Ugrás a tartalomhoz

Rothari longobárd király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rothari
Rex Langobardaorum
Rex totius Italiae
Longobárd király
Uralkodási ideje
636 – 652
ElődjeArioald
UtódjaRodoald
Életrajzi adatok
UralkodóházHarodingián-ház
Született606
Brescia
Elhunyt652
Monza
ÉdesapjaNanding
Édesanyjanem ismert
HázastársaGundeberga
GyermekeiRodoald longobárd király
A Wikimédia Commons tartalmaz Rothari témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rothari, más írásmóddal Chrothar, Chrothachar (latinul: Rotharius), (606[1] – 652) a longobárdok vitéz[2] és igazságszerető[2] királya 636-tól haláláig (saját számítása szerint (Edictus Rothari) sorrendben a 17-ik).[3] Uralkodása alatt a katolikus hit nemcsak a longobárdok, hanem a velük jött pannoni és noricumi törzsek sorában is elterjedt.[4]

Élete

[szerkesztés]

A Harod nemzetségből származott.[3] Édesapja Nandinig, pannoniai születésű, ősei Hiltzo, Alaman, Adhamund és Noctzo – ezek a pannoniai korszakból egyedül ismert nem királyi származású longobard személyek.[3] Rothari uralmát a Lethingekkel kötött házasság legitimizálta: felesége Gundeberga, Theodelinda leánya, Wacho dédunokája volt.[3] Rothari türelmet tanúsított a katholikusok iránt és országában mindinkább tért foglalt az egyedül üdvözítő hit.[2] Alig volt város, ahol az ariánus püspök mellett ne lett volna ott a katolikus püspök is,[2] sőt Pavia ariánus püspöke maga is áttért.[2] A király Keresztelő szent János bazilikájába temettette magát.[2]

Rothari törvénykönyve

[szerkesztés]

Uralkodásának legkimagaslóbb ténye volt, hogy összeíratta a longobárd jogszokásokat és e törvénykönyvet az országnagyok és a nép hozzájárulásával megerősítette.[2] 643. november 22.-én kiadott művében teljesen szakított a római joggal.[2][5] A meleg ég alatt hideg germán nézetek szerint alkotta meg Itália jövendő jogát, a lombárd jogot.[5] Csak a longobárdok és a velük bevándorolt germánok érdekeire ügyelt, például egy longobárd megöletésért kétszer annyi vérdíjat kellett fizetni, mint egy rómaiért.[5] Szigorú büntetéseket tartalmazott az uralkodó élete és az állam biztossága elleni merénylőkre,[2] de főelve volt az alattvalók személyének és vagyonának védelme.[2] Nagy gondot fordított a női becsület megoltalmazására[2] és kárhoztatta a boszorkányokban való hitet.[2]

Részlet a törvénykönyvből:

Eredeti

LXXVII. De haldius et servus menisteriales, de illos viro menisteriales, qui docti domui nutriti, aprouati sunt.
LXXVIII. Si quis haldium alienum aut servum menesterialem percusserit, si vulnus
aut libor apperuerit, pro una ferita conponat sol. unum, si duas fecirit, dit solidos
dao, si tres ficerit, dit solidos tres si quattuor ficerit, dit solidos quattuor, si vero amplius duraverit, non numerentur.[2]

Fordítása

77. Az itáliaiakról (vagyis a hódoltakról) és a ministerialisok szolgáiról, továbbá azokról, kiket otthon tanítanak, táplálnak és nevelnek.
78. Ha valaki valamely idegen itáliait vagy valamely ministerialis szolgáját megsebzi, ha a seb súlyos, egy sebhelyért egy, kettőért két, háromért három, négyért négy solidust fizessen. Ennél több sebhely nem veendő tekintetbe.[2]

Gyermekei

[szerkesztés]
A longobárdok (zölddel) és a bizánciak (narancssárgával) fennhatósága alatti területek Itáliában Rothari uralkodásának idején

Eredeti források

[szerkesztés]
  • Origo Gentis Langobardorum
  • Pauli Historia Langobardorum
  • Fredegar
  • Historia Langobardorum Codicis Gothani

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Törvénye kiadásakor 38 éves volt. (Vö.: http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e4413 Archiválva 2006. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m n Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XVIII. fejezet: A longobárdok országa.
  3. ↑ a b c d Rothari (magyar nyelven). Hunok – gepidák – langobardok. [2006. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 3.)
  4. ↑ Longobardok (magyar nyelven). Kislexikon. (Hozzáférés: 2010. november 4.) [Tiltott forrás?]
  5. ↑ a b c Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963-7830-81-2, 52. oldal
  6. ↑ a b c Italy, emperors & kings. Rothari I 636-652, Rodoald 652 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. február 18.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Arioald 		Következő uralkodó:
Rodoald
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rothari_longobárd_király&oldid=27519354”