Ugrás a tartalomhoz

Román András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Román András
SzületettRechnitz András
1929. szeptember 15.
Budapest[1]
Elhunyt2005. november 13. (76 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • építész
  • művészettörténész
  • építészettörténész
Iskolái
KitüntetéseiForster Gyula-díj (2004)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Román András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Román András, 1951-ig Rechnitz András (Budapest, 1929. szeptember 15. – Budapest, 2005. november 13.) magyar építészmérnök, művészettörténész, építészettörténész. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének címzetes egyetemi docense. A Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagja. A Műemlékvédelem főszerkesztője. A műszaki tudományok kandidátusa (1969).

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei Rechnitz Zoltán (1899–1945) bankhivatalnok, gyapjúbizományos és Rosenthal Margit (1899–1987) voltak.[2] Apja a holokauszt áldozata lett, botlatóköve megtalálható egykori lakhelyük, az Aulich utca 3. előtt. 1947-ben érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1951-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. 1951–1953 között a sztálinvárosi 26. sz. Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) építésvezető-helyettese és építésvezetője volt. 1953–1954 között a Szakszervezetek Országos Tanácsa Tervosztálya műszaki ellenőre és a SZOT Építőipari Vállalata diszpécsere volt. 1954–1955 között a Fővárosi I. kerületi Tatarozó Vállalat főmérnökeként dolgozott. 1955–1957 között a Fővárosi Tanács VB Építőipari Igazgatósága főmérnöke volt. 1957–1958 között a Fővárosi Építőipari Beruházó Vállalat műszaki ellenőre volt. 1958–1959 között a Fővárosi XVI. kerületi Tatarozó Vállalat főmérnöke volt. 1960-ban elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem általános tagozatát. 1960–1961 között a Fővárosi 13. sz. ÁÉV főmérnöke volt. 1961–1965 között az MTA–TMB-n Rados Kornél aspiránsa volt. 1961–1962 között, valamint 1970–1995 között az Országos Műemlék-Felügyelőség, illetve az Országos Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője volt. 1962–1970 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Területrendezési Főosztálya főmérnöke volt. 1976-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem előadója volt. 1978–1987 között az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) választóbizottsági tagja volt. 1982–1992 között a történelmi városok nemzetközi bizottságának elnöke volt. 1990–1996 között az ICOMOS alelnöke, 1999-től örökös tiszteletbeli tagja volt. 1992–1996 között a Falvak és Kisvárosok Európai Tanácsának elnöke volt. 1995-től a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem előadója volt. 1995–2001 között a Műemlékvédelem című folyóirat főszerkesztője volt.

Magánélete

[szerkesztés]

1956-ban házasságot kötött Vnoucsek Ágnessel. Egy lányuk született: Edit. Második felesége Szekeres-Varsa Vera (1933–) nyelvtanár, emlékiratíró volt.

Román András építészmérnök emléktáblája egykori lakhelyén. (Budapest, V. ker. Aulich utca 3.)

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben látogatható.[3]

