Román cirill ábécé
A román cirill ábécét 1860 előtt használták a román nyelv írására. Akkor tértek át a latin betűs mai ábécé használatára. Az áttérés néhány éves időszakában használtak egy átmeneti ábécét, amely vegyesen tartalmazott latin és cirill betűket is.
A göröghöz hasonlóan, itt is viseltek egyes betűk számértékeket.
Ez az írás nem azonos a Moldovában 1940 és 1989 között használttal (lásd Moldáv ábécé).
Az ábécé
[szerkesztés]| Cirill betűk (1830-ig) |
Cirill betűk (1830-tól) |
Számérték | Mai latin megfelelő |
Átmeneti ábécé |
Fonéma | A betű neve[1] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| А а | А а | 1 | a | A a | /a/ | Az |
| Б б | Б б | b | Б б | /b/ | Buke | |
| В в | В в | 2 | v | В в | /v/ | Vede |
| Г г | Г г | 3 | g, gh | G g | /g/ | Glagol |
| Д д | Д д | 4 | d | D d | /d/ | Dobru |
| Є є | Е e[2] | 5 | e | E e | /e/ | Est |
| Џй џй | Ж ж | j | Ж ж | /ʒ/ | Juvete | |
| Ѕ ѕ | Dz d͡ʒ | 6 | dz | Ḑ ḑ | /dz/ | Zalu |
| З з | З з | 7 | z | Z z | /z/ | Zemle |
| И и[3] | І і | 8 | i | I i | /i/ | Ije |
| І і[4] | І і | 10 | i | I i | /i/ | Ii |
| Й й | Ĭ ĭ | i | Ĭ ĭ | /ʲ/ | I | |
| К к | К к | 20 | c, ch | K k | /k/ | Kaku |
| Λ ʌ | Л л | 30 | l | L l | /l/ | Liude |
| М м | М м | 40 | m | M m | /m/ | Mislete |
| N ɴ | H н | 50 | n | N n | /n/ | Naș |
| О o[5] | О o | 70 | o | O o | /o̯/ | On |
| П п | П п | 80 | p | П п | /p/ | Pokoi |
| Р р | Р р | 100 | r | Р р | /r/ | Râță |
| С с | С с | 200 | s | S s | /s/ | Slovă |
| Т т | Т т | 300 | t | T t | /t/ | Tferdu |
| Ѹ ѹ[6] | Ꙋ ꙋ | 400 | u | У Ȣ | /u/ | Uc |
| Ф ф | Ф ф | 500 | f | F f | /f/ | Fertă |
| Х х | Х х | 600 | h | Х х | /h/ | Heru |
| Ѡ ѡ[7] | О o | 800 | o | O o | /o/ | Omega |
| Ц ц | Ц ц | 900 | ț | Ц ц | /t͡s/ | Ți |
| Ч ч | Ч ч | 90 | c (e, i előtt) | Ч ч | /t͡ʃ/ | Cervu |
| Ш ш | Ш ш | ș | Ш ш | /ʃ/ | Șa | |
| Щ щ | Щ щ | șt | Щ щ | /ʃt/ | Ștea | |
| Ъ ъ | Ъ ъ | ă, ŭ[8] | Ъ ъ | /ə/ | Ier | |
| Ь ь | - | ă, ŭ, ĭ[8] | — | — | Ieri | |
| Ѣ ѣ | Ea ea | ea | Ea ea | /æ/ | Iati | |
| Ю ю | Ю ю | iu | Iɣ iɣ Ĭɣ ĭɣ | /ju/ | Iu | |
| Ѩ ѩ[9] | Ѩ ѩ | ia | Ia ia | /ja/ | Iaco | |
| Ѥ ѥ[10] | Ie ie | ie | Ie ie | /je/ | ||
| Ѧ ѧ | ia | ĭa, ea[8] | Ia ia, Ea ea | /ja/, /æ/ | Ia | |
| Ѫ ѫ | Ъ ъ | â | Â â | /ɨ/ | Ius | |
| Ѯ ѯ[11] | Ѯ ѯ | 60 | x | Ks ks | /ks/ | Csi |
| Ѱ ѱ[11] | Пс пс | 700 | ps | Пs пs | /ps/ | Psi |
| Ѳ ѳ[11] | Th th | 9 | th, ft | T t, Ft ft | /t/, helyesebben /θ/ | Thita |
| Ѵ ѵ[11] | Y y | 400 | i, u | I i; У ɣ | /i/, /y/, /v/ | Ijița |
| Ꙟ ꙟ (↑ ↑)[12] | Ꙟн/Ꙟм ꙟн/ꙟм | în îm | În în Îm îm | /ɨn/, /ɨm/ | În | |
| Џ џ | Џ џ | g (e, i előtt) | Џ џ | /d͡ʒ/ | Gea |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Constantin Negruzzi: Cum am învățat românește műve alapján, először publikálva: Curier de Ambe Sexe, I, nr. 22, p. 337–343
- ↑ Szó elején Є є, más helyzetben Е e alakban használták.
- ↑ Saját szavakban mássalhangzók előtt használták; görög eredetű szavakban az η megfelelője
- ↑ Saját szavakban magánhangzók előtt használták; görög eredetű szavakban az ι megfelelője
- ↑ Szó elején Ѻ Ѻ, más helyzetben О o alakban használták.
- ↑ Szó elején Ѹ ѹ, más helyzetben У у alakban használták.
- ↑ Az Ѡ és az О megkülönböztetése nem csak idegen eredetű, hanem román eredetű szavakban is megvolt. Leginkább a román (-)лѡр szótagban használták.
- ↑ a b c Az ĭ és ŭ betűk a félhangzós i és u hangokat jelzik.
- ↑ Szó elején Ꙗ ꙗ, más helyzetben Iа іа alakban használták.
- ↑ Szó elején Ѥ ѥ, más helyzetben Ie ie alakban használták.
- ↑ a b c d A Ѯ, a Ѱ, a Ѳ és az Ѵ betűket csak görög személy- és földrajzi nevek írásakor használták.
- ↑ Ligatúra a román în elöljáró lerövidítésére
A Wikimédia Commons tartalmaz Román cirill ábécé témájú médiaállományokat.
