Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-42-1

A Brit Kelet-indiai Társaság 915. kiemelt szócikket javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-42-1 helyre. Egyben elsőnek a szócikk kiemelését kezdeményező Dudva társunkat kérem, hogy szíveskedjen a szócikkajánlást elkészíteni. Kedves @Dudva! Számíthatunk az elkészítésre? - *feridiák ^vita 2016. szeptember 14., 11:20 (CEST)

Szócikkajánlás

Sziaǃ Hogy megy ez? Dudva ^vitalap 2016. szeptember 14., 15:05 (CET)

Így:

1. Rákattintás a szócikkre, és leveszed a bevezetést.

2. Kiszeded a refhelyeket, a forrásokat, mert az ott van az ajánlott szócikkben.

3. Ha hiányzik valami nagyon lényeges a bevezetésből, a szócikkből kiegészíted.

4. Tömöríted, hogy a lényeg legyen kiemelt.

5. Felteszel egy főképet.

6. Teszel az aljára egy zárósablont.

7. Pingeléssel megkéred Pásztörperc olvasószerkesztő társunkat, hogy nézzen rá.

Az alapeset nagyjából ennyi. Megnézheted a jelenleg kezdőlapon lévő, vagy a holnap déltől következő teljes szócikk és kezdőlapra került szócikkajánló viszonyát. Most megcsinálom az első két lépést, s hétfőn megnézem, hogy haladsz. Jó munkát. – *feridiák ^vita 2016. szeptember 14., 17:08 (CEST)

A Brit Kelet-indiai Társaság cikkajánlójának fogalmazványa

A Brit Kelet-indiai Társaság cikkajánlójának fogalmazványa

A Brit Kelet-indiai Társaság (British East India Company) brit részvénytársaság kezdeteként 1599. szeptember 24-én nyolcvan kereskedő és vállalkozó találkozott a londoni Cityben, a Founders Hallban, és megállapodott, hogy petícióval fordul I. Erzsébethez egy leendő kereskedő társaság ügyében. I. Erzsébet angol királynő 1600. december 31-én adománylevélben kereskedelmi előjogokat biztosított Indiában és más távol-keleti országokban, ahogy az angolok akkor nevezték, a Kelet-Indiákon. Az adománylevél 15 éves monopóliumot adott a társaságnak a keleti kereskedelemre. A londoni kereskedőkből alakult cég azt a politikai vákuumot igyekezett kihasználni, amely a spanyol armada pusztulása utáni időszakban alakult ki. A spanyol hajóhad katasztrófája lehetővé tette, hogy az ázsiai–európai kereskedelemből ne csak a portugálok és a spanyolok, hanem más európai népek, elsősorban a britek és hollandok is kivehessék a részüket. A britek először az akkoriban Kelet-Indiának nevezett mai indonéziai szigetvilágot nézték ki maguknak, de a hollandok itt megelőzték őket, ezért kénytelen voltak áthelyezni tevékenységüket Indiába. A Kelet-indiai Társaság 1612-ben megkapta a térség leggazdagabb hatalma, a Mogul Birodalom kereskedelmi jogait. A szervezet több mint száz éven keresztül klasszikus kereskedelmi tevékenységet végzett, elsősorban borssal, más fűszerekkel, selyemmel és egyéb textíliákkal foglalkozott. Az 1700-as évek közepén azonban a birodalom hatalma hanyatlott, és a társaság fegyveres erővel védte meg érdekeit, elsősorban az agresszívan terjeszkedő franciákkal és az általuk patronált helyi uralkodókkal szemben. A társaság egyre inkább beleavatkozott az indiai politikába, és nyílt fegyveres konfliktus alakult ki a bengál naváb, Szirádzsuddaula és az angolok között. 1757. június 23-án a palási csatában az angol társaság csapatai győzelmet arattak, majd újabb háborúskodás következett, amelyet az 1765-ös allahábádi béke zárt le. Ebben a Mogul Birodalom átruházta a bengáli és bihári adószedés és igazságszolgáltatás jogát a Brit Kelet-indiai Társaságra. Az indiaiak megalázottságát jól kifejezi, amit egy mogul tisztségviselő mondott: „Milyen tisztesség maradt nekünk, amikor egy maroknyi kereskedőtől, aki még a fenekét sem tanulta meg megmosni, kell utasításokat elfogadnunk?” A tartományban 1769–70-ben éhínség pusztított, amelyben meghalt a lakosság egyharmada. A társaság semmit nem tett a nyomorúság enyhítésére, és adószedői tűvé tették a városokat az elrejtett értékek után kutatva. Bengált kifosztották, termékeit Angliába vitték, és a társaság mohó vezetői elképesztő vagyonokra tettek szert. A szervezet klasszikus kereskedőcégből India urává vált, megszerezve az ehhez szükséges kormányzati és katonai előjogokat is. Tevékenysége csúcsán a Kelet-indiai Társaság nemcsak felügyelte az ázsiai kereskedelmet, hanem az Egyesült Királyságnál nagyobb területeket kormányzott. A szervezet a maga nevében kolóniákat létesített brit fennhatóság alatt nem álló területeken, például Hongkongban és Szingapúrban A 18. század közepén a társaság neve a kérkedő gazdagság és a politikai korrupció szinonimája lett. 1772-ben azonban a Bengál-buborék kipukkadt. A fosztogatás és az éhínség miatt az indiai adóbevételek csökkentek, és a társaság hiánya 1,5 millió fontra nőtt. A szervezetnek komoly kormányzati segítségre lett szüksége, amelynek ellentételezéseként a korona beleszólást és belelátást kért ügyeibe. 1773-ban megszületett a társaság működését szabályozó törvény (Regulating Act), majd 1784-ben a William Pitt kormányfő nevéhez fűződő India-törvény. 1788. február 13-án az indiaiak kifosztásáért és korrupcióért vád alá helyezték Warren Hastings indiai főkormányzót. A társaság indiai kereskedelmi monopóliuma 1813-ban megszűnt, és 1834-től a brit kormány ügynökségeként működött. Az indiai felkelések, a szipojlázadás nyomán ezt a szerepét 1857-ben elvesztette, és 1873-ban teljesen megszűnt. A társaság minden javát az Egyesült Királyság vette át.

