Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-9-1
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul: Békešská Čaba, németül: Tschabe, románul: Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 16. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias településsé vált. Méltán híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikum csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról. Ugyancsak itt rendezik Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját.
A Tiszántúl déli részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén, a Kettős-Körös folyótól 8 kilométerrel délnyugatra épült Gyulától 16 kilométerrel nyugatra, Orosházától 36 km-rel északkeletre. A román határ (Gyulavarsándnál) mintegy 20 kilométerrel keletre van. A városnál találkozik a 44-es és a 47-es főút. Ugyancsak itt metszi egymást a 120-as és a 135-ös vasútvonal.
Tengerszint feletti magassága 85–90 méter. Viszonylag alacsonyan fekszik Jamina, továbbá az északnyugati városrész és a déli végek, magasabban a belváros és a keleti részeken található, „-hát” elnevezésű részek (például Vandhát). Az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabb pontjának, 88,75 méterrel a tenger szintje felett.