Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-30-1
A pamut a gyapotnövény (Gossypium) magjait burkoló finom szálak halmaza. A gyapotszálat a textilipari szaknyelvben a leszedést és a szálaknak a magoktól való elválasztását (egrenálás) követő állapotától nevezik pamutnak. A pamut ma is a textilipar legfontosabb nyersanyagai közé tartozik. A világ összes szálasanyag-termelése 2006-ban (ami magában foglalja az összes természetes és mesterséges szálasanyagot) 71,5 millió tonna volt, aminek közel 36%-át (25 millió tonnát) tette ki a pamut. Ehhez hasonlítható mennyiséget (27,8 millió tonnát) csak a ma legtöbb helyen használt szintetikus szálasanyagból, a poliészterből gyártottak.
A gyapot a trópusi-szubtrópusi vidékeken sokfelé megterem. Különböző fajai ismeretesek, leggyakrabban a legjobb minőségű Gossypium hirsutum (Amerikában Upland-gyapot néven ismerik), Gossypium barbadense és a Gossypium herbaceum fajokat termesztik. A legnagyobb gyapottermesztő országok: Kína, India, az USA (ezen belül főleg Texas és Kalifornia állam), Pakisztán, Brazília, Üzbegisztán, Törökország, Görögország, Türkmenisztán, Szíria, Egyiptom, Mexikó, Kazahsztán, Ausztrália, Tádzsikisztán. A 18–19. században, majd az 1949–1950-es években Magyarországon is kísérleteztek a gyapottermesztés meghonosításával, de sikertelenül.
A gyapotszedés a legutóbbi időkig kézi munka volt. A felnyílott tokokból a magvas gyapotot kitépik és zsákokba gyűjtik. A gépi szedés csak a 20. században fejlődött ki, és ma már széles körben elterjedt. Ezt követőleg a magvas gyapotot meg kell tisztítani a szennyeződésektől, majd a szálakat le kell választani a magokról, mégpedig oly módon, hogy a szálak a lehető legkevésbé sérüljenek, végül a magtalanított szálakat – amelyeket most már pamutszálaknak neveznek – szállításra alkalmas módon bálákba kell csomagolni. Az egrenálás után a magon maradt pihék (egészen rövid szálacskák) leválasztását külön végzik. -->