Románoravica
Románoravica, 1911 és 1918 között Oravicafalu (románul: Oraviţa Română) egykori falu Romániában, Krassó-Szörény megyében. 1926 óta Oravicabánya része.
Fekvése
[szerkesztés]Oravicabánya keleti, síksági részén fekszik. Északi részén a szocializmus alatt építették föl a Pályaudvari-negyedet.
Története
[szerkesztés]Ortodox egyházközsége 1743-ban jött létre, temploma 1755 körül épült. 1785-ben néhány évtizedre egyesítették Németoravicával.
1847-ben területén építették föl Oravica vasútállomását, amely a legrégebbi vasútállomás a mai Romániában.
1854-ben a StEG birtokába került. A vállalat érczúzóművet, kőolaj-finomítót, cementgyárat és gőzfűrészt alapított itt. Mezővárosi rangja volt.
1864-ben alakult görögkatolikus egyháza.[1] A 19. század utolsó negyedében itt működött a Bánság legnagyobb román könyvkereskedése, I. E. Ţăranué.[2]
A Katonai határőrvidékhez, 1872–1881-ben Krassó, 1881–1926-ban Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
Népessége
[szerkesztés]- 1842-ben 1685 ortodox és 314 római katolikus vallású lakosa volt.[3]
- 1900-ban 2542 lakosából 1658 volt román, 513 német, 266 magyar és 65 szerb anyanyelvű; 1243 ortodox, 676 római katolikus, 491 görögkatolikus, 83 zsidó, 25 evangélikus és 21 református vallású.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diecesa Lugoșului – Sematism istoric. Lugoș, 1903, 308. o.
- ↑ Petru Oallde: Lupta pentru limbă românească în Banat. Timişoara, 1983., 279. o.
- ↑ 'Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
[szerkesztés]- Oraviţa Website Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