A Brit Kelet-indiai Társaság cikkajánlójának szerkesztett változata

A Brit Kelet-indiai Társaság cikkajánlójának szerkesztett változata

A társaság címere A Brit Kelet-indiai Társaság egyszerű kereskedő cégnek indult a 16. század utolsó évében, de a kegyetlen kizsákmányolás és korrupció szinonimájává vált 150 év alatt. A társaság, amelyet nyolcvan londoni kereskedő és vállalkozó alapított, olyan hatalmas birodalommá vált, amely adót szedett, irányította az indiai közigazgatást, háborúzott, ópiumot csempészett és rabszolgákat árult. Mohósága miatt milliók haltak éhen, és közvetetten felelős volt az amerikai függetlenségi háború kirobbanásáért is. Fénykorában 260 ezer katonával védte érdekeit, és ez a hadsereg kétszer akkora volt, mint az Egyesült Királyságé. Az alapító kereskedők célja pusztán annyi volt, hogy ők is bekapcsolódhassanak az addig a spanyolok és portugálok által ellenőrzött távol-keleti kereskedelembe, amire a spanyol armada pusztulása lehetőséget is adott. I. Erzsébet angol királynő adománylevelével, amely 15 éves monopóliunot biztosított a társaságnak, meg is kezdődött ez a tevékenységː 1601. február 13-án, James Lancaster parancsnoksága alatt kifutott az első négy hajó Szumátra és Jáva felé. Mivel a hajók által szállított ruhákra és vastárgyakra nem volt kereslet, a brit hajósok kénytelenek voltak más iparcikk után nézni. Választásuk az indiai textilre esett. Csaknem másfél száz év alatt a britek a textíliák első számú kereskedői lettek, és árujukkal elárasztották a piacokat. A szervezet az 1700-as években kihasználta a Mogul Birodalom meggyengülését, és egyre gyakrabban avatkozott bele az indiai politikába, ami végül a társaság és a bengál naváb közötti fegyveres konfliktussá fajult. 1757. június 23-án a palási csatában az angol társaság csapatai győzelmet arattak, majd újabb háborúskodás következett, amelyet az 1765-ös allahábádi béke zárt le. Ebben a Mogul Birodalom átruházta a bengáli és bihári adószedés és igazságszolgáltatás jogát a Brit Kelet-indiai Társaságra. A szervezet klasszikus kereskedőcégből India urává vált, megszerezve az ehhez szükséges kormányzati és katonai előjogokat is. A társaság kifosztotta Bengált, termékeit Angliába vitte, és mohó vezetői elképesztő vagyonokra tettek szert. 1772-ben azonban a Bengál-buborék kipukkadt. A fosztogatás és az éhínség miatt az indiai adóbevételek csökkentek, és a társaság hiánya 1,5 millió fontra nőtt. A segítség fejében a brit korona beleszólást és belelátást kért ügyeibe. A társaság 1834-től a brit kormány ügynökségeként működött, majd 1873-ban teljesen megszűnt. A társaság minden javát az Egyesült Királyság vette át.

