Roskovány

	Roskovány (Rožkovany)
	; Roskovány zászlaja
	; Roskovány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1330
Polgármester	Beáta Kollárová
Irányítószám	082 71
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	1306 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	373 m
Terület	14,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 20° 59′ 30″49.137500°N 20.991667°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 20° 59′ 30″49.137500°N 20.991667°E
	Roskovány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Roskovány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Roskovány (szlovákul: Rožkovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Kisszebentől 10 km-re északnyugatra, a Tarca partján fekszik.

Története

A mai település helyén a 13. században egy Hosszúmező nevű falu állt, melyet IV. László király oklevele 1278-ban „Hozumezeu” néven említ. Ez a település ekkor már puszta volt. Egykori temploma a maitól északra, a régi temető területén emelkedő dombon állt.

Roskovány falut 1323-ban Csanád egri püspök oklevele „Roschowicz”, „Roscouicz” néven említi először. 1335-ben „Rosqua”, 1352-ben „Roskowan” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 41 portája adózott, ezzel a nagyobb falvak közé tartozott. A 15. században a palocsai váruradalomhoz tartozott. A 16. századtól a Roskoványi család birtoka volt. Temploma 1591-ben már az evangélikusokhoz tartozott. Sírboltjában a Roskoványi család tagjai nyugodtak. Anyakönyveit 1716-tól vezetik. Remete Szent Antal tiszteletére szentelt mai templomát Roskoványi Ágoston nyitrai püspök építtette. 1749-ben említik a község fából épített plébániáját, melyet 1775-ben már igen rossz állapotúnak mondanak. 1787-ben 83 házában 657 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSKOVÁNY. Ruskovia. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Roskoványi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Héthárshoz fél mértföldnyire, Torisza vizéhez közel; határja ha szorgalmatosan míveltetik, jó gabonát terem, réttye, legelője tágas, fája van tűzre elég.”^[2]

A falunak a 19. században több birtokosa is volt, köztük a Bánó, Czabalai, Szentiványi és Péchy családok. 1804-ben új plébániája készült. 1828-ban a falunak 103 háza és 759 lakosa volt. Lakói többségben zsellérek voltak, gyümölcstermesztéssel, vászonszövéssel foglalkoztak. 1850 után sok lakója kivándorolt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roskovány, orosz falu, Sáros vmegyében, Szebenhez nyugotra egy mfd., a Tarcza mellett: 693 kath., 10 evang., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa jó rozsot és szénát terem; erdeje tágas. F. u. a Roskoványi nemzetség. Ut. p. Eperjes.”^[3]

1860-ban is építettek egy új plébániát. Ez az épület 1865-ben az iskolával és több gazdasági épülettel együtt egy tűzvészben leégett. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 592, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 1240 lakosából 1228 szlovák volt.

2011-ben 1311 lakosából 1243 szlovák volt.

2021-ben 1306 lakosából 1200 (+19) szlovák, 31 (+100) cigány, 1 (+6) ruszin, 10 egyéb és 64 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Itt született 1716-ban Fabriczy Dávid evangélikus lelkész.
Itt született 1855-ben Bánó Jenő utazó, mexikói főkonzul.
Itt született 1888-ban Bánó Iván földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

A Roskovány, majd a Szentiványi család barokk-klasszicista kastélya 1770 körül épült, később átépítették. 1945 után a községháza és művelődési ház működött benne. 1993-ban visszakapták a Szentiványiak örökösei.
Római katolikus temploma 1858-ban épült klasszicista stílusban, részben a korábbi, 18. századi templom alapfalainak felhasználásával. Benne 1618-ból származó címeres epitáfium található.
A roskoványi csata emlékműve

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Kisszebeni járás m v sz A Kisszebeni járás települései
Kisszeben (Sabinov)
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)