Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-24-2
A szarvasfélék vagy szarvasok a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család. Négy alcsalád, 19 nem, 54 élő faj tartozik a családba.
A legkorábbra tehető szarvaskövületet egy európai oligocén rétegben találták. A későbbi ősszarvasok nagyobb testűek és agancsaik is fejlettebbek. Ilyen faj a késő pleisztocén korban élt Eucladoceros és az óriásszarvas, amely agancsának fesztávolsága elérte a 3,5–4 métert.
A szarvasfélék nagy területen terjedtek el. A család fajai megtalálhatók minden kontinensen, az Antarktisz és Ausztrália kivételével; az utóbbira betelepítettek néhány fajt. Észak-Afrikában manapság csak egy faj él, a gímszarvas, amelynek utolsó példányai az Atlasz-hegységbe szorultak vissza.
A szarvasfélék a párosujjú patások második legnagyobb családja. A víziőz kivételével mindegyik fajnak van agancsa. A víziőz és a muntyákszarvasformák szemfoga meghosszabbodott. Az állandó szarvú antilopokkal ellentétben a szarvasfélék agancsa minden évben elhull, és a következő évben újra kinő. Bár a pézsmaszarvasfélék családjának a nevében a „szarvas” szó is szerepel, ezek nem tartoznak ide. A pézsmaszarvasfélék konvergens evolúciót mutatnak a muntyákszarvasformákkal, de leginkább a víziőzzel, mivel az ő szemfogaik is meghosszabbodtak, szarvuk pedig nincsen.