Ugrás a tartalomhoz

Rubídium-kromát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
rubídium-kromát
rubídiumion
kromátion
Kémiai azonosítók
CAS-szám 13446-72-5
PubChem 16212566
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Rb2CrO4
Moláris tömeg 286,93
Megjelenés sárga kristályok[1]
Sűrűség 3,52 g·cm−3
Olvadáspont 994 °C
Oldhatóság (vízben) jól oldódik vízben (0 °C-on 62 g/100 g víz, 60 °C-on 95,7 g,[1] 736 g·l−1 oldódik 20 °C-on[2])
Veszélyek
Főbb veszélyek oxidálószer, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes
R mondatok R49 R43 R50/53
S mondatok S53 S45 S60 S61
Rokon vegyületek
Azonos kation rubídium-oxid
rubídium-hidroxid
Azonos anion kálium-kromát
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-kromát a krómsav rubídiumsója, képlete Rb2CrO4.

Előállítása

[szerkesztés]

Rubídium-karbonát és rubídium-dikromát reakciójával állítható elő:

De elő lehet állítani rubídium-karbonát és króm-trioxid reakciójával:

Vagy rubídium-dikromát és bárium-hidroxid reakciójával:

Tulajdonságai

[szerkesztés]

A rubídium-kromát sárga színű szilárd anyag, rombos kristályai vízben jól oldódik.[3] Vízben való oldhatósága növekszik a hőmérséklet növekedésével: 100 g telített oldat 0 °C-on 38,27 g, 25 °C-on 43,265 g rubídium-kromátot tartalmaz.[2]

Kristályszerkezete rombos, tércsoportja Pnam. Rácsállandói: a = 800,1 pm, b = 1072,2 pm és c = 607,4 pm. Elemi cellája négy ionpárt tartalmaz.[1] Izotip a kálium-kromáttal és a kálium-szulfáttal.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumchromat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  1. a b c Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 686 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
  2. a b Dale L. Perry, Sidney L. Phillips: Handbook of inorganic compounds. CRC Press, 1995, ISBN 978-0-8493-8671-8, S. 333f. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
  3. Sablon:BibISBN