Sütő Nagy László
| Sütő Nagy László | |
| Született | 1894 Kolozsvár |
| Elhunyt | 1978[1] (84 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | író, szerkesztő |
| Sírhelye | Új köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sütő Nagy László vagy Sütő-Nagy László vagy S. Nagy László (Kolozsvár, 1894 – Budapest, 1978; temetése augusztus 30-án volt) gyógyszerész, író, szerkesztő és újságíró. Az Unitárius Egyház aktív tagja, egyházi főtanácsi tag.
Születésének és halálának pontos időpontja nem ismeretes. Gyászjelentésében is csak a temetésének napja van feltüntetve: 1978. augusztus 30., az Új Köztemetőben.[1]
Életútja[szerkesztés]
Kolozsváron született, apja vendéglátós volt, kocsmát működtetett. A kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban tanult, majd gyógyszerészetet végzett, de élete végéig író, újságíró és szerkesztő volt. A második világháborút követően menekült Magyarországra. Itt is irodalmi, publicisztikai tevékenységet folytatott. Budapesten fejezte be életét. A budapesti Új Köztemetőben helyezték nyugalomra.
Munkássága[szerkesztés]
Gyógyszerész tevékenységéről nincs információ, annál inkább az írói, szerkesztői, publicisztikai tevékenységéről.
Megalapította a Kolozsvári Szemlét.[2] Szerkesztette a Kolozsvári Hét című színházi újságot.[2] Munkatársa volt az Aranyosvidék c. lapnak, a Kolozsvári Hírlapnak és Benedek Elek gyermeklapjának, a Cimborának. Előadásokat tartott az Erdélyi Irodalmi Társaságban, a Dávid Ferenc Egyletben, az Unitárius Konferenciás Tábor budapesti összejövetelein és a Magyar Rádióban. Tagja volt az Unitárius Irodalmi Társaságnak, szerkesztette a Keresztény Magvetőt és az Erdélyi Szemlét.[3]
Az erdélyi magyarság húsz esztendeje című munkája fontos irodalmi és történelmi jelentőségű.[4] Életéről és munkásságáról további tanulmányok és cikkek is megjelentek, amelyek a Petőfi-évforduló alkalmából készültek. [5]
Művei[szerkesztés]
- Véres mezőkön - 1915
- Jókai szerelmei - 1925
- Zenélő kút - 1928
- A megtalált Isten - 1934 - versek[6]
- Lélekharcok - 1936
- A Ferencz József és Szent-Iványi Sándor által szerkesztett, Az unitárius élet munkásai c., 1940-ben kiadott könyvben S. Nagy László megírta Szentiváni Mihály életrajzát.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gyászjelentés. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ a b Kolozsvári sajtótermékek 1867 és 1918 között. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ (1943) „Szerkesztő: Sütő-Nagy László”. Erdélyi Szemle 5 (XXVIII).
- ↑ Sütő-Nagy László: Az erdélyi magyarság húsz esztendeje. Budapest 1940.. Erdélyi Szemle. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ Sütő-Nagy László: Egy kolozsvári tanár váltókezessége - Petőfiért. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ S.Nagy László: A megtalált Isten (pdf). versek. Erdélyi Szemle 1934. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- ↑ Az Unitárius Élet munkásai. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
Források[szerkesztés]
- Unitárius Pantheon. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- Dr. Ferencz József (1978). „Sütő Nagy László 1894-1978”. Unitárius Élet 5 (XXXII), 8. o.
- Gyászjelentés. (Hozzáférés: 2024. június 26.)
- Kelemen Miklós: Unitárius Kislexikon - METEM könyvek, 1999. 130.o.
- Kolozsvári véndiákok 1913 . (Hozzáférés: 2024. június 26.)
További információk[szerkesztés]
- Sütő-Nagy László: A román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez. Korunk, XXX. évf. 4. sz. (1971. április) 659–660. o.
- Sütő-Nagy László: Három találkozás. Korunk, XXXVI. évf. 9. sz. (1977. szeptember) 725–727. o.
- Sütő-Nagy László: Egy Ady-vers keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXVII. évf. 5. sz. (1973) 581–582. o.