Ugrás a tartalomhoz

Sablon:KezdőlapKiemeltCikkek/2009-10

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Menzel: Hengermű. Olajfestmény, 1875.
Menzel: Hengermű. Olajfestmény, 1875.

A fémek képlékenyalakítási eljárásai közül a legnagyobb mennyiséget hengerléssel állítják elő, bár ez lényegesen fiatalabb eljárás, mint a kovácsolás. Először a 13–14. században az ötvösök hengereltek lágyabb fémeket, főleg a nemesfémeket. Ipari jellegű alkalmazása a 18. századra tehető, ekkor már acélrudakat és lemeztáblákat állítottak elő hengerléssel, de a hengerlés rohamos térhódításának korszaka a 19. század – összefüggésben az ipari forradalommal.

Az adott termék hengerlésére telepített – egy vagy több hengerállványból álló – egységet hengersornak nevezik. A hengersorhoz egyéb, olyan műveleteket végző egységek is kapcsolódnak, amik nélkül a hengersor nem tud dolgozni (pl. a darabot felmelegítő és lehűtő egységek, a kikészítő és hőkezelő részlegek). Ennek a komplexumnak hengermű a neve.

A hengerelt termékek alak- és méretválasztéka rendkívül változatos. A méretek alsó határát az akár 0,007 mm vastagságú hengerelt fóliák, felső határát pedig az 1 m körüli gerincmagasságú I-tartók képviselik.


A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: München •  Căile Ferate Române •  Katie Melua •  Mátra •  Spanyol szókincs