Ugrás a tartalomhoz

Scartelaos histophorus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scartelaos histophorus
Régi rajz a halról
Régi rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Öregrend: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei)
Család: Gébfélék (Gobiidae)
Alcsalád: Oxudercinae
Nem: Scartelaos
Swainson, 1839
Faj: S. histophorus
Tudományos név
Scartelaos histophorus
(Valenciennes, 1837)
Szinonimák
Szinonimák
  • Apocryptes macrophthalmus Castelnau, 1873
  • Boleophthalmus aucupatorius Richardson, 1845
  • Boleophthalmus campylostomus Richardson, 1846
  • Boleophthalmus chinensis Valenciennes, 1837
  • Boleophthalmus histophorus Valenciennes, 1837
  • Boleophthalmus novaeguinea Hase, 1914
  • Boleophthalmus novaeguineae Hase, 1914
  • Boleophthalmus sinicus Valenciennes, 1837
  • Boleophthalmus viridis (Hamilton, 1822)
  • Gobiosoma guttulatum Macleay, 1878
  • Gobiosoma punctularum De Vis, 1884
  • Gobius viridis Hamilton, 1822
  • Scartelaos viridis (Hamilton, 1822)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Scartelaos histophorus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Scartelaos histophorus témájú kategóriát.

A Scartelaos histophorus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó faj.

A Scartelaos halnem típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Scartelaos histophorus előfordulási területe az Indiai-óceán északi és keleti részein, valamint a Csendes-óceán nyugati felén van. Pakisztántól Japánig, valamint Ausztráliáig sokfelé megtalálható. A Mekong folyó árapálytérségében is fellelhető.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a gébfaj legfeljebb 14 centiméter hosszú. Az alsó állkapcsán egy jól fejlett tapogatószál figyelhető meg; a felső állcsontján 19-31 fog ül. A testén 4-7 függőleges és vékony, kékesszürke sáv látható. A második hátúszón nincsenek nagy, fekete foltok, de vízszintes csíkok sem. A farok alatti úszót és a farokúszót hártya köti össze.

Életmódja

[szerkesztés]

Trópusi halfaj, amely a sós- és brakkvízet kedveli. Az oxigént képes, egyenesen a levegőből kivenni, azzal a feltétellel, ha nedvesek a kopoltyúi és a bőre. A víz alá is lemerülhet. Az iszapos és homokos árapálytérségeket, valamint a mocsaras folyótorkolatokat választja élőhelyéül, ahol akár az édesvizű szakaszokba is felúszik. Tápláléka az algák, a fonálférgek (Nematoda), a Harpacticoida rendbéli rákok és egyéb gerinctelenek.

Felhasználása

[szerkesztés]

Ennek az iszapugró gébnek csak kis halászati értéke van.

Források

[szerkesztés]