scatman John |
Álnév | Scatman John |
Született | 1942. március 13. El Monte, Kalifornia |
Elhunyt | 1999. december 3. (57 évesen) Los Angeles, Kalifornia |
Pályafutás | |
Műfajok | jazz, dance, pop |
Aktív évek | 1986–1999 |
Hangszer | vokál, zongora |
Díjak | ECHO Awards (1996) |
Tevékenység |
|
Kiadók | America Records |
IPI-névazonosító | 00262441583 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Scatman John, született John Paul Larkin (El Monte, 1942. március 13. – Los Angeles, 1999. december 3.) amerikai dzsessz-zenész, aki valószínűleg elsőként ötvözte a scattelést a dance-szel. Legismertebb slágere az 1994-es „Scatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop)”.
Minthogy dadogott, egyszer ezt vallotta: „A scattelés által a legnagyobb fogyatékosságomból a legnagyobb erényemet kovácsolom”. Világszerte több millió felvételt adott el, Legjobb új előadó nevezést kapott az Echo Awardson Japánban és Németországban. A dadogó közösségért tett kiváló szolgálataiért az American Speech-Language Hearing Association (ASHA) Annie Glenn-díjjal jutalmazta, valamint az amerikai National Stuttering Association hírességei között tartja számon.
Életút
[szerkesztés]A kaliforniai El Montéban született. Súlyosan dadogott, amióta csak beszélni tudott, ami gyerekkorában érzelmileg súlyosan kihatott rá. Még 1995-ben, a sikere csúcspontján is újságírók állítása szerint interjúk közben „alig fejez be mondatot anélkül, hogy ne ismételné meg a végét legalább hat-hét alkalommal.” Tizenkét éves korában kezdett zongorázni tanulni, a scat-éneklés fortélyaival tizennégy évesen ismerkedett meg, többek között Ella Fitzgerald és Louis Armstrong felvételein keresztül. A zongora szolgáltatta a művészi megnyilvánulás lehetőségét számára, a beszédhibáját mintegy kompenzálandó. Egy 1996-os nyilatkozatában megjegyzi: „A zongorajáték egyfajta beszédet tett lehetővé számomra… A zongora mögé bújtam a beszédtől való félelmemben”. Hivatásos dzsessz-zongoristaként tűnt fel az 1970-es és '80-as években a Los Angeles környékbeli dzsesszklubokban. 1986-ban kiadta John Larkin című egyéni albumát, amelyből igen csekély számú példány maradt meg. Állítása szerint neki „otthon több száz példány hever a budoárban”. Ez időben az alkoholizmus és a drogfüggőség beleszólt az életébe, de amikor egy ugyancsak drogproblémákkal küzdő zenészbarátja, Joe Farrel 1986-ban csontrákban meghalt, Larkin elhatározta, hogy változtat szokásain. Ebben nagy segítséget jelentett számára új felesége, Judy, aki ugyancsak az alkoholizmusból lábalt ki. „Tehetséges vagy” – szólt a felesége egy alkalommal. „Majd kezdek veled valamit.”
„Scatman John” születése
[szerkesztés]1990-ben a zenész Berlinbe költözött, szakmai siker reményében. Látván az ottani lelkes jazz-életet, elkezdett koncertezni.[1] Itt határozza el, hogy az éneklést is kipróbálja műsoraiban, miután egyszer az „On the Sunny Side of the Street”-című dzsessz-sztenderd előadása után állótaps fogadja. Nemsokára a dán Iceberg Records ügynöke, Manfred Zähringer gondolt arra, hogy a scat éneklést kombinálni lehetne olyan mai modern műfajokkal, mint a dance és a hiphop. Larkin eleinte vonakodott az ötlettől, de a hamburgi BMG nyitott volt erre. Tartott attól is, hogy rájönnek az emberek arra, hogy dadog, így hallgatott neje javaslatára, miszerint beszéljen róla nyíltan a zenéjében. Felvette az első szólólemezét, a Scatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop)-ot, melynek célja a dadogós gyerekek megihletése és bátorítása volt. (A felvétel az 1995-ös első, Scatman’s World című albumán is megjelent). Megszületett hát egy új figura: a kalapos, bajuszos krapek, „Scatman” John.
