Rosenheim

	Rosenheim
; Rosenheim címere	; Rosenheim zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Felső-Bajorország
Járás	Felső-Bajorország
Polgármester	Gabriele Bauer
Irányítószám	83022–83028
Körzethívószám	08031
Rendszám	RO
Testvérvárosok	Lista Briançon (1974–); Lazise (1979–); Icsikava (2004–); Greiz (1991–); Beér-Seva;
	Népesség
Teljes népesség	64 403 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 728,94 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	447 m
Terület	37,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″47.856111°N 12.128889°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″47.856111°N 12.128889°E
	Rosenheim Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Rosenheim weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenheim témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Rosenheim bajorországi város és járási székhely.

Földrajz

A város a Mangfall és az Inn összefolyásánál alakult ki, München és Salzburg között található.

Történelem

A Manffall és az Inn összefolyásánál kialakult település és környéke már a római korban is lakott volt, a római légiók egyik fontos hadiállomása volt Pon s Aeni, vagyis híd az Aenuson, vagyis az Inn folyón, amit a környék régészeti leletei is bizonyítanak.

Nevét 1234-ben említette először oklevél, és nevét állítólag a Wassenburg grófi család rózsáival díszített címeréről kapta.

1328-ban már vásárrendezési joggal is rendelkezett, ezenkívül híres volt sóbányászatáról, kereskedelméről is. Rosenheimet is elérte a gazdasági visszaesés és következménye a harmincéves háború. 1634-ben pestisjárvány, majd 1641-ben egy nagy piaci tűz is sújtotta a települést.

A városi rangot azonban csak 1864-ben kapta meg, miután megépült a München-Rosenheim-Kufstein, majd a Rosenheim-Salzburg közötti vasútvonal. 1858-ban avatták fel a város első vasútállomását.

Rosenheim vára az Inn keleti partján, a mai kastély dombon állt.

Rosenheim ma Délkelet-Bajorország gazdasági középpontja; tavaszi és őszi vásárokkal. Nagy iparváros.

Középkori emlékeiből az 1542-ben, majd 1641-ben bekövetkezett nagy tűzvész, majd az iparosodás keveset hagyott meg. A város középpontja az egykori vásártér, ma Max-Joseph-Platz, mely körül még festett homlokzatú erkélyes,-tornyos régi polgárházak sorakoznak. Az Ó- és az Újváros között áll a legöregebb a város legöregebb műemléke, a Középső-kapu (Mittertor), melynek lábazata még 14. századi. Felső része az 1641-es tűzvész után épült újjá. Belső termeiben tájmúzeumot (Heimatmuseum) rendeztek be. A Szt. Miklós-plébániatemplom a 15. századi templom helyén épült neogótikus stílusban 1881-1883 között, melynek csupán tornya korábbi, 1656-ból való. Érdekesebb a Szentlélek-templom (Heiliggeistkirsche), amelyet 1449-ben magántemplomként egy gazdag polgár építtetett. Szt. Wofgangnak ajánlott kápolnájában fennmaradt alapítójának 1453-ból származó sírköve, valamint egy késő gótikus freskó is.

A Városi képtár állandó és alkalmi kiállításai is figyelemre érdemesek. Előtte 1974 óta a neves modern művész Heinrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

Közlekedés

Közút

Itt ágazik el a híres "dreiecke"-nél a Salzburg-München és a Salzburg-Kufstein-Innsbruck autópálya.

Vasút

A város fontos vasúti csomópont, 1858-ban megnyitott vasútállomására több irányból is összefutnak a sínek. Innen indul ki a Rosenheim–Mühldorf, a Rosenheim–Kufstein, a Rosenheim–Salzburg és a Rosenheim–Holzkirchen-vasútvonal, továbbá itt végződik a München–Rosenheim-vasútvonal is.

Nevezetességei

Óváros
Múzeumok
Templomok
Városi képtár (Städtische Galerie, Max-Bram-Platz 2) állandó és alkalmi kiállításai. Az épület előtt 1974-től Henrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

Népesség

Rosenheim népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1925 és 2022 között

Lakosok száma	17 998	46 046	38 419	58 908	59 935	60 889	61 844	63 080	63 324	64 403
	1925	1970	1975	2000	2012	2014	2015	2017	2019	2022

Adatok: Wikidata

Galéria

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosenheim című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ea79d7941459e3df58384dc321384f29a852590e-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

[1]