Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-26-1
A szarajevói merényletet 1914. június 28-án követte el Gavrilo Princip nacionalista szerb diák Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen. Ez az esemény volt az első világháború kitörésének közvetlen ürügye, bár kétségtelen, hogy a valódi ok az európai nagyhatalmak versengése volt.
A főherceg a figyelmeztetések ellenére látogatott el a boszniai Szarajevóba, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot. Látogatásával a Habsburg-ház tiszteletét kívánta helyreállítani a boszniai régióban. A szerb nacionalisták már korábban merényletet terveztek a főherceg ellen. Ezt nagyban segítette, hogy a látogatás időpontját és a trónörökös útvonalát a sajtó ismertette. Az első, sikertelen merényletet 10 óra 10 perckor Nedeljko Čabrinović kísérelte meg. Ezután megváltoztatták az útvonalat, de a sofőrök tévedésből az eredeti útitervet követték. Így tett Ferenc Ferdinánd sofőrje is, amíg a gépkocsiban utazó Oskar Potiorek táborszernagy rá nem szólt. A sofőr erre egy utcasarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte a gépkocsit. Az alig néhány lépésnyire álló Gavrilo Princip ekkor előrántotta és többször elsütötte revolverét; a főherceg és felesége meghalt. Az elfogott Principet 20 évre ítélték, de 1918. április 28-án a cellájában tuberkulózisban elhunyt.
A merénylet után egy hónappal az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadta a Szerb Királyságot. Az európai országok sorra bekapcsolódtak a konfliktusba, elkezdődött az első világháború.
A merénylet napja és Ferenc Ferdinánd látogatása Szent Vitus napjára, az 1389-es rigómezei csata évfordulójára esett. A hagyomány szerint egy, az ellenség táborába lopakodó szerb nemes ezen a napon gyilkolta meg I. Murád oszmán szultánt.