Rio Grande (község, Brazília)
Rio Grande | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Brazília | ||
Állam | Rio Grande do Sul | ||
Mezorégió | Sudeste Rio-Grandense | ||
Mikrorégió | Litoral Lagunar | ||
Alapítás éve | 1751 | ||
Polgármester | Fábio de Oliveira Branco | ||
Irányítószám | 96500 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 191 900 fő (2022)[1] | ||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 2817,48 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 32° 02′ 06″, ny. h. 52° 05′ 56″32.035000°S 52.098889°WKoordináták: d. sz. 32° 02′ 06″, ny. h. 52° 05′ 56″32.035000°S 52.098889°W | |||
Rio Grande weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rio Grande témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rio Grande egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul állam déli részén, a Lagoa dos Patos és az Atlanti-óceán közötti csatorna partján. Az állam legrégibb portugál települése és kikötője, egy időben az állam fővárosának szerepét is betöltötte. 2020-ban népességét 211 965 főre becsülték.[2]
Elnevezése
[szerkesztés]A 17–18. században a Guaíba-tó és a Lagoa dos Patos együttesét Rio Grandenak (nagy folyó) nevezték. Ezt a nevet átvette a kialakuló település, melyet kezdetben Rio Grande de São Pedronak hívtak (a São Pedro a Lagoa dos Patos és az óceán közötti csatorna neve volt). 1835-ben neve Rio Grandera rövidült.[3]
Története
[szerkesztés]A hely már jóval a portugál gyarmatosítás előtt megjelent egyes hollandus térképeken. 1720 körül érkeztek az első telepesek a környékre, São José do Norten keresztül; főként azori családok akik Rio de Janeiro és Laguna városaiból jöttek, alkalmas helyet keresve a szarvasmarhák legeltetésére. Velük együtt megkeresztelt indiánok is letelepedtek. 1736-ban egyházközséget alapítottak, 1737-ben pedig a későbbi Rio Grande területén megépítették a Jesus-Maria-José erődítményt, melyet kaszárnyaként használtak, körülötte pedig ugyanebben az évben település kezdett kialakulni. Ez az első portugál alapítású település Rio Grande do Sul államában (spanyol települések már korábban is voltak a mai állam területén – az ún. Sete Povos das Missões). 1751-ben a települést községgé nyilvánították, 1760-ban pedig az újonnan alapított São Pedro do Rio Grande do Sul kapitányságának székhelye lett (korábban Santa Catarina kapitányságához tartozott), vagyis az állam első székhelyének tekinthető.[3][4]
A spanyolok meg akarták állítani a portugál terjeszkedést és számos alkalommal harcoltak a portugálokkal a föld birtoklásáért. 1763-ban Pedro de Cevallos vezetésével a spanyolok elfoglalták Rio Grandet, a hely elnéptelenedett, a lakosság északra menekült, az állam székhelyét pedig Viamãoba helyezték át. A spanyolok kiverése (1776) és a portugál fennhatóság megerősítése (San Ildefonso-i szerződés, 1777) után a települést újjáépítették és 1811-ben ismét községi rangra emelték, székhelyét pedig 1835-ben várossá nyilvánították.[3][4] A 19. század elején fontos gazdasági központ volt; kikötője nagy forgalmat bonyolított le, kereskedelmi leányvállalatok alakultak. A város infrastruktúráját fejlesztették, új létesítmények és parkok épültek, a községet átszervezték.[5]
A Farroupilha-felkelés alatt, 1835–1845 között Rio Grande ismét az állam fővárosa volt, ugyanis Porto Alegret a lázadók fenyegették. A farrapók 1836-ban Rio Grandet és a szomszédos São José do Nortet is el akarták foglalni, de a városok a császár pártján maradtak és ellenálltak a lázadóknak.[6] A 19. század második felében a város tovább fejlődött; új temető, piac, könyvtár létesült, napilapot alapítottak, új templomokat építettek, az utcákat korszerűsítésették és burkolták, bevezették a gázvilágítást. 1865-ben, a paraguayi háború kitörésével a város védműveit megerősítették, és II. Péter brazil császár is itt tartózkodott néhány napig. 1884-ben megjelent a villamos, továbbá megnyílt a Rio Grande–Bagé vasútvonal, mely a kikötőbe szállította a községek terményeit; a város pályaudvara máig eredeti állapotában maradt fenn.[5] 1927-ben Porto Alegre–Rio Grande útvonalon létesült Brazília legelső menetrendszerű repülőjárata (lásd: Varig).[7]
Leírása
[szerkesztés]Székhelye Rio Grande, további kerületei Ilha dos Marinheiros, Povo Novo, Quinta, Taim.[3] Főként iparvárosként jellemezhető, számos nemzeti és nemzetközi vállalatnak van itt székhelye, kikötője nagy forgalmat bonyolít le.[8] Része az Aglomeração Urbana do Sul városi agglomerációnak, melynek további tagjai Arroio do Padre, Capão do Leão, Pelotas, São José do Norte, és mintegy 650 000 lakos él a területén.[9]
Területe homokos; 220 kilométer hosszú Atlanti-parti strandja (Praia do Cassino) a világ leghosszabbja.[10] Éghajlata nedves szubtrópusi, tengerszint feletti magassága 2 méter. Az állam legrégibb portugál alapítású települése; számos 19. századi épület és műemlék látható a városközpontban.[6] 1755-ben épült, Szent Péternek szentelt katedrálisa az állam legrégibb portugál temploma.[11]
Képek
[szerkesztés]-
Városközpont
-
Calçadao, a város kereskedelmi központja
-
Szent Péter katedrális
-
Azulejo csempék
-
Praia do Cassino strand
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
- ↑ Rio Grande. IBGE. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ a b c d História. IBGE. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ a b História de Rio Grande. achetudoeregiao.com.br. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ a b Luiz Henrique Torres: Cronologia básica da história da cidade do Rio Grande (1737–1947). (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ a b Histórico de Rio Grande. mikrus.com.br. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ VARIG História Anos 20. varig-airlines.com. (Hozzáférés: 2021. július 23.)
- ↑ 284 anos – Rio Grande mantém forte potencial econômico e turístico. riogrande.rs.gov.br. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Aglomeração Urbana do Sul. cidade-brasil. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
- ↑ Com 220 km de extensão, maior praia do mundo fica no Brasil. Viagem em Pauta. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Catedral de São Pedro: conheça a história da primeira igreja portuguesa construída no RS. Gaúcha ZH. (Hozzáférés: 2021. július 22.)