Zárósablont nem tudok rátenni, Pásztörperc levelesládáját nem ismerem. Többet igazán nem tudok tenni. ː) Dudva ^vitalap 2016. szeptember 14., 18:10 (CET)

És ezt miért itt, a vitalapon csináljátok? Miért nem a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-42-1 oldalon? – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 15., 16:08 (CEST)

Elnézést

Nekem fingom sincs a dolog menetéről. Bocs, ha hülyeséget csináltam. Dudva ^vitalap 2016. szeptember 15., 18:28 (CET)

Kedves @Dudva! Mindent jól csináltál, és köszöntünk a szűkebb szerkesztői körben. Megcsináltam a maga helyén a további műveleteket. Két lépés van még hátra. Az egyik az olvasószerkesztő megkérése. A másik annak tisztázása, hogy ki linkeli be a kiemelt szócikk vitalapja és a cikkajánló illetve ezen vitalapja közti kapcsolatot. – *feridiák ^vita 2016. szeptember 16., 08:11 (CEST)

Semmi gond, csak nem értettem, hogy miért itt folyik a cikkajánló szerkesztése. – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 19., 15:30 (CEST)

Kezdőlap-készre készítés kérése

Kedves @Pásztörperc! Kérünk, szíveskekdj Kezdőlap-készre csiszolni a cikkajánlót. – *feridiák ^vita 2016. szeptember 16., 08:13 (CEST)

A Kezdőlap Kiemelt cikk rovatába jelölés belinkelésének kérdése

A kérésre @Pásztörperc a cikkajánlót még aznap Kezdőlapra-késszé tette, melyet ott már megköszöntünk, s itt is megköszönünk. Ezzel napirendre került a kettős belinkelés kérdése. A felelet ott a szemünk előtt. Aki kérdez és feleletre vár: maga @Rlevente, aki tudja, és adja példájával a feleletet. Mielőtt erre rátérnénk, előbb mi válaszolunk ezen kérdésére (s utána térünk vissza a folytatáshoz): „És ezt miért itt, a vitalapon csináljátok? Miért nem a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-42-1 oldalon? – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 15., 16:08 (CEST)”.

Kedves @Rlevente! Itt kérem én is elnézésed, hogy rövid időre átmenetileg tanműhelyként használtuk ezen vitafelületet. A cikkajánló már az általad is megjelölt helyére van átirányítva, s itt a fogalmazványt és a szerkesztett változatot zárjeleztem, hogy csak pár sort foglaljon el, de így a laptörténetnek is megőrízzük. Ezek után a Te ellenőrző-segítő figyelmedet is kérve viszatérünk a folytatáshoz.

Kattintsunk rá a XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása szócikk vitalapja linkre. Majd ezen vitalapon a laptörténet fülre, s a laptörténetben Rlevente 2015. szeptember 23. napján tett műveletére. Az eredményben kattintsunk a forrásszöveg szerkesztése fülre, és a megnyílt szerkezetben a „Cikktörténet” második sorában ott a minta-link: kjlink=2015-43-2. Ennek mintájára ez a keresett link: kjlink=2016-42-1. Ezt kell a Brit Kelet-indiai Társaság kiemelt szócikk vitalapjába beilleszteni. Már ezt a műveletet is elvégeztem. Így befejezésül megkérdezlek Benneteket:

Kedves @Dudva! Érthető ez így? Ha nem, szíveskedj a jobb elmagyarázását Rleventétől kérdezni. A közösségi munkában én is Tőle tanultam.

Kedves @Rlevente! Mehet a Kezdőlapra így? Ha nem, szívekedj az ehhez szükséges javítást elvégezni.

Válaszotokat tisztelettel kéri és várja: – *feridiák ^vita 2016. szeptember 18., 17:09 (CEST)

Néhány kisebb átfogalmazást végeztem a cikkajánlón. (Az itteni szakaszcímeket egy szinttel lejjebb tettem, hogy a WP:SZK lapon ne legyen zavaró.) – Rlevente ^üzenet 2016. szeptember 19., 15:43 (CEST)

Köszönöm az i-re a pontot. Mindennel egyetértek és a kimelt cikk közmegegyezéssel mehet a Kezdőlapra. Mi meg mehetünk a következőhöz, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-42-2 vitalapra. - *feridiák ^vita 2016. szeptember 19., 16:39 (CEST)