Ugrás a tartalomhoz

Kappel am Krappfeld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kappel am Krappfeld
A Szt. Pál megtérése-templom
A Szt. Pál megtérése-templom
Kappel am Krappfeld címere
Kappel am Krappfeld címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásSankt Veit an der Glan-i járás
Irányítószám9321
Körzethívószám0 42 62
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség1951 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság594 m
Terület49,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 14° 29′ 10″46.837778°N 14.486111°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 16″, k. h. 14° 29′ 10″46.837778°N 14.486111°E
Kappel am Krappfeld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kappel am Krappfeld témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kappel am Krappfeld osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 2007 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Kappel am Krappfeld a Sankt Veit-i járásban
Mannsberg vára
Sankt Martin temploma

Kappel am Krappfeld Karintia keleti részén fekszik, mintegy 25 km-re északkeletre Klagenfurttól. Területének nagy része a Gurk folyó (a Dráva mellékfolyója) völgyében fekvő sík Krappfeld területére esik. A patakok, folyók többsége a Gurkba torkollik. Az önkormányzat 6 katasztrális községben[2] 39 falut és más települést fog össze, amelyek lakossága 481 (Passering) és 0 (Gutschen) között változik.[3]

A környező települések: északra Althofen és Guttaring, keletre Klein Sankt Paul, délkeletre Eberstein, délre Sankt Georgen am Längsee, nyugatra Mölbling.

Története

[szerkesztés]

A termékeny régió már a kelta és római időkben is viszonylag sűrűn lakott volt. Sankt Martin templomát 991/1023-ban, Altmannsberg várát 1065-ben, a kappeli Szt. Pál-templomot 1158-ban említik először az írott források.

A falu neve abból a kápolnából származik, amelyből aztán Sankt Martin temploma származott. A 15. és 18. század között az egyházközségben a friesachi Szt. Bertalan-templom papjai látták el a lelkipásztori szolgálatokat. Mannsberg vára 1627-től 1876-ig a gurki székesegyház prépostjának birtokában volt.

1850-ben megalakult Krasta és Silberegg községi tanácsa, amelyek 1870-ben az utóbbi neve alatt egyesültek. Az önkormányzat a mai formájában 1958-ban jött létre.

Lakosság

[szerkesztés]

A kappeli önkormányzat területén 2016 januárjában 2007 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 2107 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,2%-a volt osztrák állampolgár. 86,6%-uk katolikusnak, 3,4% evangélikusnak, 2,8% mohamedánnak, 5,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a kappeli Szt. Pál megtérése-plébániatemplom és gótikus csontkamrája
  • Mannsberg várát először 1065-75-ben említi a brixeni püspök
  • Altmannsberg várának romjai. A 16. századig volt lakott
  • Szt. Flórián-templom
  • a silbereggi kastély mai formájában a 16. században készült el

Híres kappeliek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Dobranberg, Dürnfeld, Krasta, Mannsberg, St. Martin am Mannsberg, Silberegg
  3. Boden (28), Dobranberg (29), Dürnfeld (43), Edling (17), Freiendorf (2), Garzern (39), Gasselhof (8), Geiselsdorf (1), Gölsach (33), Grillberg (11), Gutschen (0), Haide (5), Haidkirchen (12), Kappel am Krappfeld (411), Krasta (51), Landbrücken (9), Latschach (6), Lind (39), Mannsberg (6), Mauer (3), Möriach (13), Muschk (213), Oberbruckendorf (0), Passering (481), Pölling (18), Poppenhof (20), Rattenberg (5), Sankt Florian (18), Sankt Klementen (18), Sankt Martin am Krappfeld (26), Sankt Willibald (6), Schöttlhof (9), Silberegg (358), Unterbergen (15), Unterpassering (9), Unterstein (5), Windisch (0), Zedl (0), Zeindorf (18)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kappel am Krappfeld című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.