Rozgonyi István (országnagy)
Rozgonyi István | |
Született | 14. század nem ismert |
Elhunyt | 1443 |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Rozgonyi Simon |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | ispán (1421–1443, Pozsony vármegye) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rozgonyi István, ifj. († 1443) országnagy.
Élete
[szerkesztés]Rozgonyi Simon országbíró fia a semptei ágból, György országbíró és Simon főkancellár testvére.[1] Dobor ostrománál vitézségével kitüntette magát. Hatalmas birtokadományokban részesült (Sempte uradalma), a konstanzi zsinaton (1414–1418) Zsigmond király kíséretében vett részt, majd a nyugati határ védelmét látta el a huszitákkal szemben. 1421-től – György öccsével közösen – haláláig Pozsony vármegye (fő)ispánja és várnagy.[2] 1424-ben az egri püspökség kormányzója. 1429 és 1443 között nyitrai (pozsonyi), 1430 és 1439 között komáromi, 1437 és 1443 között szepesi ispán.[3] 1439–1440 között országnagy.[1]
Felesége Ilona, gyermekei Sebestyén, Margit, Borbála, Ágnes.[4]
Élete utolsó évtizedében több alkalommal zálogosított el birtokokat és azok jövedelmeit (vámok, malmok) Berényi-Kakas Jánosnak és fiainak, amiből halála után a Berényi és Rozgonyi családok között hosszas viszály kerekedett.
Források
[szerkesztés]- Pozsonyi káptalan záloglevele, 1439. augusztus 9-i keltezéssel (Q 311/557-16; Q 311/578-29, DL 13.434)
- Pozsonyi káptalan záloglevele, 1440. április. 14-i keltezéssel (Q 311/19-69, DL 13.536)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 728. p.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- ↑ Az oklevelekben az ispán ez idő tájt „comes” megnevezéssel szerepel
- ↑ MOL adatbázis, pozsonyi káptalan záloglevele, 1439