Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-16-2
első kiadása
Miguel de Cervantes (Alcalá de Henares, 1547. szeptember 29. – Madrid, 1616. április 23. kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselője. Sok irodalomtörténész a Don Quijotét tartja az első, mai értelemben vett regénynek, illetve a spanyol arany század irodalmi csúcspontjának. Először Cervantes írt (olasz mintákból kiindulva) a mai modern értelemben vett novellákat spanyolul. Ő volt a Lope de Vega előtti spanyol színház egyik legjelentősebb drámaírója is, költőként viszont nem volt annyira jelentős, kortársai nem is tartották igazi poétának. Egész életművét átszövik az önéletrajzi elemek, műveiben gyakran megnyilvánult a bukolikus reneszánsz költészet iránti vonzalma is.
Alcalá de Henares városkában született. Iskolai tanulmányait Córdobában kezdte, majd Sevillában és Madridban folytatta. Madridban ismerkedett meg kora spanyol színházával. 1570-ben párbajban megsebesített egy építőmestert, ezért menekülnie kellett Spanyolországból. Antonio de Sigurával Itáliába utazott, ahol De Sigura hamarosan bíboros lett, Cervantes pedig az ő asztali felszolgálója. A következő évben katonai pályára lépett, és részt vett a lepantói csatában. Bal karja a harcokban megsebesült, majd lebénult. 1575-ben elhatározta, hogy visszatér hazájába, de a hajót, amelyen utazott, berber kalózok támadták meg. Miguel és öccse, Rodrigo az algíri pasa fogságába került. Öccsét hamarosan ki tudták váltani, de ő csak öt évi fogság és több sikertelen szökési kísérlet után térhetett haza. Ezután hivatali munkákat vállalt Spanyolország különböző városaiban. Gyakran került összetűzésbe a helyi hatóságokkal, többször be is börtönözték.
1604. december végén adta ki a Don Quijote első kötetét, ami nagy sikert aratott, és hamarosan elterjedt egész Európában. 1605 márciusában kiadták Portugáliában és Aragóniában, majd nem sokkal később Kasztíliában is. Portugáliában három kiadást ért meg. Még a Nyugat-Indiákon is érdeklődést keltett; álarcosbálokon az emberek Don Quijoténak és Sancho Panzának öltöztek. Még a Don Quijote első kötetében megemlítette, hogy folytatni fogja a történetet, aztán végül csak tíz év múlva, 1615-ben jelentette meg a második részt.
Az író a következő évben hunyt el, három nappal azután, hogy befejezte a Lemos grófjának ajánlott regényét, a Persiles és Sigismunda hőstetteit (Los Trabajos de Persiles y Sigismunda). Halálának napja, április 23. a világirodalom szimbolikus napja; az UNESCO 1995-ben a könyv és a szerzői jogok világnapjává nyilvánította.