Salló László
Salló László | |
Született | 1953. május 23. Fogaras |
Elhunyt | 2012. október 22. (59 évesen)[1][2] Kazincbarcika[1][2] |
Állampolgársága | román |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1978) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Salló László (Fogaras, 1953. május 23. – Kazincbarcika, 2012. október 22.) erdélyi magyar irodalomtörténész.
Életútja
[szerkesztés]Középiskoláit a fogarasi líceumban végezte (1972), s a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát (1978). 1978–79-ben Székelyudvarhelyen, 1979–90 között Fogarason, 1990-től, Magyarországra áttelepedve, Kazincbarcikán tanított.
Első írását a brassói Új Időben közölte (1969), további írásai az Utunk, Igaz Szó, A Hét, Ifjúmunkás, Új Élet, Brassói Lapok, Előre, Munkásélet hasábjain, 1990 óta a Reform, Szabad Föld, Élet és Tudomány, Népszava, Új Magyarország, Vasárnapi Hírek, Észak-Magyarország, Új Hírnök, Iskolakultúra című lapokban jelentek meg.
Galamb olajággal című írását a Jelzések című kötet (Bukarest, 1988) közölte. Babits Mihály fogarasi éveit tanulmányozva több részletet közölt egy megjelenés alatt álló könyvéből.[3]
Kötete
[szerkesztés]- Tamási Áron színpadi játékai (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1991)[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2022080310003408
- ↑ a b https://www.ntpleb.ro/page-53-oktberben_elhaltak.html
- ↑ Salló László: A fiatal Babits világszemlélete Iskolakultúra, 1999. 2. szám – Szemle (104–107. oldal)
- ↑ A kötet adatlapja Moly.hu
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.