Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-17-1
Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (oroszul: Владимир Ильич Ленин; születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov [Ульянов] meghallgat; Szimbirszk, 1870. április 22. [a régi orosz naptár szerint április 10.] – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója és a 20. századi történelem kiemelkedő hatású alakja.
Orosz szülők harmadik gyermekeként, Szimbirszkben látta meg a napvilágot Vlagyimir Iljics Uljanov néven, a Lenint csak később vette fel. A Szimbirszki Klasszikus Gimnáziumot kitűnő eredménnyel végezte el, már ekkor kitűnt tudásával és szorgalmával. Miután kivégezték bátyját, aki részt vett egy merényletben, szembefordult a cári uralommal, és a kommunista eszmék híve lett. Joghallgatójaként részt vett egy diáktüntetésen, ezért kicsapták a kazáni egyetemről. A szentpétervári egyetemen fejezte be tanulmányait magánúton, szintén kitűnő eredménnyel.
Felforgató tevékenységért három év szibériai száműzetésre ítélték, ami után a frissen megalapított Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tagjaként emigrált, és többek között Svájcban, Németországban és Angliában is lakott. Külföldön tartózkodva kulcsszerepet vállalt a párt szervezésében és vitáiban, a szocializmus eszméjének terjesztésében. Szerkesztette a párt lapját, és rengeteg írást publikált. Befolyása a pártkongresszusokon egyre erősödött, és az 1903-as pártszakadás után a bolsevik (többségi) frakciót vezette.
A párt és a mozgalom népszerűsége rohamosan nőtt, végül Lenin vezetésével Oroszországban átvették a hatalmat. Az 1917-es októberi forradalom után széles körű reformokat vezetett be, nagy szerepe volt az első világháborúból való kilépésében. Miután az 1917-es választást az eszerek (szociálforradalmárok) nyerték meg, a vörösök és a fehérek között elhúzódó polgárháború kezdődött, amelybe a külföldi hatalmak is beavatkoztak (intervenció). Lenin a hadikommunizmus bevezetésével meg tudta nyerni a háborút, és az 1922-ben megalakult Szovjetunió első vezetője lett. Politikai pályájának kiteljesedését agyvérzése, majd két évvel későbbi halála gátolta meg.