Ugrás a tartalomhoz

Rozgonyi István (országnagy)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozgonyi István
Született14. század
nem ismert
Elhunyt1443
Állampolgárságamagyar
SzüleiRozgonyi Simon
Foglalkozása
  • földesúr
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztségeispán (1421–1443, Pozsony vármegye)
SablonWikidataSegítség

Rozgonyi István, ifj. († 1443) országnagy.

Élete

[szerkesztés]

Rozgonyi Simon országbíró fia a semptei ágból, György országbíró és Simon főkancellár testvére.[1] Dobor ostrománál vitézségével kitüntette magát. Hatalmas birtokadományokban részesült (Sempte uradalma), a konstanzi zsinaton (14141418) Zsigmond király kíséretében vett részt, majd a nyugati határ védelmét látta el a huszitákkal szemben. 1421-től – György öccsével közösen – haláláig Pozsony vármegye (fő)ispánja és várnagy.[2] 1424-ben az egri püspökség kormányzója. 1429 és 1443 között nyitrai (pozsonyi), 1430 és 1439 között komáromi, 1437 és 1443 között szepesi ispán.[3] 14391440 között országnagy.[1]

Felesége Ilona, gyermekei Sebestyén, Margit, Borbála, Ágnes.[4]

Élete utolsó évtizedében több alkalommal zálogosított el birtokokat és azok jövedelmeit (vámok, malmok) Berényi-Kakas Jánosnak és fiainak, amiből halála után a Berényi és Rozgonyi családok között hosszas viszály kerekedett.

Források

[szerkesztés]
  • Pozsonyi káptalan záloglevele, 1439. augusztus 9-i keltezéssel (Q 311/557-16; Q 311/578-29, DL 13.434)
  • Pozsonyi káptalan záloglevele, 1440. április. 14-i keltezéssel (Q 311/19-69, DL 13.536)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 728. p.
  2. Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  3. Az oklevelekben az ispán ez idő tájt „comes” megnevezéssel szerepel
  4. MOL adatbázis, pozsonyi káptalan záloglevele, 1439