Nemzetközi siker
[szerkesztés]1995-ben, ötvenkét évesen Larkin világhírűnek mondhatta magát. A bemutatkozó-kislemeze eleinte lassan fogyott, de számos országban fokozatosan első helyre került, és több mint hatmillió példányt ért el világszerte. A Scatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop), ami az európai toplistákon igen magas helyen volt, a legjobban keresett, és legismertebb dala.[2] Ezt követte a Scatman’s World, amelyik tizedik helyezést kapott az Egyesült Királyságokbeli kislemez-toplistán, ami csekélyebb, de még mindig számottevő sikert jelentett egymilliós eladott példányszámával, és magas európai toplista-helyezéseivel.[3] E két kislemez sikerét követően kiadta bemutatkozó nagylemezét, ugyancsak Scatman’s World címmel, ami belekerült a tíz legjobb nagylemez-kategóriába sok országban, ezek között az akkori hazájában, Németországban,[1] továbbá Svájcban, Finnországban, valamint Norvégiában.[1][4] Európai és ázsiai koncertkörútra indul, amiről ekképpen vall: „Egy spanyolországi fellépésemkor a gyerekek öt percig sikoltottak egyhuzamban, meg se tudtam kezdeni a dalt”[4]
A "Scatman’s World" után
[szerkesztés]A második Scatman John-album, az Everybody Jam! 1996-ban jelent meg. Míg ez utóbbival nem aratott a bemutatkozó albumához fogható sikert, a lemez és a kísérő single Japánban nagyobb népszerűségnek örvendett, mint bárhol máshol a világon. Olyannyira, hogy Scatman-babákat gyártottak, telefonkártyákon jelent meg, és kólás dobozokon. Az album Japán verzióján szerepelt még öt dal, (ún. bonus-track), ezek között a Su Su Su Super Kirei és a Pripri Scat c. slágerek, melyeket felhasználtak Japán reklámcégek kozmetikai termékek, és puddingok eladására. Az ott népszerű Ultraman-franchise eljutott a Scatman-csapathoz is, kiadták a Scatultraman zeneszámot, amelynek borítóján Ultraman-hősök vannak kalapban és bajusszal.
Utolsó évek
[szerkesztés]1999-ben Larkin kiadta a harmadik, egyben utolsó albumát, a Take Your Time-ot. Később napvilágra került, hogy már az előző év végétől szenvedett rossz egészségi állapota miatt. Tovább dolgozott az albumon, a kapott tanácsok ellenére, melyek szerint vegye lazábban a munkáját. Később tüdőrákkal diagnosztizálták, nemsokára fekvőbeteg lett. Mindvégig bizakodóan viselkedett, és ezt nyilatkozta: „Bármit akarjon is velem a Fennvaló, elfogadom… A legjobb életem volt. Részem volt a szép(ség)ben.”[5]
Los Angeles-i otthonában hunyt el, 1999. december 3-án. Hamvait egy Malibu közelében levő tóba szórták.
Diszkográfia, hivatkozások, külső linkek
[szerkesztés]Scatman John: Ski Ba Bop Ba Dop Bop c. dalának intrója:
Nagylemezek
[szerkesztés]- John Larkin (1986) – nincs kereskedelmi forgalomban
- Scatman’s World (1995)
- Everybody Jam! (1996)
- Take Your Time (1999)
Válogatott albumok
[szerkesztés]- Listen to the Scatman (2001)
- The Best of Scatman John (2002) – csak Japánban
Kislemezek
[szerkesztés]- Scatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop) (1994)
- Scatman’s World (1995)
- Song of Scatland (1995)
- Only You (1995)
- Scat Paradise EP (1995)
- Su Su Su Super Ki Rei (1996)
- Pripri Scat (1996)
- Everybody Jam! (1996)
- Let It Go (1996)
- Scatmambo (1998)
- The Chickadee Song (1999)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Scatman John című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c "Scatman_John's_Interview_with_Ira_Zimmerman"mnsu.edu.
- ↑ "Scatman_John's_Scatman"_single's_positions"dutchcharts.nl.
- ↑ "Scatman_John's_"Scatman's_World"_single's_positions"dutchcharts.nl.
- ↑ a b Zimmerman, Ira. "The Stutter And The Scat Is The Same Thing" Scatman Interview, 1995-12-04"
- ↑ last.fm – Scatman John (2009. 01. 17.)
További információk
[szerkesztés]- Scatman John a Facebookon
- Scatman John az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Scatman John a Rotten Tomatoeson (angolul)
- életrajz magyarul
- Remembering Scatman John Larkin: (angol) Scatman-kedvelők bejegyzései, véleményei
- Scatman John Discogs Profile:(angol)