Ugrás a tartalomhoz

Sörtés bokorcsiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sörtés bokorcsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Hygromiidae
Alcsalád: Hygromiinae
Nem: Trochulus
Tudományos név
Trochulus hispidus
Linneaus, 1758
Szinonimák

Trichia hispida

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sörtés bokorcsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sörtés bokorcsiga témájú médiaállományokat és Sörtés bokorcsiga témájú kategóriát.

A sörtés bokorcsiga[1] vagy pelyhes csiga[2] (Trochulus hispidus) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Külseje

[szerkesztés]

A sörtés bokorcsiga háza 4–5 mm magas, 6–9 mm széles, 5,5-6 kanyarulatból áll. A ház erősen lapított kúp formájú, színe sárgás szarubarna vagy vörösesbarna, kerületén néha világosabb sáv látható. A héj egyenetlenül rovátkolt, felszínét 0,2-0,3 mm-es szőrök borítják meglehetősen sűrűn. A szőrök könnyen letörnek, ezért inkább csak a fiatalabb példányokon láthatóak, de a tág (a ház átmérőjének 1/8-1/4 részét kitevő) köldökben is megmaradhatnak. Szájadéka félhold alakú, belső peremén fehér ajakduzzanattal. Maga a csiga barnásszürke, testének elülső része sötétebb.

Előfordulása és életmódja

[szerkesztés]
Bokorcsiga csalánlevélen

A mediterrán félszigetek kivételével egész Európában honos, a Brit-szigetektől egészen az Urálig. A Pireneusi-félszigeten Madridtól délre már nem fordul elő, csakúgy mint Görög- és Olaszországban. Az Alpokban és a Pireneusokban 2300 méter magasan is megtalálták, de jellemzően az 1600 m alatti területek lakója. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken él, az Alföldön ritka.

A nedves, vízközeli élőhelyeket kedveli; ritkásabb erdőkben, bozótosokban, patakparton vagy kertekben, gyakran csalánosban fordul elő a növények között, a földön vagy fadarabok és kövek alatt. Megtalálható alpesi réteken, útszéli árkokban és gyomos, kórós területeken is. Spanyolországban száraz (de nem túl száraz) élőhelyeken is megél.

Április és szeptember között szaporodik; 1-1,5 mm-es petéit 15-40-es csomókban rakja le lehullott levelek alá vagy a talajba. A peték 18-25 nap múlva kelnek ki és a következő év végére lesznek ivarérettek.

Magyarországon nem védett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
  2. Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]