Ugrás a tartalomhoz

Rhodomonas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rhodomonas
Rhodomonas salina
Rhodomonas salina
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Törzs: Cryptophyta
Osztály: Cryptophyceae
Rend: Pyrenomonadales
Család: Pyrenomonadaceae
Nemzetség: Rhodomonas
Karsten 1898
Típusfaj
Rhodomonas baltica
Karsten 1898
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rhodomonas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rhodomonas témájú kategóriát.

A Rhodomonas a Cryptophyta egyik nemzetsége.[1][2] Vörös színű, belső sejtfala lemezei négyzetesek, rövid szája garatban végződik, különleges alakú kloroplasztisza közel van nukleomorfához.[3] Korábban vörös kloroplasztisza alapján jellemezték,[4] de ez többé nincs így, mivel taxonómiája egyre inkább molekuláris és sejtadatokon alapul.[5][6] Jelenleg taxonómiai érvényessége nemzetségként vitatott, és további kutatások kellenek helyzete megerősítéséhez.[4][7] Általában tengerben fordul elő, de számoltak be édesvízi fajokról.[4] Gyakran akvakultúrában állateledelként használják, de ételekben is használható lehet.[8]

Történet

[szerkesztés]

Felfedezés

[szerkesztés]

1898-ban írta le G. Karsten „furcsa úszó élőlényként”.[4][9] Léte első jele Karsten proliferációmegfigyelése volt kovamoszat-, tengerikagyló-, kő- és Sphacelaria-tartalmú mintában.[4] Így létrehozta a Rhodomonas balticát mint a nemzetség típusfaját. Karsten megfigyelte a nemzetség vörös kloroplasztiszát, két elülső garatból hátra irányuló ostorát és nagy középső magját.[4] Felfedezésekor nem voltak ismert vörös ostorosok, és a szín a Rhodomonas ismertetőjegye volt.[5] Felfedezése után többször bővült a nemzetség például Lemmermann, Lohmann, Kylin és Carter révén.[4] Zimmermann később Karsten „magját” citoplazmabeli helyzete alapján pirenoidként azonosította.[4][5]

Taxonómiai helyzet

[szerkesztés]

Jelenleg számos érv szól a Rhodomonas fenntartása ellen. Mivel a Cryptophyta jelenlegi rendszertana sejtszerkezeten alapul, és Karsten nem írta le e szerkezeteket tanulmányában, egyesek, például Novarino és Lucas szerint lehetetlen igazolni, hogy egy élőlény azonos-e Karsten eredeti mintájával ultraszerkezeti szinten.[3][7][10] Ezért kétséges, hogy egy ide sorolt élőlény valóban ide tartozik-e, alátámasztva a Rhodomonas-fajok szinonim Pyrenomonasba helyezését.[6][10] Egy ellenérv a Rhodomonas történelmi elsőbbsége Pyrenomonas előtti leírása miatt, ez alapján továbbra is használandó a nemzetségre hivatkozáskor.[4][5] Jelenleg nincs feloldva a vita, és a két név egymás szinonimája.[4][7] Ez a Cryptophyta újabb molekuláris filogenetikáiban is szerepel, ahol a Rhodomonas és a Pyrenomonas szinonimiáját megjegyzik.[11][12]

A molekuláris adatokon alapuló modern filogenetikában a Rhodomonas, Rhinomonas és Storeatula együtt vannak a vizsgált genetikai szekvenciák hasonlóságai alapján.[11][12][13][14] Given how closely related these genera are, there is some uncertainty as to how distinct the genus Rhodomonas is from Rhinomonas and Storeatula.[12][15] A Cryptophytában ismert a dimorfizmus, és feltehetően sok nemzetségben jelen van, olyannyira, hogy néhány ma használt nemzetség egy csoport különböző alakjait tartalmazhatja. Ez a Rhodomonas esetén azt jelenti, hogy a Storeatula feltételezett Rhinomonas- és Rhodomonas-morfonemzetség a három csoport molekuláris filogenetikai keveredése miatt.[16] Ezek eldöntéséhez további kutatások kellenek.

Élőhely és ökológia

[szerkesztés]

Tengeri élőhelyekben él az egész Földön, valamint néhányszor édesvízi fajról is beszámoltak.[4] Az első feljegyzett Rhodomonas-mintát G. Karsten vette a Balti-tenger Kieli-fjordjáról.[4] Természetes környezetben ideális hőmérséklet-tartománya 9–10 °C.[17] Sok Cryptophyta-fajhoz hasonlóan fajai fotoszintetikusak, azonban nem ismert, hogy heterotróf életmódra képesek-e.[18]

Morfológia

[szerkesztés]

Mérete 9–40 μm, a tartományok beszámolónként eltérnek.[4] A Rhodomonas mozgó sejt az úszást lehetővé tevő két elülső ostorral. Sejtteste rövid elülső és lekerekített hátulsó végű ellipszoid.[5]

