Rubídium-hidrogén-karbonát

	rubídium-hidrogén-karbonát
	Rubídiumion
	hidrogén-karbonát-ion
	Kémiai azonosítók
CAS-szám	19088-74-5
	Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	RbHCO3
Moláris tömeg	146,48 g/mol−1
Megjelenés	színtelen kristályok
Olvadáspont	170 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik 116 g·l−1 (20 °C) 537,3 g·l−1 (100 °C)
Oldószerei	etanolban rosszul oldódik: 20 g·l−1
	Veszélyek
Főbb veszélyek	nincs adat
	Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid; rubídium-hidroxid
Rokon vegyületek	lítium-hidrogén-karbonát; nátrium-hidrogén-karbonát; kálium-hidrogén-karbonát; cézium-hidrogén-karbonát
	Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-hidrogén-karbonát a szénsav rubídiumsója, képlete RbHCO₃.

Előállítása

Előállítható úgy, hogy rubídium-karbonát vizes oldatába szén-dioxidot vezetnek:^[3]

\mathrm {Rb_{2}CO_{3}+CO_{2}+H_{2}O\longrightarrow 2\ RbHCO_{3}}

vagy ha rubídium-hidroxidot és dimetil-karbonátot reagáltatnak egymással, ekkor a keletkező rubídium-metil-karbonát vízben oldva rubídium-hidrogén-karbonáttá és metanollá hidrolizál:

\mathrm {RbOH+(CH_{3})_{2}CO_{3}\longrightarrow Rb(CH_{3})CO_{3}+CH_{3}OH}

\mathrm {Rb(CH_{3})CO_{3}+H_{2}O\longrightarrow RbHCO_{3}+CH_{3}OH}

Tulajdonságai

Monoklin kristályokat alkot, ezek tércsoportja C2/m. Rácsállandói: a = 1473,5 pm, b = 582,02 pm, c = 403,67 pm és β = 104,408°, elemi cellájában négy ionpár található.^[4]

Szobahőmérsékleten dimer, mivel a hidrogén-karbonát-ionok közt hidrogénkötés jön létre és [H₂C₂O₆]²⁻ ionok keletkeznek.^[5]^[6]

245 K hőmérsékleten fázisátmenet következik be,^[7] alacsony hőmérsékleten kristályszerkezete triklin.^[8]

A rubídium-hidrogén-karbonát a kálium-hidrogén-karbonáttal elegykristályokat alkot.

Hevítés hatására rubídium-karbonátra, vízre és szén-dioxidra bomlik:

\mathrm {2\ RbHCO_{3}\longrightarrow Rb_{2}CO_{3}+H_{2}O+CO_{2}\uparrow }

Vizes oldatát rubídium-perjodáttal lassan bepárolva rubídium-ortoperjodát és szén-dioxid keletkezik belőle:^[9]

\mathrm {RbHCO_{3}+RbIO_{4}+H_{2}O\longrightarrow Rb_{2}H_{3}IO_{6}+CO_{2}\uparrow }

Jegyzetek

↑ ^a ^b Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 684f. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
↑ CRC Handbook of Chemistry and Physics. (angolul) Szerk. David R. Lide. 90. (hely nélkül): CRC Press. 2009. ISBN 978-1420090840
↑ R. Abegg, F. Auerbach: "Handbuch der anorganischen Chemie". Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 435.Volltext
↑ Dissertation: "Beiträge zur Kristallchemie der Alkalimetallcarbonate und -hydrogencarbonate", Vytas Cirpus, Universität Köln 1997. PDF Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ G. A. Webb, C. J. Jameson, H. Fukui, K. Kamienska-Trela: "Nuclear Magnetic Resonance", Verlag Royal Society of Chemistry, 2005, ISBN 9780854043521, S. 311. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
↑ Moon Il Kim: "The Crystal Structure of Rubidium Hydrogen Carbonate (RbHCO₃)" in Journal of the Korean Chemical Society 1969, 13(2), S. 131-136. Abstract Archiválva 2013. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ C. Odin: "Evidence of a phase transition of RbHCO₃ from high-resolution solid-state ¹³C and ⁸⁷Rb NMR by comparison with KHCO₃." in Magn. Reson. Chem 2004, 42(4), S. 381-388 (PMID 15022199).
↑ R. Müller, G. Roth: "Matrix-free integration of image-plate diffraction data" in J. Appl. Cryst 2005, 38, S. 280-290. doi:10.1107/S0021889804034089
↑ G. V. Shilov, Z. K. Nikitina, Yu. A. Dobrovol'skii, L. S. Leonova, L. O. Atovmyan: "Disubstituted Rubidium Orthoperiodate Rb2H3IO6: Crystal and Molecular Structures and Properties" in Russian Journal of Coordination Chemistry 2004, 30(7), S. 449-452. doi:10.1023/B:RUCO.0000034783.23782.8d

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumhydrogencarbonat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[Lax-1] Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 684f. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).

[crc-2] CRC Handbook of Chemistry and Physics. (angolul) Szerk. David R. Lide. 90. (hely nélkül): CRC Press. 2009. ISBN 978-1420090840

[Abegg-3] R. Abegg, F. Auerbach: "Handbuch der anorganischen Chemie". Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 435.Volltext

[Cirpus-4] Dissertation: "Beiträge zur Kristallchemie der Alkalimetallcarbonate und -hydrogencarbonate", Vytas Cirpus, Universität Köln 1997. PDF Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

[Webb-5] G. A. Webb, C. J. Jameson, H. Fukui, K. Kamienska-Trela: "Nuclear Magnetic Resonance", Verlag Royal Society of Chemistry, 2005, ISBN 9780854043521, S. 311. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)

[Moon-6] Moon Il Kim: "The Crystal Structure of Rubidium Hydrogen Carbonate (RbHCO₃)" in Journal of the Korean Chemical Society 1969, 13(2), S. 131-136. Abstract Archiválva 2013. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

[Odin-7] C. Odin: "Evidence of a phase transition of RbHCO₃ from high-resolution solid-state ¹³C and ⁸⁷Rb NMR by comparison with KHCO₃." in Magn. Reson. Chem 2004, 42(4), S. 381-388 (PMID 15022199).

[Müller-8] R. Müller, G. Roth: "Matrix-free integration of image-plate diffraction data" in J. Appl. Cryst 2005, 38, S. 280-290. doi:10.1107/S0021889804034089

[Shilov-9] G. V. Shilov, Z. K. Nikitina, Yu. A. Dobrovol'skii, L. S. Leonova, L. O. Atovmyan: "Disubstituted Rubidium Orthoperiodate Rb2H3IO6: Crystal and Molecular Structures and Properties" in Russian Journal of Coordination Chemistry 2004, 30(7), S. 449-452. doi:10.1023/B:RUCO.0000034783.23782.8d

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

rubídium-hidrogén-karbonát

Rubídiumion

hidrogén-karbonát-ion
Kémiai azonosítók
CAS-szám	19088-74-5
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	RbHCO₃
Moláris tömeg	146,48 g/mol⁻¹
Megjelenés	színtelen kristályok^[1]
Olvadáspont	170 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik 116 g·l⁻¹ (20 °C)^[2] 537,3 g·l⁻¹ (100 °C)^[1]
Oldószerei	etanolban rosszul oldódik: 20 g·l⁻¹
Veszélyek
Főbb veszélyek	nincs adat
Rokon vegyületek
Azonos kation	rubídium-oxid rubídium-hidroxid
Rokon vegyületek	lítium-hidrogén-karbonát nátrium-hidrogén-karbonát kálium-hidrogén-karbonát cézium-hidrogén-karbonát
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.