Ság (hegy)
| Ság | |
 | |
| Magasság | 279 m |
| Hely |  Magyarország, Vas vármegye |
| Hegység | Nyugat-magyarországi peremvidék[1] |
| Típus | vulkanikus |
| Elhelyezkedése | |
 Ság
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 13′ 52″, k. h. 17° 07′ 01″47.231111°N 17.116944°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 52″, k. h. 17° 07′ 01″47.231111°N 17.116944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ság témájú médiaállományokat. | |
A Ság tanúhegy Vas vármegye keleti részén, a Kemenesháton.[1] 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött, és közigazgatásilag is hozzá tartozik. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet.[2]
Kialakulása
[szerkesztés]A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.
A térséget a vulkáni működés előtt a Pannon-tenger vize borította. A kőzetolvadék több kilométeres mélységből, tektonikus törések kereszteződésében létrejött magmacsatornákon került a felszínre. Az első kitöréssel kiszórt törmelék, a tufa, mintegy 2000 méter vastag homokos rétegre hullott. A tűzhányó működésének második szakaszában a lávafolyam 50 m vastag bazalttakaróvá dermedt a hegy tetején.
A lepusztulás során először a bazaltpajzs pereme töredezett le, majd a szél és a víz fokozatosan elhordta a lazább képződményeket. Mai formájához hozzátartoznak a suvadások, a kijárt mélyutak és a szőlőművelés lépcsői. A bányaműveléssel kialakított terek teszik lehetővé, hogy bepillanthassunk hazánk egyik legfiatalabb tűzhányójának belsejébe.
Élővilág
[szerkesztés]Növényzete lényegesen különbözik a környező területek flórájától. Jellemző növényei közt megtalálható többek között a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics és a kövi varjúháj. Gazdag madárvilág jellemzi. Megfigyelhető itt a kuvik, a macskabagoly, a gyöngybagoly és az erdei fülesbagoly. Gyakori az erdei pinty, a csuszka, a fülemüle, a fekete rigó és a vörösbegy. Flórájának és faunájának védelmét tájvédelmi körzet szolgálja.
Szőlő és bor
[szerkesztés]A Somló és Kis-Somlyó tanúhegyekkel alkot borvidéket. A szőlőművelés helyi írásos emléke a „Sági Hegységnek Törvényei” az ország egyik legrégebbi szőlőműveléssel kapcsolatos magyar nyelvű jogszabály-gyűjteménye (18. század).
Eötvös Loránd geofizikai mérései
[szerkesztés]Eötvös Loránd 1891-ben az ebben az évben elkészült Eötvös-ingával méréseket végez a hegyen, hogy műszere használhatóságát ellenőrizze. A hegy akkor még bányászattal nem torzított alakja lehetővé tette, hogy a mérési eredményeket összehasonlítsák az elméleti úton kapott értékekkel. Ezekre a mérésekre emlékeztet a hegyen 1971-ben felállított bazalt emlékoszlop, mely Antal Károly alkotása. Felső részén egy Eötvös-inga képe és az 1891-es évszám látható. A talapzaton található fehér márványtáblán a következő szöveg olvasható: EÖTVÖS LORÁND SÁGHEGYI KUTATÁSAI EMLÉKÉRE. EÖTVÖS LORÁND, TANGL KÁROLY, KÖVESLIGETHY RADÓ, BODOLA LAJOS 1971.[3]
A bazaltbánya
[szerkesztés]A hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel a borostyánút és Savaria útjainak építéséhez.[4] A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés 1911-től datálható. A kitermelt követ vasúti iparvágányon vitték le a celldömölki vasútállomásra. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.
A bányaművelés hatására ugyanakkor feltárultak a hegy gyomrának olyan rejtett titkai, amelyek az avatott szem számára a hegy kialakulásáról regélnek. Hogy a természet ilymódon - emberi tevékenység által - felnyitott könyve mások számára is olvashatóvá váljék, létrehozták a Ság Vulkánösvényt. E tanösvényt bejárva szinte megelevenedik az egykori vulkáni tevékenység. Különösen impozáns látványt nyújt az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.
További látnivalók
[szerkesztés]A hegytetőn hatalmas, kereszt formájú trianoni emlékmű magasodik, Magyarország egyik legimpozánsabb ilyen jellegű alkotása. Az 1930-as években, a környékbeli polgárok adakozásából épült.
Az egyik felújított bányaépületben kapott helyet a Sághegyi Múzeum, melynek kiállítása 2012-ben teljesen megújult. Az interaktív kiállítás a hegy természeti világát, hely- és kultúrtörténetét mutatja be. A múzeumban a római kori és bronzkori emlékek, a szőlőművelés és a bazaltbányászat eszközei mellett a hegy keletkezésének történetével is megismerkedhetünk.
A Múzeum parkjában található Kőpark és játszókert a hazánkban megtalálható vulkanikus kőzeteket mutatja be, a vulkánoszlopokon pedig a Föld legnagyobb vulkánjait ismerhetjük meg. Ezen kívül óriás puzzle és játszótér várja a látogatókat.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b 3.3.11 Alsó-Kemeneshát. In Magyarország kistájainak katasztere. (magyarul) Szerkesztette: Dövényi Zoltán. (Az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor). Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 390–394. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Tolnai Krisztina (szerk.): Sághegyi Tájvédelmi Körzet, Sarród, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, 1997.
- ↑ Fizikai Szemle 1996/12.
- ↑ Bödőcs, András (2011. április 15.). „Földet a katonáknak”. Élet és tudomány 2011 (15), 460. o.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A Ság hegy ismertetője Celldömölk honlapján
- A Ság hegy honlapja
- Sághegyi Múzeum kiállítása
- A Kőpark és játszókert ismertetője
- Kemenes Vulkán Park
- A Plazmabeat együttes videóklipje, amelyet a Ság hegyen forgatták
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |