Ugrás a tartalomhoz

Sárgaánizs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárgaánizs
a növény képe
a növény képe
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: besorolatlan
Rend: Austrobaileyales
Család: Schisandraceae
Nemzetség: Illicium
Faj: I. parviflorum
Tudományos név
Illicium parviflorum
Michx. ex Vent.
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgaánizs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaánizs témájú kategóriát.

A sárgaánizs (Illicium parviflorum) illatos, az Illicium nemzetségbe tartozó örökzöld cserjefaj. Dísznövényként hasznosítják, mert gondozás mellett jól tűr más éghajlati viszonyokat, és igénytelensége miatt is sokan kedvelik.

Elterjedése

[szerkesztés]

Őshonos növény az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén, elsősorban Florida és Georgia államokban. Közeli rokona a japán csillagánizsnak és földrajzi értelemben legközelebbi fajtársához, a szintén amerikai bíboránizshoz hasonlóan mérgező növény. Az említett fajoktól virága miatt könnyen megkülönböztethető, hiszen az sárga színben pompázik.[1]

Leírása

[szerkesztés]
virága

A sárgaánizs vonzó lomblevelű fás szárú örökzöld növény. Kinézete alapján egy nagy bokor vagy amennyiben nem nyírják, akár fához is hasonlítható. Magassága elérheti akár a hat métert is és a lombkoronájának az átmérője három-négy méter lehet. Az elliptikus levelei 9-13 centiméter hosszúak és 2,5-5 centiméter szélesek. A levelek összemorzsolása esetén kellemesen ánizsos aromás illatú. A virágai zöldes-sárga színűek és kisméretűek, egy-két centiméter átmérőjűek. A magja csillag alakú, körülbelül 2,5 centiméter nagyságú.[1]

Felhasználási területei

[szerkesztés]

Toxikussága miatt étkezési célra felhasználni nem lehet. Gyógyászati felhasználása nem ismert, azonban kitűnő dísznövény. Aránylag kevés kertészmunkát igényel, ezért kedvelt kerti bokor Amerikában.[1]

Aromás anyagai

[szerkesztés]

A levele 90% feletti szafrolt tartalmaz, mely a növény alapillatát likőrökhöz és a mentához teszi hasonlóvá. A másik fő illatanyaga a linalool, mely kellemes levendulához hasonló érzetet ad a növénynek és találhatunk benne metileugenolt is.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Illicium parviflorum (angol nyelven). floridata.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)
  2. Volatile oils ofIlucium floridanum andI. parviflorum (angol nyelven). springerlink.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)[halott link]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Illicium parviflorum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]