Rosenheim
| Rosenheim | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Bajorország | ||
| Járás | Felső-Bajorország | ||
| Polgármester | Gabriele Bauer | ||
| Irányítószám | 83022–83028 | ||
| Körzethívószám | 08031 | ||
| Rendszám | RO | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 65 192 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 750,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 447 m | ||
| Terület | 37,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″47.856111°N 12.128889°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″47.856111°N 12.128889°E | |||
 Rosenheim
Pozíció Bajorország térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Rosenheim weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenheim témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Rosenheim bajorországi város és járási székhely.
Földrajz
[szerkesztés]A város a Mangfall és az Inn összefolyásánál alakult ki, München és Salzburg között található.
Történelem
[szerkesztés]
A Manffall és az Inn összefolyásánál kialakult település és környéke már a római korban is lakott volt, a római légiók egyik fontos hadiállomása volt Pon s Aeni, vagyis híd az Aenuson, vagyis az Inn folyón, amit a környék régészeti leletei is bizonyítanak.
Nevét 1234-ben említette először oklevél, és nevét állítólag a Wassenburg grófi család rózsáival díszített címeréről kapta.
1328-ban már vásárrendezési joggal is rendelkezett, ezenkívül híres volt sóbányászatáról, kereskedelméről is. Rosenheimet is elérte a gazdasági visszaesés és következménye a harmincéves háború. 1634-ben pestisjárvány, majd 1641-ben egy nagy piaci tűz is sújtotta a települést.
A városi rangot azonban csak 1864-ben kapta meg, miután megépült a München-Rosenheim-Kufstein, majd a Rosenheim-Salzburg közötti vasútvonal. 1858-ban avatták fel a város első vasútállomását.
Rosenheim vára az Inn keleti partján, a mai kastély dombon állt.
Rosenheim ma Délkelet-Bajorország gazdasági középpontja; tavaszi és őszi vásárokkal. Nagy iparváros.
Középkori emlékeiből az 1542-ben, majd 1641-ben bekövetkezett nagy tűzvész, majd az iparosodás keveset hagyott meg. A város középpontja az egykori vásártér, ma Max-Joseph-Platz, mely körül még festett homlokzatú erkélyes,-tornyos régi polgárházak sorakoznak. Az Ó- és az Újváros között áll a legöregebb a város legöregebb műemléke, a Középső-kapu (Mittertor), melynek lábazata még 14. századi. Felső része az 1641-es tűzvész után épült újjá. Belső termeiben tájmúzeumot (Heimatmuseum) rendeztek be. A Szt. Miklós-plébániatemplom a 15. századi templom helyén épült neogótikus stílusban 1881-1883 között, melynek csupán tornya korábbi, 1656-ból való. Érdekesebb a Szentlélek-templom (Heiliggeistkirsche), amelyet 1449-ben magántemplomként egy gazdag polgár építtetett. Szt. Wofgangnak ajánlott kápolnájában fennmaradt alapítójának 1453-ból származó sírköve, valamint egy késő gótikus freskó is.
A Városi képtár állandó és alkalmi kiállításai is figyelemre érdemesek. Előtte 1974 óta a neves modern művész Heinrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.
Közlekedés
[szerkesztés]Közút
Itt ágazik el a híres "dreiecke"-nél a Salzburg-München és a Salzburg-Kufstein-Innsbruck autópálya.
Vasút
[szerkesztés]A város fontos vasúti csomópont, 1858-ban megnyitott vasútállomására több irányból is összefutnak a sínek. Innen indul ki a Rosenheim–Mühldorf, a Rosenheim–Kufstein, a Rosenheim–Salzburg és a Rosenheim–Holzkirchen-vasútvonal, továbbá itt végződik a München–Rosenheim-vasútvonal is.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Óváros
- Múzeumok
- Templomok
- Városi képtár (Städtische Galerie, Max-Bram-Platz 2) állandó és alkalmi kiállításai. Az épület előtt 1974-től Henrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.
Népesség
[szerkesztés]Rosenheim népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 17 998 | 46 046 | 38 419 | 58 908 | 60 464 | 60 889 | 62 672 | 63 324 | 63 508 | 65 192 |
| 1925 | 1970 | 1975 | 2000 | 2013 | 2014 | 2016 | 2019 | 2021 | 2023 |
Galéria
[szerkesztés].jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosenheim című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
