Ott is válaszolhatsz, ahol a kérdést feltették, a párbeszédet így lehet a legjobban visszakeresni később.
Ha azt szeretnéd, hogy a partnered a lehető leggyorsabban észrevegye, hogy válaszoltál neki, akkor hagyhatsz egy rövid üzenetet partnered ún. szerkesztővita-oldalán, alul. Például „Válasz nálam: ~~~~”. Ennek hatására a felső menüsorban, a neve mellett egy sárga csíkban fogja figyelmeztetni a rendszer, amikor legközelebb tevékenykedik a Wikipédiában.
Még egyszerűbb, ha a kérdés alatt az alábbi kóddal válaszolsz: {{ping|Szerkesztő neve}}, ahol a Szerkesztő neve helyére behelyettesíted az adott szerkesztő azonosítóját, amit az aláírásából is megtudhatsz. Ez szintén értesíti az illetőt automatikusan.
Vannak olyan szerkesztők is, akik azt szeretik jobban, ha egyenesen az ő vitalapjukra írod a válaszodat. Az aláírások általában tartalmaznak egy linket kinek-kinek a vitalapjára, kattints rá: a vitalapjukra felül sokan odaírják, hol szeretnek választ kapni.
Sablon:Tipp-lista, egy válogatás a tippsablonokból, másolható mintákkal, rövid ismertetéssel
Sablon:Tippdoc, a tippsablonok közös dokumentációja, tartalmazza a tippsablonok teljes listáját másolható mintákkal és a teljes megjelenített szöveggel
Rögtön tudsz új cikket írni, de a változtatásaid csak akkor lesznek külön kattintás nélkül is láthatóak, ha egy járőr megnézte, és igazolta, hogy wikipédiaszerű a formája és tartalmilag sincs benne semmi a Wikipédiától feltűnően idegen. Egy idő után persze, amikor már otthonosan mozogsz a Wikipédiában, ún. „megerősített szerkesztővé” minősíttetheted magad, és akkor rögtön láthatóvá válnak a változtatásaid.
A szerkesztések ellenőrzése időt vesz igénybe: a gyakorlott szerkesztők közül kikerülő önkéntesek, az úgynevezett járőrök végzik. Az ellenőrzés a nyilvánvaló vandalizmusok és a szerkesztő joggal védett szövegek kiszűréséből áll elsősorban, továbbá pedig technikai és formai javítást jelent, hogy a cikk megfeleljen a wikipédiás szerkesztési szokásoknak. A durvább helyesírási hibák kiszűrése is ilyenkor történik. A nyilvánvalóbb tartalmi problémákra is fel szoktak figyelni a járőrök, és gyakran ők azok, akik jelzik, ha egy cikk valamiért nem felel meg az irányelveinknek. A tartalmi javítás azonban jórészt a szerkesztők-olvasók szélesebb körére marad.
A keresődet megtaníthatod arra, hogy a macerás „Sablon:”, „Portál:”, stb beírása nélkül is beszűkítse a keresést kiválasztott névterekre.
Ehhez egyszer bepipálgatod a beállításokat, azután már ennyiből áll a beszűkített keresés: keresőszó, lefelenyíl, Enter, Enter. A cikkek keresése pedig továbbra is úgy megy, ahogy eddig: keresőszó, Enter.
Tehát ehhez előbb az kell, hogy a beállításaidban változtass egy kicsit, így:
Ezen belül ne hagyd meg a fő névteret, hanem csak amire gyakran szoktál keresni, például:
Sablon
Kategória
Portál
Mentés
A cikkcímek keresése továbbra is úgy megy, mint eddig, beírod a keresőszót a keresőablakba és Enter, de ha másvalami kell, akkor így csinálod:
Beírod a keresőablakba a keresőszót, mondjuk azt, hogy „kontinensek” de nem nyomod még meg az Enter gombot, hanem
Annak a billentyűnek segítségével, amin egy lefele mutató nyíl van, lemész odáig, hogy:
tartalmazza...
kontinensek
és csak ezután nyomod meg az Enter gombot.
Az ebben a lépésben kapott keresési eredmény már nem ugrik rá a Kontinensek lapra, hanem az olyan cikkeket is mutatja, ahol a kontinensek valahol a szövegben van. De ha neked mondjuk a Sablon:Kontintensek vagy a Kategória:Kontintensek kellene, akkor:
még egyszer megnyomod az Entert (vagy rákattintasz a Keresés gombra)
Ekkor már csak azokban a névterekben keres, amit a beállításaidban kértél. A gombnyomás előtt még át is állíthatod, hogy hol keressen, nem muszáj a beállításokra hagyatkoznod.
Az adminisztrátorok átmenetileg védetté tehetnek egy-egy cikket, ha azt tapasztalják vagy várják, hogy valamilyen alkalomból a cikket különösen sok vandalizáció éri. Egy tartós védelem már akadályozná a cikk továbbfejlődését, hiszen a változtatások többnyire hasznosak. A statisztikák azt mutatják, hogy ez így igaz az anon szerkesztésekre is.
A szórványos vandalizáció ellen kellő védelem, hogy ha egy anon vagy egy még meg nem erősített szerkesztő változtat egy cikken, akkor a változtatást előbb egy járőrnek is jóvá kell hagynia, csak akkor válik az olvasók számára az új változat közvetlenül, minden további kattintás nélkül láthatóvá. Persze ilyenkor is bárki meg tudja nézni az utolsó, még jóvá nem hagyott változatot, de ahhoz még egy kattintás kell.
Ahogy egyre otthonosabbá válsz a Wikipédia szerkesztésében és rendszeresen szerkesztesz, a járőrök észreveszik majd, hogy problémátlanok a szerkesztéseid, fölösleges rájuk nézegetni, így javasolnak idővel megerősített szerkesztőnek. Ha megerősített szerkesztőként magadnak is kedved támad a járőrködésre, mások szerkesztésének megtekintésére, akkor te is jelentkezhetsz járőrnek. Ha megnyered a többi szerkesztő bizalmát, akkor később megválaszthatnak adminisztrátorrá, aki lapokat törölhet és szerkesztőket blokkolhat; bürokratává, aki a jogokat hozzárendelő gombokat kezeli; IP-ellenőrré, akinek bizonyos esetekben joga van belenézni a bejelentkezési adatokba
Csak a születési és halálozási évet, és a történeti (irodalomtörténeti, kultúrtörténeti, stb.) jelentőségű évszámokat érdemes [[ és ]] közé írva linkké tenni egy cikkben. Ezeket is csak a cikkbeli első előfordulásukkor (mint ahogyan más dolgokat is csak az első előfordulásukkor érdemes belinkelni, illetve egy különösen nagy cikk esetén még egyszer, valahol lejjebb).
Az évek felesleges linkesítés értéktelenné teszi az évszámok cikkének „Mi hivatkozik erre?” szolgáltatását, pedig ezzel vissza lehetne keresni, hogy milyen jelentős dolog történt abban az évben. A kifejezéseknyakra-főre való bekékítéserontja a cikkekolvashatóságát.
Régebbi rossz szokás maradványaiként bőven találsz olyan cikkeket, amelyekben tömegével vannak felesleges évszámok belinkelve. Te is kijavíthatod ezeket, meggondolva, hogy melyek közülük a történeti jelentőségűek.
A régebbi szerkesztők egy csoportja, a járőrök ellenőrzik a szerkesztések vandalizmusmentességét, és a jóváhagyásuk után külön kattintás nélkül is megjelenik az új változat az olvasóknak (kétszer kattintva az ellenőrizetlen változatok is láthatóak). Időnként sajnos eltart egy darabig, amíg egy járőr hozzájut a friss változtatásokhoz. Ha valamilyen oknál fogva sürgős a dolog, akkor az üzenőfalukon tudod kérni a soron kívüli ellenőrzést.
Ha egy lap utolsó szakaszához szeretnél hozzáírni, akkor azt úgy is megteheted, hogy új szakaszt nyitsz a lapon ( „új szakasz nyitása” link, Ctrl-plusz), de nem adsz nevet a szakasznak. Így elkerülheted a szerkesztési ütközést, mert az azáltal keletkezik, hogy megnyitsz egy szakaszt, és a te megnyitásod és a te mentésed között valaki ugyanazt a szakaszt menti. Márpedig ha nincs megnyitott szakasz, akkor ütközés sem lehet.
Ha két lapváltozat közötti eltérést szeretnél valahol illusztrálni, akkor a difflinkre van szükséged.
Egy-egy szerkesztéshez a kapcsolódó difflinket úgy kapod meg, hogy a laptörténet illető sorában arra a szóra kattintasz, hogy „előző”. A linket a böngésző kisablakában találod.
Még egyszerűbb, ha az egeret az „előző” fölé viszed, és a jobbkattintós menüből azt választod ki, hogy „Copy link address”, akkor egyenesen a másoláshoz való vágólapodra kerül a difflink.
Ha viszont több egymást követő szerkesztés együttes hatását akarod bemutatni, akkor addig ügyeskedj, amíg a laptörténetben megjelölted a karikát az megelőző állapot sorában is, a célállapot sorában is, majd arra kattints, hogy Kiválasztott változatok összehasonlítása. A difflink a böngésző kisablakából szedhető ki.
Ha a difflinket nem a laptörténetből, hanem valaki szerkesztéseinek listájából veszed, akkor a difflink az „eltér” szó alatt található.
Amikor egy sablonra csak utalni szeretnél valamelyik üzenőlapon, akkor több mód is van arra, hogy ezt anélkül tedd, hogy az illető üzenőlapján meg is jelenjen a sablon.
Az egyik módja, hogy egyszerűen nowiki kódok közé teszed, így:
<nowiki>{{építés alatt}}</nowiki>. (Kijelölés után a szerkesztőablak feletti gomb.)
Ez lesz belőle: {{építés alatt}}
Egy másik módja, hogy az {{sl}}(?) sablon segítségével jeleníted meg, így: :{{sl|építés alatt}}.
Azért jó elkerülni a csupán megemlíteni kívánt sablonok valódi beillesztését, mert máskülönben a sablon az adott üzenőlapot esetleg bekategorizálja egy hamis kategóriába, a példának mutatott esetben egy üzenőlapot az építés alatt álló cikkek közé. Ez nem csak annak néz ki furán, aki belenéz a kategóriába, hanem a botokat is megzavarhatja. Ráadásul látványnak is furcsa lehet az adott üzenőlapon.
Az itt látható hivatkozások (linkek) nagyon sok ismeretanyagot adnak a további munkádhoz, érdemes elolvasnod ezeket a későbbi félreértések, viták elkerülése érdekében is.
Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ, akkor a Kocsmafalon érdeklődhetsz. Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon.
A Wikipédián az a szokás, hogy ha egy vitalapra valamilyen üzenetet írunk, akkor azt mindig alá is írjuk. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: (~~~~).
A figyelőlista egy egyénileg összeállított és más számára nem megtekinthető lista azokról a lapokról, amiknek a változásai téged érdekelnek.
A figyelőlistádon levő lapok aktuális változásait így tudod megnézni:
Rákattintasz a lapon fölül arra, hogy „figyelőlistám” (a „beállításaim” és a „közreműködéseim” között találod). Érdemes gyakran rákattintani.
Kétféleképpen kerülhet fel valami a figyelőlistádra
Minden lap tetején ott ül a csillag (lap figyelése) fül a „laptörténet” fültől jobbra. Ha rákattintasz, akkor ez a szöveg jelenik meg: „a lapot hozzáadtam a figyelőlistádhoz” vagy „a lapot eltávolítottam a figyelőlistáról”.
Ezen kívül érdemes úgy beállítanod, hogy minden olyan lap, amin megváltoztatsz valamit, automatikusan rákerüljön a figyelőlistádra. Ha te is így szeretnéd (nagyon hasznos!), akkor így járj el:
Rákattintasz a lap legtetején arra, hogy „beállításaim”
A „Beállításaim” lapon rákattintasz arra a fülre, hogy „Friss változások”
Kipipálod azt, hogy „Fejlettebb friss változások listája (JavaScript-alapú)”
Rákattintasz arra a fülre, hogy „Figyelőlista”
Kipipálod azokat, hogy
„A figyelőlistán az összes változtatás látszódjon, ne csak az utolsó”
továbbá
„Az általam szerkesztett lapok felvétele a figyelőlistára”
„Az általam átnevezett lapok felvétele a figyelőlistára”
„Az általam létrehozott lapok felvétele a figyelőlistára”
„Az általam létrehozott és a válaszaimat tartalmazó beszélgetésfolyamok felvétele a figyelőlistára”
A Wikipédiában egy szöveg átfogalmazás nélkül nem publikálható, de mégis szükségesnek látod pár órán keresztül egy {{építés alatt}}(?) sablonnal ellátott cikkben tárolni, akkor érdemes kommentbe téve (<!-- (szöveg) -->) láthatatlanná tenni, így:
<!-- átfogalmazásra vár: (szöveg)-->
Ugyan így járunk el akkor is, ha többen szerkesztjük a lapot, és/vagy az utánunk szerkesztőnek szeretnénk üzenetet hagyni. A kommentbe tett szöveg, csak a szerkesztésre megnyitás után látható.
Ha a szövegben egy francia/angol/szuahéli/nyamnyam nyelvű cikket szeretnél megemlíteni, akkor egyrészt vedd számításba, hogy szócikkek törzsszövegében az ilyen társlinkek nem megengedettek, csak vitalapokon és közösségi lapokon, másrészt a következőképpen teheted:
Ha a cikktől balra látható interwiki linkek segítségével magában a magyar Fürdőszoba cikkben akarod megteremteni az angol/francia/szuahéli/nyamnyam Bathroom/Salle de Bain/stb. cikkel való kapcsolatot, akkor ezt kell a Fürdőszoba cikk legvégére írni:
[[en:Bathroom]]
[[fr:Salle de Bain]]
(Fontos, hogy az „en:/fr:/stb.” előtt ilyenkor nincs kettőspont, és hogy minden újabb interwikilink új sorba kerül!)
Ez lesz belőle a bal oldali menü legalsó, „más nyelveken” feliratú szekciójában:
Úgy tudsz e-mailt küldeni egy szerkesztőnek, ha akár szerkesztői lapján, akár a szerkesztővitáján rákattintasz arra, hogy E-mail küldése ezen szerkesztőnek (általában baloldalt, a keresőablak alatt található). Ez azonban csak akkor működik, ha a beállításaim (általában a lapokon felül található) segítségével ezt mindketten lehetővé tettétek.
Ha egy a lábjegyzetbe szánt szöveg elé odatesszük, hogy <ref> , akkor az olyan, mint egy zárójelpár első, nyitó tagja, és így a lábjegyzetbe szánt szöveg után következnie kell a zárójelpár bezárásának is, ami így néz ki: </ref>.
Sok ilyen zárójelpár-szerűséggel fogsz még szerkesztés közben találkozni. Példák:
<s>áthúzott szöveg</s> A szerkesztőablak feletti gomb
<small>apróbetűs szöveg</small> A szerkesztőablak feletti gomb
<ref name="xyz2006">ez itt az xyz2006 azonosítójú lábjegyzet</ref>
'''Félkövér szöveg''' A szerkesztőablak feletti gomb
Itt elöl is, hátul is három aposztróf kell, tehát ugyanolyan a nyitás, mint a lezárás.
''Dőlt szöveg'' A szerkesztőablak feletti gomb
Itt elől is, hátul is két aposztróf kell, tehát ugyanolyan a nyitás, mint a lezárás.
Van, amikor nem kerülne a zárójelpár közé semmi sem, ilyenkor össze lehet vonni a zárójelpár nyitását és zárását.
