Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-26-1
Csoszon vagy Csoszon-dinasztia (hangul: 조선, handzsa: 朝鮮, RR: Joseon ; 1392–1897) egységes állam volt a Koreai-félszigeten. I Szonggje ( ) tábornok hozta létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót ( ) uraló Vang ( )-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszon ( )ra, amelynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Csoszon ( )ban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a saját, koreai ábécé, a hangul, amit azonban a jangban ( ), a nemesi réteg nem használt.
Az 1592-ben indult japán támadássorozat romba döntötte az országot. 1627-ben mandzsuk támadták meg, és ugyancsak jelentős pusztítást okoztak. A központi hatalom jelentősen meggyengült. Az 1700-as évekre Csoszon ( ) felvirágzott, jelentős fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a monetáris gazdaság. Az 1880-as évekig az ország elzárkózott a külvilágtól, emiatt „remetekirályságnak” is nevezik.
A modern koreai kultúra, etikett, társadalmi berendezkedés és szokások alapjainak nagy része Csoszon ( )-kori örökség.