Kis-Somlyó hegy
| Kis-Somlyó | |
| Magasság | 220 m |
| Hely |  Magyarország, Vas vármegye, Kemeneshát, Kissomlyó mellett |
| Hegység | Nyugat-magyarországi peremvidék |
| Típus | bazalt tanúhegy |
| Kor | 3,9 millió év |
| Elhelyezkedése | |
 Kis-Somlyó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 09′ 01″, k. h. 17° 06′ 02″47.150278°N 17.100556°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 01″, k. h. 17° 06′ 02″47.150278°N 17.100556°E | |
Kis-Somlyó
Pozíció Vas vármegye térképén
| |
 | |
A Kis-Somlyó hegy Vas vármegyében, Kemenesháton,[1] Kissomlyó település fölött emelkedő bazalt tanúhegy.
Fekvése
[szerkesztés]A Ság hegyétől délre, a Balatont Szombathellyel összekötő 84-es számú főút közelében emelkedik, déli fele Kissomlyó község, északi része Borgáta közigazgatási területén helyezkedik el. A megközelítését lehetővé tévő túraútvonalak többsége a 8457-es út irányából indul a csúcs felé.
Kialakulása
[szerkesztés]A 220 méter magasságú Kis-Somlyó a 3,9 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkánkitörések eredményeként jött létre. A környék másik két hegyétől eltérően azonban nem bazalt, hanem bazalttufa kőzetű. Az első vulkánkitörések heves tufaszóródással kezdődtek. A tufarétegek között kisebb nagyobb vulkáni bombák is fennmaradtak. A későbbi kitörések során lávaömlés is zajlott és a sötétszürke, csaknem fekete bazaltban számos sárgás árnyalatú kis zárvány alakult ki, mely a vulkáni kürtő falából leszaggatott, sok száz méter mélységből a felszínre hozott pannon kori agyag. A tömör egynemű bazalton kívül itt a magmából elillanó gázok következtében üreges, úgynevezett „kenyérkő” is előfordul itt. A kőzetrétegeket feltáró apró, többnyire elhagyott bazaltbányák nyomai pedig máig láthatók. a Kis-Somlyó talajképző alapkőzete a mésztufa és nagyrészt meszes termőtalajok találhatóak itt.
A Somlói borvidék
[szerkesztés]A környék a Somlói borvidék része. A borvidék ültetvényei 170-350 m tengerszint feletti magasságban találhatók, ahol lejtésviszonyaik szerint váltakoznak a majdnem lapos, fennsíkszerű platók a nagyon meredek, néhol 45°-os szöget is meghaladó lejtőkkel.
Mikroklímájának köszönhetően a borvidék éghajlata kiegyenlített, szélsőségektől mentes. Ez az időjárás nagyban kedvez egyrészt a szőlő cukrosodásának, túlérésének, esetenkénti aszúsodásának. Szőlőhegyére - a magyar örökösödési jognak köszönhetően - a birtokok elaprózódása miatt ma 4-600 négyszögöl nagyságú parcellák a jellemzőek. A szőlők jelentős részének művelésére máig a hagyományos gyalogtőkés módszer jellemző. Az itt termelt borok a ságiakhoz és a somlóiakhoz hasonlóan karakteres, kellemes savas fehérborok.
Érdekességek
[szerkesztés]- Király-kő – a Kis-Somlyó tetején álló termetes bazaltszikla, ahol egy helyi legenda szerint a tatárjárás idején a tatárok elől menekülő IV. Béla király is megpihent. Oldalán erről szóló emléktábla is található.
- Krátertó – a hegy pereme alatti sziklás mélyedésben található, melyet erdő vesz körül.
A Kis-Somlyó hegy környékének települései
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 3.3.11 Alsó-Kemeneshát. In Magyarország kistájainak katasztere. (magyarul) Szerkesztette: Dövényi Zoltán. (Az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor). Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 390–394. o. ISBN 978-963-9545-29-8