Katona Andrea
| Katona Andrea | |
 | |
| Született | 1967. május 9. (57 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | informatikus könyvtáros, főiskolai docens |
| Tisztsége | könyvtárigazgató (2010–2014, Országos Széchényi Könyvtár) |
| Iskolái | |
| Kitüntetései | Nők a Pályán Egyesület - Mi Nők Országos Szervezet - NAP Emlékérem (2017) |
| Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatali idő 2009 – 2013 | |
| Előd | Monok István |
| Utód | Szemerei Péter |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katona Andrea (születési neve: Sajó Andrea) (Budapest, 1967. május 9.) magyar informatikus könyvtáros, 2010 és 2013 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara Könyvtártudományi Tanszékének főiskolai docense.
Életútja
[szerkesztés]1986 és 1990 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán (ELTE-TFK) magyar–könyvtár szakon tanult. 1998-ban informatikus könyvtárosi végzettséget szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 2004-ben kapta meg a könyvtártudományi Ph.D-t az ELTE-n.
1985–1986-ban az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjában könyvtárosasszisztensként, 1987-től 1993-ig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar könyvtárának tájékoztató és állománygyarapító munkatársaként dolgozott. 1993 és 1998 között a Matáv Távközlési Dokumentációs Központ könyvtárosa és információkutatója, majd egy évig az Origó információmenedzsere volt. 1999-től 2006-ig a Hírközlési Főfelügyelet (a későbbi Nemzeti Hírközlési Hatóság) Nemzetközi Dokumentációs Osztályának vezetőjeként, majd információ- és tudásmenedzsment igazgatóként tevékenykedett. A vezetése alatt álló Információs Központ és Könyvtár 2002-ben elnyerte az Év könyvtára címet. Ugyanebben az évben részt vett az OSZK átvilágítását végző bizottságban, valamint a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ kialakításának tervezésében. 2006–2007-ben az Eduweb Zrt. távoktatási üzletágvezetője volt. 2008 januárjától az OSZK osztályvezetőjeként dolgozott. 2009 novemberében megnyerte a főigazgatói posztra kiírt pályázatot, 2010. január 1-jétől 2013. szeptember végéig vezette az intézményt.
Munkássága
[szerkesztés]Kutatóként a könyvtárak információ- és tudásmenedzsmentben betöltött szerepét, a tudásportálok, a digitalizálás és a 21. századi könyvtárak kialakításának lehetőségeit vizsgálja. Információ- és tudásmenedzsmentet, internettechnológiát, stratégiai menedzsmentet, projektmenedzsmentet, adatbáziskezelést, online marketinget és könyvtári erőforrás-gazdálkodást oktat.
2000-től 2005-ig a Hírközlés-statisztikai évkönyv, 2002 és 2005 között a Hírközlési Értesítő felelős szerkesztője volt. 2001 óta regisztrált könyvtári szakértő, 2008-2013-ig a Könyvtári Akkreditációs Bizottság tagja volt.
Közúti balesete és büntetőügye
[szerkesztés]Katona Andrea 2012. december 7-én halálos kimenetelű közúti baleset részese volt. A baleset nyomán Katona ellen széles sajtónyilvánosságot kapott büntetőeljárás indult, amelynek végén, többszöri fellebbezés után, 2017 novemberében a Kúria bűncselekmény hiányában felmentő ítéletet hozott.[1]
Az ügy azzal indult, hogy motoros tolvajok a budapesti Zsigmond téren ellopták Katona Andrea táskáját, miután betörték a piros lámpánál álló autójának ablakát. Katona a tolvajok üldözésére indult, és a Lajos utcában mintegy 500 méteren át követte a 70-80 km/h sebességgel haladó motort. Eközben több közlekedési szabályt megszegett: a megengedett sebességnél gyorsabban hajtott, figyelmen kívül hagyta a tilos jelzést és a záróvonalat átlépve az út bal oldalán hajtott. A Kolosy térhez érve a motor felborult és egy autó alá csúszott. Az egyik tettes halálos sérülést szenvedett, a másik segítségnyújtás nélkül elmenekült a helyszínről. Vitatott kérdés, hogy a motor azért borult-e fel, mert az üldöző autó nekiütközött. Katona autója összeütközött egy másik gépkocsival is, amelynek vezetője könnyebben megsérült. A balesetben több autó megrongálódott és több millió forintos anyagi kár keletkezett.[2]
Az első fokú eljárás során halált okozó közúti veszélyeztetéssel vádolták Katona Andreát (sőt, egy ponton az emberölés vádja is felmerült), de az illetékes II-III. Kerületi Bíróság végül úgy találta, hogy jogos védelmi helyzet állt fent. Emiatt a motoros haláláért nem marasztalták el a vádlottat, viszont a közlekedés többi résztvevőjének veszélyeztetése és a keletkezett anyagi kár miatt bűnösnek találták Katonát közúti veszélyeztetésben és rongálásban. A bíróság egy év szabadságvesztést szabott ki, de a büntetést két évre felfüggesztette.[2]
Katona fellebbezett, de a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokon elvetett halált okozó közúti veszélyeztetés vádjában is bűnösnek találta őt, és a büntetését két év szabadságvesztésre fokozta, bár a végrehajtást továbbra is két évre felfüggesztette. Végül azonban az ügyet felülvizsgálta a Kúria, és jogos védelmi helyzetnek minősítette az esetet, Katona Andreát pedig bűncselekmény hiányában felmentette.[1][2]
Közéleti szereplése
[szerkesztés]2015 nyarán Magyar Györggyel együtt megalakították a KARD (Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért) Egyesületet,[3] amelynek 2016 végéig ügyvezető alelnöke volt.
2017 tavasza óta a Változást Akaró Szavazók Pártja elnöke.
A 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson a szentendrei központú Pest megyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerületben indult független jelöltként, a Civil Bázis támogatásával.[4]
Fontosabb közéleti beszédei
[szerkesztés]Főbb művei
[szerkesztés]- Elektronikus folyóiratok az Interneten. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. 7. sz. 275–280. o.
- Az Orosz Állami Könyvtár a digitalizáció útján. A TACIS és az OREL program. Könyvtári Figyelő, 2001. 3. sz. 511–524. o.
- Hogyan indítsunk elektronikus folyóiratot? Archiválva 2007. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2001. 12. sz. 471–476. o.
- Bemutatkozik a Hírközlési Felügyelet Információs Központ és Könyvtára – avagy könyvtár a XXI. században. Könyvtári Levelező/lap, 2003. 1. sz. 31–36. o.
- Hogyan váljunk vállalati könyvtárból információ- és tudásközponttá? Információ- és tudásmenedzsment elemek integrálása a könyvtári munkába. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2003. 12. sz. 491–506. o.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagyon meglepő ítéletet hozott a Kúria a Kolosy téri motorosgázolás ügyében. 444, 2017. november 7. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ a b c Katona Andrea: A felmentésem üzenet, a megtámadottak bizony védekezhetnek. 24.hu, 2017. november 12. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ KARD – Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület. [2018. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Civil Bázis 5 jelölt, június 8.
Források
[szerkesztés]- Itthon vagyok újra, hazaérkeztem – Sajó Andrea az OSZK főigazgatója. Könyvtáros.com, 2010. február 9.
- Leváltották az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, Népszabadság, 2013. szeptember 26.
- Visszaszólt a minisztériumnak, mennie kellett a főigazgatónak, Origo, 2013. szeptember 27.
További információk
[szerkesztés]- Bárkay Tamás: Nem siránkozni kell, hanem megtenni, amit lehet. Az Országos Széchényi Könyvtár egyre több olvasóját veszíti el. Népszabadság Online, 2009. december 3.
- Kelemen Éva: „Elsőként nálunk, belül kell rendet tenni” – Sajó Andrea. Kultúra.hu, 2010. február 9.
- Pályázat az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói munkakörének betöltésére. Könyvtári Figyelő, 2009. 4. sz. XVIII–XXXII. o.
- László, Erika. Félistenek. Budapest: K.u.K. Könyv- és Lapkiadó (2021). ISBN 9786156188069 Orvosi és bírói műhibatörténeteket ismertető könyv, amelyben Felmentésem fontos üzenet címmel szerepel Katona Andrea büntetőügyének története is.
Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
Miller Jakab Ferdinánd (1803–1815) · Horvát István (1815–1846) · Mátray Gábor (1846–1875) · Fraknói Vilmos (1875–1879) · Majláth Béla (1879–1893) · Szinnyei József (1893–1894) · Fejérpataky László (1894–1919) · Melich János (1919–1922) · Hóman Bálint (1923) · Lukinich Imre (1924–1929) · Jakubovich Emil (1930–1934) · Fitz József (1934–1945) · Györke József (1945–1946) · Tolnai Gábor (1946–1947) · Varjas Béla (1948–1957) · Jóború Magda (1958–1966) · Sebestyén Géza (1966–1968) · Jóború Magda (1968–1982) · Zircz Péter (1982) · Molnár Ferenc (1982–1984) · Havasi Zoltán (1984–1986) · Juhász Gyula (1986–1993) · Poprády Géza (1993–1999) · Monok István (1999–2009) · Sajó Andrea (2010–2013) · Szemerei Péter (2013–2014) (mb. főig.) · Káldos János (2014) (mb. főig.) · Tüske László (2014–2019) · Hammerstein Judit (2019–2020) (mb. főig.) · Rózsa Dávid (2020–) |  | |