San Vitale-templom
San Vitale-templom | |
Basilica San Vitale | |
| |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Ravenna-Cerviai főegyházmegye |
Építési adatok | |
Építése | 6. század |
Stílus | bizánci építészet |
Világörökség-azonosító | 788-002 |
Elérhetőség | |
Település | Ravenna |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 25′ 14″, k. h. 12° 11′ 47″44.420556°N 12.196389°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 14″, k. h. 12° 11′ 47″44.420556°N 12.196389°E | |
A San Vitale-templom weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz San Vitale-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A ravennai San Vitale-templom (pontatlanul: bazilika) az egyetemes művészettörténet egyik legrangosabb és legfontosabb kora keresztény alkotása. I. János pápa 525. évi ravennai látogatását követően, Theodorik halálát megelőző évben alapította Eclesio püspök (522–532). A templom belső mozaik-díszítését Maximilian érsek (546–556) 548. április 19-én avatta fel. A templom centrális, nyolcszögletű alaprajzi rendszerének előképe a konstantinápolyi Sergius és Bacchus-templom. A S. Vitale aztán pedig mintául szolgált a Karoling-kori aacheni királyi palotakápolnához.
A S. Vitale és környezete is beletartozik az UNESCO által világörökségi jegyzékbe felvett ravennai kora középkori műemlékeknek.
Ismertetése
[szerkesztés]A ravennai San Vitale-templom a keleti gót Theodorik uralma alatt, I. Justinianus bizánci császár birodalomegyesítő törekvéseinek jegyében épült, alaprajza a konstantinápolyi Sergius és Bacchus-templom nyolcszögletű centrális rendszert követi. (A templom általános közbeszédben használt bazilika-elnevezése félrevezető. Ugyanis nem oszlopsor(okk)al elválasztott hajóterek egymáshoz kapcsolásával alakult ki.) Az alaprajzról leolvasható, hogy az oszlopokkal körülvett nyolcszögű teret egy kétszintes, körüljáró folyosó-gyűrű övezi. A centrális rendszerű térszerkesztés továbbfejlesztéseként az épületnek már van egy hengeres-, félkör záródású szentélye, fő helye, mint a későbbi hosszhajós bazilikáknál, azonban az alkalmazott többi térelem hatása miatt itt még nem vezet egyértelműen feléje a néző tekintete. A konchákkal körülvett belső nyolcszögön magas kerek kupola emelkedik. A központi teret még egy külső nyolcszögletű fal veszi körül, így jött létre - az előbb említett - oszlopokkal tagolt kétszintes körüljáró.
Mivel a nartex nem a szentély vonalában van, a tér elrendezését nem lehet azonnal átlátni. A körüljáró oszlopai átalakultak az antikvitás óta; a fejezetek egyszerű csonkagúla formát öltöttek, ezekre hasonló vállkő támaszkodik (jellegzetes bizantin oszlopfejezetek), a felületeket egyszerű vagy csipkésen áttört növényi ornamentikával díszítette a kőfaragó.
-
A szentély
Belső díszítés, mozaikképek
[szerkesztés]A mozaik falképek a hagyomány szerint Justinianus és felesége, Theodora ajándékaként kerültek Ravennába. Az ajándékozás politikai értelmezése egyértelmű: a nagyrómai birodalom örököse Bizánc és ezért a nyugati részekre is igényt támaszt, ezt szakrális és szellemi befolyásával így fejezi ki.
Feltűnő az arany hátterű mozaikkép a szentélyben, amely mind a bizánci mind a nyugat-római ókeresztény templomokban egyre általánosabbá vált (itt Justinianus császárt, ill. Theodora császárnőt láthatjuk kíséretükkel.)
Továbbiak
[szerkesztés]A San Vitale-templomot 547-ben Ravennában Szent Vitalisnak szentelték, és rendkívüli jelentősége az, hogy a késő ókori, illetve kora bizánci építészetet magába foglaló egyik és legkiemelkedőbb építménye.
A keleti (bizánci) építészeti formák ugyanis itt kapcsolódnak össze az akkori Itáliára még jellemző antik építészeti technikákkal, továbbá az új - keresztény - vallás ábrázolásbeli szimbolikájával. Ravenna késő ókori keresztény templomai között ez az egyetlen centrális épületmegoldás (a többiek a nagy hívő tömegek befogadására alkalmas többhajós bazilikák), Ezt a templomtípust majd 250 évvel később Aachen fogja továbbvinni.
A templomot Ravenna katolikus püspökei építtették és Julianus Argentarius bankár finanszírozta. Olyan időben keletkezett, amelyre nagy változások voltak jellemzők, amikor a Kelet-római császár - I. Justinianus - háborúban állt az itáliai keleti-gót királysággal.
A többi egyéb ókeresztény templommal együtt a San Vitale is az UNESCO Világörökséghez tartozik. 1960-ban XXIII. János pápa tiszteletbeli címmel illette, azóta Basilica minor (magyarul talán kis-székesegyházként fordíthatnánk).
Források
[szerkesztés]- Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben - Műszaki K. Bp. 1959.- ETO72.61. 73-05
- Sarbaroli: Ravenna und seine Geschichte - Ed. Sarbaroli, Ravenna, - ? - helytelen ISBN kód: 250 107 3000 013
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp.1980) ISBN 963-243-235-5
- M.L. Borrás-M.D. Serrano: A korai középkor (A művészet története s.) - Corvina K. Bp.1988. - ISBN 963 13 2393 5.
- Az UNESCO világöröksége : Dél Európa (Olaszország) - Alexandra K. Bp. - A világ természeti csodái és kulturkincsei-sorozat 5. kötete - helytelen ISBN kód: 963 367 345 2 .