Erre is adok példákat, figyeld meg bennük, hogy hova került át a „/” jel:
Nagyobb cikkeket szinte lehetetlen „egy szuszra” megírni, ugyanakkor az sem jó, ha félkész, vázlatos cikkek jelennek meg a Wikiben. Érdemes ezért a Próbalapodon vagy egy további, saját magad által elnevezett allapodon (pl. Szerkesztő:Tipp-hol-válaszolj/piszkozat) elkezdeni a szócikk megírását, majd amikor kész vagy, akkor átmozgatni (és nem átmásolni kézzel, mert akkor elvész a kezdeti laptörténet!) „éles” szócikknek. Ez azért is jó, mert így nyugodtan próbálkozhatsz, ez egyfajta Homokozó, amit csak te használsz.
Az első cikked írása előtt érdemes a témában íródott hasonló cikkeket megnézni, hogy formailag hasonlót készíts te is, ami az egységesség miatt fontos, valamint, hogy ha létezik már hasonló tartalmú cikk, ne dolgozz fölöslegesen.
A függőleges vonal segítségével megtakaríthatsz magadnak egy kis írásmunkát.
A belső hivatkozásokat lezáró kettős szögletes zárójelet megelőzheted egy függőleges vonallal, példák:
[[Wikipédia:Gyakran ismétlődő kérdések|]]
[[Spárga (kötözőeszköz)|]]
Ilyenkor a lap mentése után a szöveg automatikusan kiegészítődik, a fenti belső hivatkozásokból ez lesz:
Ha egy cikk tartalmához vagy formájához van valami megjegyzésed
akkor a cikk vitalapjára írjad. Ezt úgy találod meg, hogy a cikknél a „vitalap” feliratú fülre kattintasz felül. Azok a szerkesztők, akik a cikket felvették a figyelőlistájukra, észre fogják venni az új üzenetet és ugyanott válaszolnak.
Személyre szóló kérdésnél:
Többnyire az a legjobb, ha annak a vitaoldalára írsz, akinek üzenni akarsz. Ha például a MintaMari szerkesztőnek a Szerkesztővita:MintaMari oldalon egy üzenetet hagysz, akkor arra, hogy üzenete van, egy ilyen sárga csík fogja figyelmeztetni. Vagy a kérdésed alatt fog válaszolni, vagy pedig a te „Szerkesztővita” lapodon.
Ha a kérdésed nem egy bizonyos felhasználóhoz szól és nem is egy bizonyos cikkre vonatkozik:
akkor azt a kezdőknek fenntartott „kocsmafalra” írjad. Sok tapasztaltabb szerkesztő figyeli azt a lapot, és szívesen odaírja a válaszát a kérdésed alá.
A Kocsmafalakon vagy a vitalapokon folyó eszmecserékhez:
ott helyben szokás hozzászólni. A hozzászólásodat írd a téma korábbi hozzászólásai alá, ne közbe-közbe!
Új szakaszt a vitalapokon:
a „szerkesztés” és a „laptörténet” fül között az „új szakasz nyitása” fülre kattintva nyithatsz.
Ott is válaszolhatsz, ahol a kérdést feltették, a párbeszédet így lehet a legjobban visszakeresni később.
Ha azt szeretnéd, hogy a partnered a lehető leggyorsabban észrevegye, hogy válaszoltál neki, akkor hagyhatsz egy rövid üzenetet partnered ún. szerkesztővita-oldalán, alul. Például „Válasz nálam: ~~~~”. Ennek hatására a felső menüsorban, a neve mellett egy sárga csíkban fogja figyelmeztetni a rendszer, amikor legközelebb tevékenykedik a Wikipédiában.
Még egyszerűbb, ha a kérdés alatt az alábbi kóddal válaszolsz: {{ping|Szerkesztő neve}}, ahol a Szerkesztő neve helyére behelyettesíted az adott szerkesztő azonosítóját, amit az aláírásából is megtudhatsz. Ez szintén értesíti az illetőt automatikusan.
Vannak olyan szerkesztők is, akik azt szeretik jobban, ha egyenesen az ő vitalapjukra írod a válaszodat. Az aláírások általában tartalmaznak egy linket kinek-kinek a vitalapjára, kattints rá: a vitalapjukra felül sokan odaírják, hol szeretnek választ kapni.
Előfordul néha, hogy nem azonnal jelenik meg a lap abban a kategóriában, ahova frissen besoroltad. Ha nagyon siettetni akarod, akkor azt tudod ilyenkor csinálni, hogy megnyitod a kategória lapját szerkesztésre, és a linkben az edit szót kicseréled purge-re. Például abból, hogy
Ezt az oldalt betöltöd, és akkor általában frissül a kategória tartalma. Amennyiben sokszor lenne erre szükséged, akkor érdemes a Speciális:Beállításaim Lapon a Segédeszközök fülön a szócikkekkel kapcsolatos segédeszközöknél a "Az óra egy helyi órát jelenít meg a kilépés gomb mellett, amely egy kattintás ellenében kiüríti a szerveroldali gyorsítótárat, így biztosan a legfrissebb változatot látjuk." mellett bepipálni a négyzetet, és a beállítások lapján a Mentés fülre kattintani, majd frissíteni. Ekkor ugyanis az órára kattintva frissítheted a lapot.
Ha egy kategóriára akarsz hivatkozni a szövegben, de nem akarod, hogy a lap, amire írsz, szintén besorolódjon a megemlített kategóriába, akkor a „Kategória” szó elé tegyél kettőspontot. Például:
[[:Kategória:Zenei sablonok]] és [[:Kategória:Navigációs sablonok]] ami így jelenik meg: Kategória:Zenei sablonok és Kategória:Navigációs sablonok
Minden szócikkben szükséges a bal oldalon található nyelvi sor, ami a más nyelvű Wikipédiák azonos szócikkére vezet (ezeket interwikinek hívjuk, és sokszor iw-vel rövidítjük). Ezt a listát pl. az angol Wikipédia megfelelő szócikkéről érdemes átmásolni. Ne felejtsd el bemásolás után beleírni az angolt is, és a magyart (hu:) kivenni, mert az eredeti nyelvé mindig hiányzik (pl. itt sem kell lennie a magyarnak, mivel magyar a szócikk).
Többnyire az a legjobb, ha ott válaszolsz, ahol a kérdést feltették. Ott vár a válaszra a kérdés feltevője, a párbeszédet is így lehet jobban visszakeresni később.
Ha fel akarod hívni egy szerkesztő figyelmét arra, hogy válaszoltál neki, akkor hagyjál egy rövid üzenetet a vitaoldalán, lehetőleg egy linkkel a válaszra. Ha például a MintaMari szerkesztőnek a User_vita:MintaMari oldalon egy üzenetet hagysz, akkor egy ilyen sárga csík fogja figyelmeztetni.
Ha egy cikk tartalmához vagy formájához van valami megjegyzésed, akkor a cikk vitalapjára írjad. Ezt úgy találod meg, hogy a cikknél a „vitalap” feliratú fülre kattintasz felül. Azok a szerkesztők, akik a cikket felvették a figyelőlistájukra, észre fogják venni az új üzenetet és ugyanott válaszolnak.
Ha nem folyik éppen egy párbeszéd és kérdésed van egy szerkesztőhöz, akkor írjad a vitalapjára. Egy ilyen sárga csík fogja figyelmeztetni.
Új bekezdést írni egy vitalapra az „új szakasz nyitása” fülre (felül) kattintva a legkönnyebb.
Ha egy sablon beillesztésekor nem jelenik meg egy névtelen paraméter, annak a leggyakrabban az az oka, hogy = van benne. Olyankor 1= -vel kell kezdeni (vagy 2=, 3=, attól függ, hányadik paraméter)
példa: Az azonnali törlésnél a következő módokon lehet beírni:
Ha egy lapnak a jelenlegi vagy egy régebbi változatát azonosító oldid számát szeretnéd megtudni, akkor a laptörténetben kattints az illető időpontra. Ettől a böngésződ kisablakában megjelenik a lapváltozat úgynevezett permalinkje, a végén az oldid számmal.
Ha egy vitalap egy szakaszát (például az utolsót) vagy a teljes lapot megnyitod szerkesztésre, akkor szerkesztési ütközést okozhatsz. Ez a veszély viszont nem áll fenn egy új téma nyitásakor, feltéve, hogy a lap tetejére mész (többnyire Ctrl-Home), és a szerkesztésfül és a laptörténetfül között arra fülre kattintasz, hogy „új téma nyitása”.
A szerkesztési összefoglalóból képződik a friss változtatások listája, a figyelőlista, a laptörténet. A szerkesztési összefoglaló előtti kis nyíl egy kattintható link a feltüntetett szakaszcímhez. Ezért előzékenység a többiekkel szemben, ha vigyázol, hogy a szerkesztési összefoglalóban a /* és */ közötti rész sose legyen megtévesztő, és szükség esetén kijavítod.
Előre is köszönöm az együttműködésedet.
Megjegyzés: Firefox-on a CtrlShift+ billentyűkombináció is új szakaszt nyit a lap alján.
Ha egy cikket kiegészítettél valamivel, írd mindig a forrásodat is hozzá. Amit a szöveg után közvetlenül, <ref> és </ref> között odaírtál, annak a helyén csak egy kis szám jelenik meg, a szöveg a lábjegyzetben lesz látható.
Ha rákattintasz a szerkesztőablak fölött a 16. képecskére, arra, ami így néz ki: akkor a ref-pár begépelését megspórolhatod magadnak, mert ez beszúrja arra a helyre, ahol a mutató áll.
A lábjegyzetek ott jelennek meg, ahol a szövegben egy
{{jegyzetek}} bejegyzés van.
A bejegyzés rendesen a lap alján, a Jegyzetek fejezetbe kerül. Vidd oda az egérmutatót, és ha rákattintasz a szerkesztőablak fölött arra a képecskére, ami így néz ki: , akkor a
{{jegyzetek}} beíródik a szövegbe.
Ha egy ugyanolyan szövegű lábjegyzetre több helyen is szükséged van, akkor így járj el:
Találj ki egy rövid azonosítót a lábjegyzet számára, az alábbi példánkban azt választottuk, hogy RTV2006.
Az egyik olyan helyen, ahova a kis szögletes zárójelbe írt számot szánod, így írjad a lábjegyzetet:
<ref name="RTV2006">...szöveg...</ref>
Figyeld meg, hogy itt hol van a „/” jel!
Azokon a helyeken, ahol a szöveg ugyanaz lenne, ezek után elhagyható a szöveg és a második ref, és elég ennyit írni:
<ref name="RTV2006"/>
Figyeld meg, hogy most hova került át a „/” jel!