Művei

[szerkesztés]
  • Budapest műemlékeiért (Dercsényi Dezsővel, Műemlékvédelem, 1963)
  • Műemlékek helyreállítási munkái (Építésügyi Szemle, 1964)
  • Egy népi műemlék újszerű helyreállítása (Mendele Ferenccel, Műemlékvédelem, 1965)
  • A műemlék-helyreállítások technikai színvonala (Magyar műemlékvédelem. III. kötet 1961–1962. Budapest, 1966)
  • A népi műemlékek védelme és a falusi települések fejlesztése (Építésügyi Szemle, 1966)
  • Az Országos Kéktúra útvonalának műemlékei (Műemlékvédelem, 1966)
  • Várak helyreállításának kiviteli munkái (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
  • A Balaton-környék népi építészeti együttesei (Galambos Ferenccel, Műemlékvédelem, 1967)
  • Elavult lakóépületek korszerűsítése (Kandidátusi értekezés, Budapest, 1968)
  • A szentendrei falumúzeum tervpályázata (Műemlékvédelem, 1968)
  • Műemlékvédelem és városrendezés (Magyar műemlékvédelem. IV. kötet 1963–1966. Budapest, 1969)
  • Gondolatok a budapesti városkép alakulásáról (Magyar műemlékvédelem. V. kötet 1967–1968. Budapest, 1970)
  • A felújítások speciális műemléki követelményei (Az Építőipari Tudományos Egyesület konferenciája. Budapest, 1971)
  • Műemléki lakóházak problémái (Magyar műemlékvédelem. VI. kötet 1969–1970. Budapest, 1972)
  • Székesfehérvár védett műemléki belvárosa (Városépítés, 1972)
  • A népi építészet emlékeinek megmentése (A Műemléki Albizottságok VI. Országos Értekezlete előadásai. Budapest, 1972)
  • A magyar műemlékvédelem nagy napjai. Az ICOMOS III. Közgyűlése és Kollokviuma. (Műemlékvédelem, 1972)
  • A népi építészeti együttesek védelme. (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1973)
  • Faluszerkezet, falukép – 1973 (Városépítés, 1973)
  • A magyar műemlékvédelem nagy napjai (Magyar műemlékvédelem. VII. köt. 1971–1972. Budapest, 1974)
  • A népi műemlékek néhány sajátos vonása (Műemlékvédelem, 1974)
  • A városképek védelmével kapcsolatos helyzetfelmérés (Építés-, Építészettudomány, 1974)
  • Műemlékileg védett városrészek a településekben (Területrendezés, 1974)
  • Gondolatok a szabadtéri néprajzi múzeumokról (Magyar Építőművészet, 1974)
  • Restaurátori tevékenység a népi műemlékek védelmében (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1974)
  • Városrekonstrukció és műemlékvédelem (Műszaki Tervezés, 1975)
  • Műemléki szakemberképzés. – A Velencei Charta és a magyar műemlékvédelem (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1975)
  • A népi műemlékek fogalomkörének meghatározása (Életünk, 1976)
  • A soproni városkép fejlődése (Magyar műemlékvédelem. VIII. köt. 1973–1974. Budapest, 1977)
  • Városrekonstrukció Veszprémben (Magyar Építőművészet, 1979)
  • Történeti jellegű települések védelme (Városépítés, 1979)
  • Peculiar Characteristics of Rural Monuments (Acta Technica, 1979)
  • A műemlékvédelem elmélete és gyakorlata. Műemlékvédelmi alapfogalmak. Műemlékvédelmi szakmérnöki jegyz. (Budapest, 1980)
  • Élő város – élő műemlék (Építés-, Építészettudomány, 1980)
  • Így is lehet városközpontot építeni (Magyar Építőművészet, 1980)
  • A magyar műemlékvédelem a nemzetközi integrációban (Az Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1981)
  • A műemlékvédelem Magyarországon (társszerző, Budapest, 1983)
  • A magyar műemlékvédelem helye a nagyvilágban. Román András előadása az OMF 25 éves fennállásának alkalmából tartott emlékülésen (Műemlékvédelem, 1983)
  • Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem. 1975–1980. (Magyar műemlékvédelem. IX. kötet. Az Országos Műemléki Felügyelőség évkönyve. Budapest, 1984)
  • A történeti város és városrész mint a legkomplexebb műemlék (Műemlékvédelem, 1984)
  • A győri belváros tegnap és ma (Városépítés, 1984)
  • Hollókő helye a világ műemlékvédelmében (Honismeret, 1984)
  • Műemlékvédelem és városépítés (Városépítés, 1985)
  • A hollókői falurehabilitáció (Magyar Építőipar, 1986)
  • Történeti negyed mint lakóterület – Műemlékvédelem és településvédelem – Városrehabilitáció és településkultúra (Városépítés, 1987)
  • Kastélysors. 1945–1987 (Magyar Építőipar, 1987)
  • Műemlékvédelem és idegenforgalom (Városépítés, 1989 és A falu, 1989)
  • Hollókő. Fotóalbum. A fotókat Ács Irén készítette a szöveget írta Zólyomi Józseffel. (Budapest, 1990)
  • Műemlék és építészeti örökség (Honismeret, 1990)
  • A Nemzeti Örökség Bizottsága tevékenysége (Műszaki Tervezés, 1991)
  • A nemzeti örökségről (Honismeret, 1991)
  • A történeti városok nemzetközi kartájának története és tanítása (Budapest, 1993)
  • Változások, hangsúlyeltolódások a világ műemlékvédelmében. (Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Pamer Nóra. Budapest, 1994)
  • Műemlék, építészeti örökség, város. Válogatott cikkek, előadások. 1970–1995. (Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiadványa. Budapest, 1996)
  • Az ópusztaszeri történeti emlékhely. – A sárospataki Vörös torony helyreállítása (Műemlékvédelem, 1996)
  • Madách Imre, avagy egy sugárút tragédiája (Budapesti Negyed, 1997)
  • Kérdések a siklódi református templomról. Akció Torockó és Énlaka építészeti örökségének megvédésére. A hollókői vár. A Velencei Chartától a Nárai Dokumentumig. (Műemlékvédelem, 1997)
  • Polgármesteri hivatal a Kapisztrán téren. A szamosújlaki református templom. (Műemlékvédelem, 1998)
  • A sonkádi református templom helyreállítása (Műemlékvédelem, 1999)
  • A magyar városkép. – A budai várnegyed új háza a városképben. – Műemlék és történeti emlékhely. (Műemlékvédelem, 2000)
  • Lehet egy emelettel több? A visegrádi Mátyás-palota millenniumi munkálatairól. Térérzések, életterek. Novák István építészeti munkássága. Ami jó és ami rossz egy hagyományban. A szőregi kolostorrom helyreállítása (Műemlékvédelem, 2001)
  • Karták könyve. Műemlékvédelmi dokumentumok gyűjteménye. Válogatta, összeállította: Román András (Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága kiadványa. Budapest, 2002; 2. bővített kiadás 2011)
  • Mi áll amott a szirttetőn…? A kaposszentjakabi bencés romok újbóli helyreállítása (Műemlékvédelem, 2003)
  • 487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről. Monográfia és egyetemi tankönyv is. (Budapest, 2004)
  • Minden rekonstrukciót eleve ki kell zárni…? Gondolatok a mádi zsinagóga helyreállítása kapcsán (Műemlékvédelem, 2004)
  • Ember – identitás – épített környezet (Műemlékvédelem, 2005)
  • A műemlékvédelem (Biztosítási Szemle, 2005)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Szocialista Kultúráért (1972)
  • Madách Imre-díj (1976)
  • Budapestért Emlékérem (1978)
  • Möller István-emlékérem (2000)
  • Magyar Műemlékvédelemért Emlékérem (2000)
  • Forster Gyula-díj (2004)
  • A Magyar Kultúra Lovagja (2006)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  2. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 115/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Síremlék Adatbázis. [2020. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 23.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Schneider László és Szluka Emil. (Budapest, 1986)
  • Winkler Gábor: Román Amdrás: 487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről (Műemlékvédelem, 2004)
  • Építész évkönyv 2004-2005. Főszerkesztő: Tatai Mária, szerkesztő: Eltér Balázs-Jankovich Valéria. Budapest, Magyar Építész Kamara-Publicitas Art-Media Kiadó, [2005].
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Román_András&oldid=26772026”