Széchenyi István tér (Budapest)
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Széchenyi István tér | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest V. kerülete |
| Névadó | Széchenyi István |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Széchenyi István tér
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 02′ 53″47.499700°N 19.048000°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 02′ 53″47.499700°N 19.048000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi István tér témájú médiaállományokat. | |
A Széchenyi István tér Budapest V. kerületében, a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része.
Itt található a Magyar Tudományos Akadémia épülete (9.), a Roosevelt Irodaház (7–8.),[1] a Gresham-palota (5–6., ma: Four Seasons Hotel Gresham Palace), a Belügyminisztérium (3–4., főbejárata a József Attila utcából) és a Sofitel Budapest Chain Bridge szálloda (2.).
A teret kitöltő park északi részén Széchenyi István,[2] déli részén Deák Ferenc,[3] az MTA épülete előtt pedig Szarvas Gábor szobra áll.[4] A Kossuth Lajos tér felé vezető rakparton a Cipők a Duna-parton c. emlékmű látható.
A térről nyílik (az óramutató járása szerint, északról délre haladva) a Széchenyi rakpart, az Akadémia utca, a Zrínyi utca, a Mérleg utca, a József Attila utca, a Dorottya utca, az Apáczai Csere János utca, valamint a közvetlenül szomszédos Eötvös tér, amely egyben a Petőfi térig húzódó Dunakorzó határa (ez a Belgrád rakpart északi része), délen pedig folytatódik a Pesti alsó rakpart.
Közösségi közlekedéssel a 2-es, a 2B és a 23-as villamossal, valamint a 16-os, a 105-ös, a 178-as és a 216-os busszal közelíthető meg. Az éjszakai órákban a 916-os és a 990-es busszal érhető el.
Korábbi nevei
[szerkesztés]Korábban, a 18. század elején Ács tér néven volt ismert, majd 1847-ben Kirakodó tér vagy Rakpiac, nem sokkal később Lánchíd tér, majd a század végén Ferenc József tér. 1918-ban Október 29. tér, 1919 és 1946 között újra Ferenc József tér,[5] majd 2011. május 5-ig Roosevelt tér,[6] Franklin D. Rooseveltre emlékezve.[7]
Korábbi épületei
[szerkesztés]A Roosevelt Irodaház helyén 1980-tól 2005-ig[8] a Spenótház állt, előzőleg pedig az Európa Szálló (1830-tól[9] 1962-ig[10]), amelyet az Ullmann- és a Wieser-házból alakítottak ki.[11] A Belügyminisztérium helyén a 20. század elejéig a Diana fürdő állt,[12] a Sofitel szálló pedig Atrium Hyatt néven nyitott meg 1982-ben[13] a Lloyd-palota helyén, amely 1830-ra készült el,[14] de az 1944–45-ös ostromban elszenvedett sérülések miatt 1948-ban lebontották.[15]
A Kirakodó-tér, illetve Rakpiac-tér[16] arculatát eredetileg csupa Hild József tervezte épület határozta meg, így – délről észak felé haladva – a Heinrich-ház (1827–28), a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület székháza (más néven Kereskedelmi Csarnok, később Lloyd-palota, 1827; az első pesti tőzsde is itt működött[17]), a Diana fürdő (1822), a Libaschinszky–Koburg-palota (1825), az Ullmann-ház (1834), a Wieser-ház (1837) és a Tänzer-ház (1836–37). Közülük mára csak a Tänzer-ház maradt meg (Akadémia u. 3., az Arany János utca sarkán).[18][19]
Képek
[szerkesztés]-
Széchenyi István szobra az MTA palotája előtt -
-
-
Szarvas Gábor szobra
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Épülettár[halott link], saját honlapja Archiválva 2011. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ OWL. [2010. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ Budapestcity. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ Panoramio. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ Berza László főszerk.: Budapest Lexikon, Ak., 1993, 2. k. 347. o.
- ↑ FKPT[halott link], HVG Archiválva 2013. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Az USA áldását adta a budapesti Roosevelt tér átnevezésére (HVG)
- ↑ MNO[halott link]
- ↑ GAU. [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ NOL. [2016. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ BTM[halott link]
- ↑ Lásd a Diana fürdő szócikket
- ↑ Lásd Zalaváry Lajos szócikkét
- ↑ Budapestcity. [2010. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ Városképp Archiválva 2012. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Wikimapia
- ↑ Budapestcity. [2011. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ Vendégváró. [2009. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ BTM. [2010. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 17.)
- ↑ Skyscrapercity.com[halott link]