Sütő- és tésztaipar
| Élelmiszeripari ágazatok |
|---|
 |
A sütő- és tésztaipar az élelmiszeripar egyik fontos ágazata. A sütő- és tésztaipar főként pékáruk, illetve tészta készítésével és sütésével foglalkozik.
Története
[szerkesztés]A sütő- és tésztaipar története
[szerkesztés]
A magyarországi sütő és tésztaipar története
[szerkesztés]
A kenyérsütés és tésztagyártás évszázadokon át magánházakban történt, ezért a házi jellegű sütő- és tésztaipar alakult ki. A pékmesterek a nagyobb városokban (Pest, Buda, Sopron) céhekbe tömörültek, míg a vidéki területeken, főként az Alföldön továbbra is a házi kenyérsütés maradt az elterjedtebb.
Az osztrák-magyar monarchiában, az Első Magyar Gőztésztagyárat Topits József (1824-1876) alapította meg 1859-ben Budapesten.[1] Halála után, a Topits József és fia nevű céget tovább vitte özvegye, a Prückler család sarja, Prückler Klára (1833-1907) és fia Topits Alajos József (1855-1926) Topits Alajos józsef már 1893-ban az Országos Iparegyesület igazgatóságának a tagja is volt.[2] A gőz tésztagyár a császári és udvari szállító tésztaüzem volt,[3] és egészen az 1920-as évek végig üzemelt ugyanabban a helyiségben, a Dob utca 37-es szám alatt.[4]
Az 1872-ben megjelent első ipartörvény, amely eltörölte a céheket s szabaddá tette az ipar gyakorlását. 1873-ban megalakult a Budapesti Sütők Ipartársulata, mely 1906-ban ipartestületté alakult át. Az első kenyérgyárat 1895-ben, a Monori Kenyérgyár Részvénytársaság létesítette Monoron, a helybeli gőzmalom mellett. A gyár működését a monori malom még ugyanabban az évben való leégése szüntette meg.
Az első budapesti tésztagyárak amelyek Topits féle gyár vetélytársainak számítottak az 1890-es években nyíltak meg (Pl.: Szandtner Tésztagyár). A gyárak keverő-, sajtoló-, sodró- és tésztavágó gépei, illetve a forgatható szárítókészülékek ugyancsak külföldi eredetűek voltak. A gyárak főbb árucikkei a tarhonya, a metélt- és a levesbetéttészták voltak.
Források
[szerkesztés]- Dióspatonyi, Ildikó: Az élelmiszeripar fejlődése a kiegyezéstől a 20. század elejéig (magyar nyelven). MTA KFKI. (Hozzáférés: 2013. május 4.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1888 (5. évfolyam) • 4. rész • Hírdetések. (504. o.)
- ↑ vasárnapi újság - 40. évfolyam. 25 szám- 1893.
- ↑ Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911). 169. o.
- ↑ http://urbface.com/budapest/a-volt-topits-tesztagyar-es-a-schwartz-berhaz
|
Ez az élelmiszeripari témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |