Rubin Goldmark
| Rubin Goldmark | |
 | |
| Született | 1872. augusztus 15.[1][2] New York |
| Elhunyt | 1936. március 6. (63 évesen)[1][2] New York |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása | zeneszerző, zongoraművész és pedagógus |
| Iskolái | Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rubin Goldmark témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rubin Goldmark (New York, 1872. augusztus 15. – New York, 1936. március 6.) amerikai zeneszerző, zongoraművész és pedagógus.[3] Bár a maga idejében gyakran játszott amerikai nacionalista zeneszerző volt, műveit ma már ritkán játsszák. Ma leginkább más jelentős zeneszerzők, köztük Aaron Copland és George Gershwin tanáraként ismert.
Fiatalkora[szerkesztés]
Rubin Goldmark 1872-ben született New Yorkban, Goldmark Károly (Karl Goldmark) zeneszerző unokaöccseként, zsidó származású volt. 1872-ben Goldmark a New York-i City College-ban végezte egyetemi tanulmányait. Miután 1889-ben befejezte tanulmányait az Egyesült Államokban, Goldmark Ausztriába utazott, ahol 1891-ig a bécsi konzervatóriumban tanult zongorát és zeneszerzést, előbbit Alfred von Livoniusnál, utóbbit Johann Nepomuk Fuchsnál.
Visszatérése az Egyesült Államokba[szerkesztés]
Bécsi tanulmányai befejezése után Goldmark visszatért az Egyesült Államokba. 1891 és 1893 között zongorát és zeneelméletet tanított a New York-i Nemzeti Konzervatóriumban. New York-i tartózkodása alatt Goldmark Antonín Dvořáknál zeneszerzést és Rafael Joseffynél zongorát is tanult. Goldmark a Colorado állambeli Colorado Springsbe költözött, remélve, hogy javulni fog rossz egészségi állapota, 1895-től 1901-ig a Colorado Conservatory of Music igazgatója volt.[4]
Miután 1902-ben visszatért New Yorkba, energiája nagy részét a tanításra összpontosította. Az alatt a 30 év alatt, amíg Goldmark New Yorkban maradt, több mint ötszáz előadást tartott zenéről, zeneelméletről és zeneszerzésről. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen felhagyott a zeneszerzéssel – bár Goldmark zenéje kívül esik a huszadik század standard repertoárján, kortársai nagyra becsülték. A New York-i zenészklub, a The Bohemians alapítója és gyakori előadója volt.
Tanári pályafutása[szerkesztés]
Bár Goldmark zeneszerzőként és zongoristaként kezdte pályafutását, leginkább tanári munkásságáról ismert. Amikor azonban nem tartott előadásokat, vagy nem komponált, Goldmark számos magántanítványt tanított. Goldmark tanította a tizenöt éves Aaron Coplandet és a fiatal George Gershwint. Bár Copland gyakran kritizálta Goldmarkot, mert „túl pedánsnak és akadémikusnak” találta, Goldmark olyan erős alapokat adott Coplandnek, amelyekre Copland egész pályafutása során támaszkodott (Howard, 252).
A fiatal George Gershwin is Goldmarkhoz fordult F-dúr zongoraversenyének komponálása során. Míg a Rhapsody in Blue-t Ferde Grofé hangszerelte, zongoraversenyét maga kívánta hangszerelni, és Goldmark tanácsát kérte (Howard, 249). Goldmark tanári hatása túlmutatott Gershwinon és Coplanden. 1924-ben Goldmark lett a New York-i Juilliard School of Music nemrég megnyílt zeneszerzés tanszékének vezetője.
További neves tanítványai közé tartoztak Fannie Charles Dillon, Sammy Timberg, Vittorio Giannini, Frederick Jacobi és Alexei Haieff zeneszerzők.[5]
Zeneművei[szerkesztés]
Bár ma már ritkán játsszák, Goldmark zenéjét, életében azonban rendszeresen játszották. Néger rapszódiája az első világháborút követő hét évben a legtöbbet játszott darabok közé tartozott, 1910-ben elnyerte az 1909-es Paderewski Kamarazenei Díjat is. További fontos művei közé tartozik a Hiawatha, a The Call of the Plains és a Requiem. Goldmark nacionalizmusa világosan megmutatkozik műveinek számos címében – még a kétértelmű címet viselő Requiemet (perf. 1919) is Abraham Lincoln Gettysburgi beszéde ihlette. Goldmark egyéb kompozíciói között szerepel egy vonósnégyes, egy zongoratrió, egy hegedűszonáta, több zenekari darab, zongoramuzsika és dalok.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Perlis, New Grove Dictionary of American Music, II. kötet, 239. oldal
- ↑ Baker, Baker's Biographical Dictionary, nyolcadik kiadás, 644. oldal
- ↑ Goldmark - A Negro Rhapsody for orchestra (angol nyelven). Universal Edition . (Hozzáférés: 2024. június 7.)
Hivatkozások[szerkesztés]
- Baker, Theodore & Slonimsky, Nicolas, eds. (1992), "Goldmark, Rubin", Baker's Biographical Dictionary of Musicians (Eighth ed.), New York: Schirmer Books, p. 644, ISBN 0-02-872415-1
- Howard, John Tasker. A Short History of Music in America, 1, Apollo Editions (1967. június 1.). ISBN 0-8152-0162-1
- Perlis, Vivian (1986), "Goldmark, Rubin", in Hitchcock, H. Wiley, The New Grove Dictionary of American Music, vol. II, London: Macmillan, p. 239, ISBN 0-943818-36-2
- Saleski, Gdal. Famous Musicians of a Wandering Race. Kessinger Publishing (1927). ISBN 978-1-4286-2516-7
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubin Goldmark című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