Mint mindig, amikor lábjegyzet van a lapon, ilyenkor is szükséges:
{{jegyzetek}}
Ez annak a helynek a megjelölése a lapon alul, ahova az összes lábjegyzet megjelenítését szánjuk.
A Wikipédia szinte „szabad prédává” nyilvánít minden szöveget ami benne van, csak annyi a kikötés, hogy meg kell említeni, hogy a szöveg a Wikipédiából származik.
Ha ez megtörtént, akkor megengedi a szöveg kereskedelmi felhasználását is.
Ezért nem szabad a Wikipédiában olyan szöveget közölni, aminek a forrása csak az olyan felhasználást engedné meg, ami nem-kereskedelmi vagy magáncélú.
A wikipédiabeli szövegek felhasználhatóságáról ennél bővebb és főleg pontosabb leírást találsz a lapok alján elhelyezett hivatkozások segítségével.
Szerkesztési ütközéskor a változtatásaid ugyan nem tárolódnak el, de nem is vesznek el. Az ütközésről értesítő oldalon két szövegablak van; a felsőben a lap aktuális változata, az alsóban a te változatod látható. Az alsó ablakban jelöld ki az általad végzett változtatásokat és másold át őket a felső szerkesztési ablak megfelelő helyeire. Ha kész vagy, mentsd el az oldalt. Ha nem vagy biztos benne, mit változtattál, jelöld ki az alsó ablakban a teljes szöveget és mentsd el egy külső szövegfájlba (pl. a Jegyzettömb segítségével). Később ezt a szöveget össze lehet hasonlítani az oldal aktuális tartalmával.
Ha véletlenül egyből a mentés gombra kattintottál, vagy más módon elnavigáltál a lapról, akkor se ess kétségbe: ha nem csuktad be az ablakot, a böngésző Vissza gombjával visszalépve megtalálod a szövegedet. (Egyes böngészőkben még a lap bezárása után is van esély a szöveg visszaállítására, pl. a Firefoxban az Előzmények/Nemrég bezárt lapok menü révén.)
Nyert ügyed van persze, ha a szöveget előzőleg a vágólapra elmentetted. A kijelölt szöveget a CTRL és a C billentyűk kombinációjával tudod a vágólapra menteni. Előhívni a CTRL és a V kombinációjával lehet.
Nem kell kézzel újra begépelni, a szövegek másolása a „láthatatlan vágólap” segítségével gyorsabb:
Először ki kell jelölni a lemásolandó szöveget, például úgy, hogy az egér főgombját nyomvatartva elhúzod a szöveg felett a mutatót, ettől a kijelölt szöveg háttere elsötétül.
Az így kijelölt szöveget a CTRL nyomva tartása mellett a Cbillentyű rövid lenyomásával tudod a vágólapra másolni.
Mielőtt előhívnád a szöveget a láthatatlan vágólapról, kattints abba az ablakba és annak is arra a helyére, ahova be szeretnéd a vágólap tartalmát szúrni.
Ezután a CTRL nyomva tartása mellett nyomd meg röviden a V gombot, ezzel szúrod be a vágólapon tartott szöveget.
Megjegyzés-1:Van olyan billentyűzet is, ahol a „Ctrl” gomb a „Control” vagy az „Str” feliratot viseli.
Megjegyzés-2: Az első a lépés így is mehet: Shift billentyűt lenyomva tartva a → vagy ← billentyűvel (kurzorbillentyűk) jelölöd ki a szöveget.
Megjegyzés-3: A fenti információ Windows-specifikus. Egyéb operációs rendszerekben (Unix variánsok vagy Linux esetén a window managertől függően is) esetleg más az eljárás.
Megjegyzés-4: A vágólapra mentett szöveg egy szerkesztési ütközéskor is jó szolgálatot tehet.
Ha egy lap aljára szeretnél ugrani, akkor nyomd meg az End billentyűt.
Ha a szerkesztőablakon belül akarod tenni ugyanezt, akkor tartsd nyomva a Ctrl billentyűt és nyomd meg az End billentyűt. (Firefox böngészőben)
A cikkeket nem írjuk alá, egyrészt mivel azok közösségi alkotások – vagy előbb-utóbb azzá válnak –, másrészt mert olvashatatlan lenne a szócikk a sok aláírástól. De azért nem múlik el nyomtalan, ha te egy cikket létrehoztál vagy kiegészítettél. Minden egyes változtatás látható a laptörténetben, benne van, hogy ki-mikor-mit változtatott. Kattints rá felül vagy alul (a használt felülettől függően) a „laptörténet” fülre, ahol láthatod, mennyien dolgoztak már a cikken.
A többi szerkesztőnek tett szívességként a Wikipédia szokásai közé tartozik, hogy a hozzászólásokat aláírjuk a vitalapokon és az egyes szerkesztők vitalapján is. Kérlek, írd alá te is a hozzászólásaid, ehhez elég négy hullámvonalat (~~~~) a hozzászólásod végére írni (vagy a gombra kattintanod a szerkesztőablak fölött), és így a neved vagy IP-címed és a dátum automatikusan hozzáíródik a hozzászólásod végére. Az üzenetek aláírása segít megállapítani, hogy ki mit mondott, és a user/vitalapra irányuló link segít a kapcsolatfelvételben (további megbeszéléshez). További információkért olvasd el a vitalapok használatához készült útmutatót. Köszönöm.
A wikikettnek megfelelően az a szokás, hogy ha egy vitalapra valamilyen üzenetet írunk, akkor azt mindig alá is írjuk. (A cikkeket persze nem!) A laptörténetből ugyan minden egyes szóról ki lehetne deríteni (hosszadalmasan és fáradságosan), hogy ki írta, de ez így udvariasabb, sokkal áttekinthetőbb és gyorsabb. Segít minden résztvevőnek követni a hozzászólásokat és a dialógus megértését, ezért a Wikipédia-kommunikáció fontos része.
A Wikipédiában van egy lehetőség arra, hogy nagyon egyszerűen elhelyezd aláírásodat, dátumostul, mindenestül.
A Wikipédiabeli speciális aláírásból nem csak a Wikipédián használt neved derül ki, hanem rögtön két linket is tartalmaz. Az egyik a többi szerkesztőnek szóló bemutatkozásodra mutat, a másik pedig arra a lapra, ahol üzenni lehet neked. Ehhez az „aláíráshoz” segítséget ad a szoftver. Elég, ha az üzeneted befejeztével az aláírás helyett rákattintasz a harmadik képecskére a szerkesztőablak fölött:
akkor ennek az aláírógombnak a hatására a szoftver beilleszt a szövegedbe négy hullámvonalat.
Ha ezután arra a gombra is rákattintasz, ami így néz ki: Változtatások közzététele, akkor a szoftver lecseréli a hullámvonalakat az aláírás szövegére és az aktuális dátumra, órára.
Az aláírásként megjelenített szöveget a regisztrált szerkesztők a „beállításaim” fül segítségével meg is változtathatják.
Megjegyzések
Amíg nem jelentkeztél be, az IP-címedet jelenteti meg az aláírás.
A bemutatkozólapodra mutató link csak akkor lesz kék, ha van rajta valami, amíg üres, addig pirosan fog virítani.
Az üzenőlapodra mutató link csak magán az üzenőlapon jelenik meg vastag fekete szövegként, mindenhol máshol rendes linknek mutatkozik.
Más módon is elérheted, hogy bekerüljön a szövegbe a négy hullámvonal, nem csak az aláírógombbal:
a négy tildét (hullámvonalat) a szerkesztési ablak alatt is megtalálod, vagy
közvetlenül is beírhatod: ~~~~.
az Alt Gr+1 (a fő billentyűzeten) billentyűkombinációnak (Windows-alapú rendszereken), és
az Alt+126 (a számok a számbillentyűzeten) kombinációnak (Windows-alapú rendszereken) is ugyanez a hatása.
ha a gombot használod, akkor kapsz egy gondolatjelet is az aláírásod elé.
A Wikipédiabeli automatizált aláírásod tartalmazza a Wikipédián használt neved egy kattintható linkkel a bemutatkozólapodra, egy linket oda is, ahol üzenni lehet neked, valamint a dátumot és időt.
Ennek automatizált előállításához az üzeneteid végére négy darab tildét (hullámvonalat) kell írni aláírás gyanánt. Az ötödik képecskére kattintva a szerkesztőablak fölött:
egy elválasztójel és négy hullámvonal keletkezik, de persze közvetlenül is beírhatod a tildéket: ~~~~.
Ha ezután arra a gombra is rákattintasz, ami így néz ki: Lap mentése, akkor a szoftver lecseréli a hullámvonalakat a speciális wikipédiás aláírásra.
A kocsmafalakon és a vitalapokon írunk csak így alá, a cikkek szerzőit ehelyett a laptörténet mutatja.
Egy link vastag fekete szövegként jelenik meg azon a Wikipédia-lapon, amire mutat, máshol kék (ha létezik a lap) vagy piros (ha még nem létezik).
Ha az aláírásod esetleg nem magyar betűket vagy jeleket tartalmaz, akkor érdemes magyar betűkkel is beleírni azt, mert ha valaki nem tudja kijelezni a speciális jeleket, akkor neki minden ilyen név üres kockákként, vagy szóközökként fog „látszani”.
Sablonokat ne használj az aláírásodban, mert technikai problémákat okozhatnak.
Szerkesztési ütközés akkor fordul elő, hogyha miközben szerkeszted a szöveget, egy másik szerkesztő is megnyitotta és módosította.
Ezt a szituációt a legkönnyebben úgy kerülheted el, hogyha nem szerkesztesz olyan szócikket, amit várhatóan mások is szerkesztenek:
A laptörténet oldalán látod, ha egy szócikk nemrég módosult, ilyenkor várj egy darabig (15 percet, vagy többet), mielőtt te is hozzányúlsz, mert lehet, hogy az utolsó szerkesztő még további szerkesztéseket is végez. Az illető vitalapján üzenetet hagyhatsz neki, bár valószínűleg ezt csak a szerkesztése után fogja észrevenni.
Érdemes csupán egy-egy szakaszt megnyitni szerkesztésre, nem pedig az egész oldalt. Ez a szakaszcím melletti Szerkesztés linkkel lehetséges. Ha pl. te a Magyarország cikk Történelme szakaszát szerkeszted, valaki más ugyanebben az időben a Magyarország földrajza szakaszt, nem lesz ütközés.
