Rotermann sóraktár

Rotermann sóraktár
Település	Tallinn
Cím	Tallinn, Ahtri u. 2.
Építési adatok
Építés éve	1905–1908
Megnyitás	1908
Rekonstrukciók évei	1995–1996
Tervező	Ernst Boustedt
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
Elhelyezkedése
Rotermann sóraktár Pozíció Tallinn térképén
é. sz. 59° 26′ 25″, k. h. 24° 45′ 23″59.44037, 24.75648
A Wikimédia Commons tartalmaz Rotermann sóraktár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rotermann sóraktár (észtül: Rotermanni soolaladu) műemlék épület Tallinnban, a Rotermann-negyedben. A só raktározására szolgáló épület a 20. század elején készült mészkőből. Napjainkban múzeum és művészeti központ.

Története

Tallinnban, a Viru tér északi oldalán 1849-ben nyitotta meg első kereskedését Christian Abraham Rotermann balti német kereskedő és iparos. A 19. század második felében vállalkozása folyamatosan nőtt, számos ipari és kereskedelmi épülettel bővült. Az ipari és kereskedelmi létesítmények a 20. század elejére már egy összefüggő városrészt alkottak (Rotermann-negyed). Ezek sorába illeszkedik a sóraktár, amelyet Christian Abraham Rotermann fia, Christian Barthold Rotermann építtetett. A terveket Ernst Boustedt balti német építész készítette. Az építkezés 1905-ben kezdődött. 1908-ba készült el az egyszintes épület, amely az importált só feldolgozására és tárolására szolgált. A sóraktár az épület alagsorában helyezkedett el.

Észtország szovjet megszállása után, 1940-ben a Rotermann cég beszüntette a tevékenységét, a sóraktárt sem használták tovább. 1945-ben államosították az épületet. Ettől kezdve a Viktor Kingissepp Gabonaipari Kombinát volt a tulajdonosa és az épületet gabonafeldolgozásra használták. Az épületben 1990-ben szűnt meg az ipari tevékenység. A Szovjetunió felbomlása után az épület magántulajdonba került.

1995-1996-ban Ülo Peil tervei alapján felújították. A belsőépítészeti tervezést Taso Mähar végezte. A rekonstrukció során az egykori sóraktárt művészeti és kulturális célra építették át. Az eredetileg egy szintű épület belső részét többszintessé alakították. 1996-ban nyílt meg az épület felső szintjén az Észt Építészeti Múzeum. Az alsó szinten az Észt Művészeti Múzeum nyitott kiállítóhelyet, ez azonban 2005-ben kiköltözött az épületből. 1997-től műemléki védettséget élvez.

Források

• A sóraktár története az Észt Építészeti Múzeum honlapján (észtül) Archiválva 2022. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben