Ugrás a tartalomhoz

Sárgafarkú skorpió

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgafarkú skorpió
Franciaországi példány
Franciaországi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Skorpiók (Scorpiones)
Család: Euscorpiidae
Nem: Euscorpius
Faj: E. flavicaudis
Tudományos név
Euscorpius flavicaudis
De Geer, 1778
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgafarkú skorpió témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafarkú skorpió témájú médiaállományokat és Sárgafarkú skorpió témájú kategóriát.

A sárgafarkú skorpió (Euscorpius flavicaudis) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának skorpiók (Scorpiones) rendjébe, ezen belül a Euscorpiidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A sárgafarkú skorpió a földközi-tengeri térség egész nyugati részén előfordul, ideértve Spanyolországot, Dél-Franciaországot, Korzikát, Olaszországot és Algériát. Az Alpokban is megtalálható 2000 méteres tengerszint feletti magasságig.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a skorpiófaj elérheti a 4 centiméteres hosszúságot. A skorpiónak két erős csáprágója van, végükön ollókkal, melyek tapogatóként vagy a zsákmány megfogására szolgálnak. Az állatnak négy pár lába van. A szelvényes potroh alkotja a csúcsban végződő farkat a méregtüskével, amely támadásra és védekezésre egyaránt szolgál. A skorpió sárgás színű. Szájszervei nagyon kicsik; a skorpió kénytelen ollóival feldarabolni a zsákmányát, mielőtt megeszi.

Életmódja

[szerkesztés]

A sárgafarkú skorpió magányos lény. Tápláléka pókok, legyek, lepkék és más rovarok. Az embernek nem árt a szúrása. Az állat elérheti az 5 éves kort is.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget 7-8 hónapos korban éri el. A párzási időszak az év legmelegebb hónapjaiban van. A „vemhesség” akár egy évig is tarthat. A nőstény elevenszülő, az utódok teljes kifejlettségükig 7-8-szor vedlenek. Egyszerre 30 utódot is „szülhet” a nőstény. Születésük után az utódok anyjuk hátára másznak.

Források

[szerkesztés]