Küszkoncér
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifogott példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Squalius alburnoides (Steindachner, 1866) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Küszkoncér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Küszkoncér témájú kategóriát. |
A küszkoncér (Squalius alburnoides) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A küszkoncér a Duero, Guadiana és Guadalquivir folyók vízgyűjtő területén él. Az Ibériai-félsziget álló- és lassú folyású vizeit kedveli. Alfaja, a Rutilus alburnoides hellenicus a görögországi Langadi folyóban él.
Megjelenése
[szerkesztés]A hal teste karcsú, nagyon nyújtott, oldalról lapított, orra hegyes, szájnyílása kicsi, ferdén felfelé irányuló. A pikkelyek nagyok, kerekdedek, 39-46 van az oldalvonal mentén. Mellúszói 17-18, hátúszója 10, farok alatti úszója 10-12 sugarú; a magas, keskeny hátúszó szegélye befelé ívelt, nagy farokúszója egészen a hátulsó szegélyéig pikkelyezett. Garatfogai egysorosak, 5-5. Háta sötét, zöldes, kékes fémfénnyel; kopoltyúfedői és oldalai ezüstösek, a kopoltyúfedők felső fele és az állkapocscsont (mandibula) feketék. Hasoldala fehéres. Az oldalvonal felett széles, sötét hosszanti sáv húzódik egészen a farokúszó kezdetéig. Testhossza 10-15 centiméter, legfeljebb 25 centiméter.
Életmódja
[szerkesztés]Az állat kis termetű koncérfaj, amely a vizek nyugodt részeit kedveli, ahol többnyire kis csoportokban és a felszín közelében tartózkodik. Tápláléka gerinctelenek, mint apró rákok, vízi rovarok és ezek lárvái.
Szaporodása
[szerkesztés]Április-májusban ívik csapatosan a sekély parti vizek növényzetében. Az ivadék 2-5 napi nyugalmi időszak után úszik el.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- Squalius alburnoides (Steindachner, 1866) FishBase
- Collares-Pereira, M.J. and M.M. Coelho, 2010. Reconfirming the hybrid origin and generic status of the Iberian cyprinid complex Squalius alburnoides. J. Fish Biol. 76:707-115.
