Sankt Georgen am Längsee
| Sankt Georgen am Längsee | |||
 | |||
| Sankt Sebastian | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Sankt Veit an der Glan-i járás | ||
| Irányítószám | 9313, 9314 | ||
| Körzethívószám | 0 42 13 | ||
| Forgalmi rendszám | SV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3648 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 537 m | ||
| Terület | 69,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 14° 25′ 55″46.780000°N 14.431944°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 14° 25′ 55″46.780000°N 14.431944°E | |||
| Sankt Georgen am Längsee weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Georgen am Längsee témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sankt Georgen am Längsee osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 3690 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Sankt Georgen Karintia középső részén fekszik, a Klagenfurti-medence északi felén a Krappfeld és a Zollfeld síkjai között. Legnagyobb állóvize a 75 hektáros Längsee. A községi tanács hat katasztrális községben[2] 38 falut és településrészt fog össze, amelyek lakossága 1158 (Launsdorf) és 2 (Garzern) között változik.[3]
A környező települések: északra Mölbling, északkeletre Kappel am Krappfeld, keletre Eberstein, délkeletre Brückl, délre Magdalensberg, délnyugatra Sankt Veit an der Glan, nyugatra Frauenstein.
Története
[szerkesztés]A régió középkori történelmét a Szt. Györgynek szentelt bencés apátság határozta meg, amelyet, 1002 és 1008 között alapított I. Hartwig bajor palotagróf lánya, Wichburg.
Az önkormányzat legnagyobb falva Launsdorf, amelyet templomának védőszentje után a 18. századig Maria am Sand-nak neveztek. Launsdorfot az írott források 1103-ban említik először.
A vasút (a Kronprinz-Rudolf-Bahn) 1868-ban ért el a régióba.
A községi tanács 1850-ben alakult. Sankt Georgen ekkor még St. Donathoz tartozott, amelyet 1895-ben különválasztottak (ma Sankt Veit része). Az önkormányzat területét 1973-ban kiterjesztették a felszámolt Meiselding egy részére.
Lakosság
[szerkesztés]A Sankt Georgen-i önkormányzat területén 2016 januárjában 3690 fő élt, ami némi növekedés a 2001-es 3551 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,4%-a volt osztrák állampolgár. 83,3%-uk katolikusnak, 6,1% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 6,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- Hochosterwitz vára
- Niederosterwitz vára
- a valamikori Szt. György-apátság
- Taggenbrunn vára
- Rottenstein vára
- Drasendorf vára
- Gösseling temploma
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Goggerwenig, Gösseling, Launsdorf, Osterwitz, Sankt Georgen am Längsee, Taggenbrunn
- ↑ Bernaich (72 lakos), Dellach (79), Drasendorf (227), Fiming (371), Garzern (2), Goggerwenig (90), Gösseling (79), Hochosterwitz (23), Kreutern (5), Krottendorf (86), Labon (8), Launsdorf (1158), Maigern (33), Mail-Süd (15), Niederosterwitz (44), Pirkfeld (15), Podeblach (40), Pölling (26), Rain (13), Reipersdorf (109), Rottenstein (2), Sankt Georgen am Längsee (169), Sankt Martin (10), Sankt Peter (320), Sankt Sebastian (50), Scheifling (80), Siebenaich (42), Stammerdorf (26), Taggenbrunn (84), Thalsdorf (179), Töplach (47), Tschirnig (33), Unterbruckendorf (9), Unterlatschach (7), Weindorf (38), Wiendorf (7), Wolschart (8), Zensberg (4) (2011 októberi népességadatok)
Források
[szerkesztés]- Günther Hermann Neckheim: St. Georgen am Längsee, Kärnten, und seine Umgebung. Verlag Carinthia, 1962
- Christine Tropper: Geschichtliches über St. Georgen am Längsee (Ausstellungskatalog). Verlag des Kärntner Landesarchivs, Klagenfurt 2003
- A község honlapja
- 20523 – Sankt Georgen am Längsee Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Georgen am Längsee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