Ha átfogó változtatásokat vagy akár teljes újraírást szeretnél végezni egy lapon, akkor érdemes egy külön allapot nyitni e célra. Pl. ha a felhasználói neved User:Szerkesztő, akkor a User:Szerkesztő/Budapest allapra odamásolhatod a Budapest szócikk teljes tartalmát és úgy dolgozhatsz rajta, hogy nem kell félned attól, hogy mások belenyúlnak. Itt találsz ehhez tanácsot: {{Tipp-új-allap}}
A szócikkeket szerkesztheted offline is, például a saját gépeden futó szövegszerkesztőben.
Hajnal körül nagyon kevés szerkesztő dolgozik a Wikipédiában, ilyenkor kicsi az ütközések esélye.
Mielőtt a Lap mentése gombot megnyomnád, érdemes a szöveget a vágólapra másolni. A kijelölt szöveget a CTRL és a C billentyűk kombinációjával tudod a vágólapra menteni. Előhívni a CTRL és a V kombinációjával lehet.
A Változtatások megtekintése gombra kattintva ellenőrizni tudod már a lap mentése előtt, hogy változtatott-e valaki valamit a te szerkesztéseddel ideje alatt. Ha igen, akkor mentsd el magadnak (például a vágólapra) a változtatásaidat, és kattints a mégse linkre. Ennek más a hatása, mint a vissza gombnak, a mégse link segítségével a szöveg legújabb változatából kiindulva tudod megtenni kiegészítéseidet.
megjegyzés Ha egy szöveget szögletes zárójelek közé akarsz tenni, akkor miután kijelölted, kattints a szerkesztőablak fölötti 4. gombra, ami egy láncszemet ábrázol.
megjegyzés A „|” egy elválasztó jel, a számbillentyűzeten is megadható a Alt+124 billentyűkombinációval.
Szöveg
Jelentés
[[Kép: vagy [[Fájl:
ezzel tudatod a programmal, hogy kép beillesztése következik
|képnév.png
amit a feltöltéskor megadtál képnévnek...(png helyett lehet még: gif, jpeg, xcf, pdf, mid, ogg, ogv, svg, djvu, oga.)
|thumb vagy ami ugyanaz: |bélyegkép
Ha megadjuk, akkor egy keretet ad, kellő távolságot képez a szövegek és a kép között. A képaláírás kivételével feleslegesség teszi a továbbiak megadását.
|200px
A kép szélességi méretét állíthatod ezzel, az arányok maradnak. Egy „thumb” képnél felesleges megadni, a kép egy általában jól használható szélességgel jelenik meg.
|elhelyezés
|left ~ balra, |center ~ középre, |right ~ jobbra Egy „thumb” képnél felesleges megadni, ezek alapesetben jobbra kerülnek.
|képaláírás
Ide írd a szöveget, amit a kép alatt szeretnél látni.
]]
szögletes zárójelek közé kell tenni
Figyelem! Az u. n. infoboxoknál másképp van: ott egyszerűen a = jel mellé kell írni a kép nevét, például így: kép=xyzskij.jpg
Egy lapot hozzárendelni egy kategóriához nagyon egyszerű: csak be kell írni a lap végére (a cikk szövege alá, de a nyelvi hivatkozások fölé) azt a kategóriát, amelybe a lap tartozik, az alábbi formában:
[[Kategória:Kategória neve]]
Ha a cikk több kategóriába is tartozik, akkor azokat érdemes egymás alá írni, például:
[[Kategória:Költők, írók]]
[[Kategória:Politikusok]]
Előfordulhat, hogy magára a kategória tartalmára mint listára, vagy mint szócikkre szeretnél hivatkozást készíteni. Ekkor kettőspontot (:) teszünk a kezdő kettős zárójel után:
[[:Kategória:Akármi|Akármi listája]]
A szócikkek címével ellentétben a kategóriák nem lehetnek pirosak, tehát csak létező kategóriát szúrjál be. Ha a beállításaidnál a Segédeszközök fülön kipipálod a kategóriabeszúrót, kapsz egy gombot a szerkesztőablak fölött, amelyik segít megtalálni a helyes kategóriát.
Ha egy kategóriára akarsz hivatkozni a szövegben, de nem akarod, hogy a lap, amire írsz, szintén besorolódjon a megemlített kategóriába, akkor a „Kategória” szó elé tegyél kettőspontot. Például:
[[:Kategória:Zenei sablonok]] és [[:Kategória:Navigációs sablonok]] ami így jelenik meg: Kategória:Zenei sablonok és Kategória:Navigációs sablonok
Szia, ha egy másik nyelvű Wikipédiában rákattintasz egy képre, és azt látod alatta egy csíkban, hogy This is a file from the Wikimedia Commons, akkor nem kell ide áthoznod a képet, az ottani nevével is működni fog, mert az összes Wikipédia közös képtárhelyén, a Commonson található, ahol egyébként magad is böngészhetsz szabad képek után. Ha olyan képet veszel át a másik Wikipédiából, amin nem szerepel ez a felirat, akkor kérlek kövesd pontosan a Wikipédia:Felküldési útmutató oldalon leírtakat, és töltsd ki rendesen a leírólapot, add meg a másik Wikipédiában megnevezett licencet is. Ha kérdésed van, fordulj hozzám vagy a képek fórumához bizalommal. Üdvözlettel,