Sejtfala belső és külső részre különül el. Külső rétege durva egymást keresztező szálak Rhodomonasra jellemző durva hálózatából áll,[4] a belső kis négyzet alakú lemezek longitudinális soraiból. Az ejektoszómákhoz a belső réteg lemezei elöl kissé elemelkednek.[4] Hátulsó széleik a sejt hátulsó vége felé keskenyedik, és a membránhoz csatlakozik.[4][18] Sarkaik lejtenek.[18]

Sejtjei lehetnek vörösek, barnák vagy aranyszínűek kloroplasztiszuk fikoeritrin 545-tartalma függvényében.[4] A pigment a tilakoidmembrán lumenfelszínében van a kloroplasztiszon belül.[19] A sejten belül a kloroplasztisz a plasztiszrészlegben van, és a pirenoiddal közeli szerkezeti kapcsolatban van. Kétlebenyes és H alakú.[3] A keményítővel körülvett pirenoid a lebenyek közt található.[4] A tilakoidok nem törik át a pirenoidmátrixot, így nem haladnak azon át.[18] A Rhodomonas általában 1 kloroplasztiszt tartalmaz, de vannak beszámolók 2 kloroplasztiszos példányokról.[4]

A vestibulum-garat-száj rendszer határozza meg a Rhodomonast.[4] A vestibulum a sejt elülső csúcsa alatt van, innen két ostor ered a Cryptophyta legtöbb fajához hasonlóan.[18] Ez hátul garatba megy át, melyet száj zár. A száj rövid és csőszerű, a garat hossza fajonként eltérhet.[4] A száj körül anyagokat a sejtből kibocsátó ejektoszómák vannak.[5]

Nukleomorfa a plasztisz körüli citoplazma pirenoidba türemkedésében (pirenoidhíd) van.[4][18] Ez a gyakran a Rhodomonasszal csoportosuló Rhinomonas és Storeatula nemzetségekkel közös jellemző.[11]

Egyetlen sejtmagja a sejtben hátul van, a másik oldalon kontraktilis vakuólum van a sejt elülső csúcsa közelében.[5]

Sok más Cryptophyta-fajhoz hasonlóan ivartalanul osztódással szaporodik.[18] Nem ismert, hogy képes-e ivarosan szaporodni.[18]

Jelentőség

[szerkesztés]

Akvakultúra

[szerkesztés]

Akvakultúrában hasznos eledel lehet például evezőlábú és sórákoknak és Pectinidae-lárváknak is használható.[8][20] Élő eledelként magas zsírsav- és fehérjetartalmuk miatt hasznos, növelve tápértéküket.[8][20] Nitrogénhiány esetén tápértékük növekedését figyelték meg.[8]

Humán táplálékként

[szerkesztés]

A Rhodomonas salina kevés (4 ng/g szárazanyag) D-vitamint tartalmaz, tiamintartalma sótartalom-változásokkal növelhető.[21] Ezenkívül alloxantint és krokoxantint tartalmaz, melyek közül előbbi feltehetően antiproliferatív, utóbbi emellett proapoptotikus is lehet.[22]

Fajok

[szerkesztés]

Az alábbi fajai ismertek:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Khan H, Parks N, Kozera C et al. (2007. augusztus 1.). „Plastid genome sequence of the cryptophyte alga Rhodomonas salina CCMP1319: lateral transfer of putative DNA replication machinery and a test of chromist plastid phylogeny”. Mol Biol Evol 24 (8), 1832–1842. o. DOI:10.1093/molbev/msm101. PMID 17522086. 
  2. ↑ Becker M, Stubbs MT, Huber R (1998. március 1.). „Crystallization of phycoerythrin 545 of Rhodomonas lens using detergents and unusual additives”. Protein Sci 7 (3), 580–586. o. DOI:10.1002/pro.5560070306. PMID 9541389. PMC 2143966. 
  3. ↑ a b c Kugrens P, Clay BL, Lee RE (1999). „Ultrastructure and systematics of two new freshwater red cryptomonads, Storeatula rhinosa, sp. nov. and Pyrenomonas ovalis, sp. nov.”. J Phycol 35 (5), 1079–1089. o. DOI:10.1046/j.1529-8817.1999.3551079.x. ISSN 0022-3646. 
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v Hill DR, Wetherbee R (1989). „A reappraisal of the genus Rhodomonas (Cryptophyceae)”. Phycologia 28 (2), 143–158. o. DOI:10.2216/i0031-8884-28-2-143.1. ISSN 0031-8884. 
  5. ↑ a b c d e f g (1989. december 11.) „Re-examination ofPyrenomonas andRhodomonas (class cryptophyceae) through ultrastructural survey of red pigmented cryptomonads”. The Botanical Magazine Tokyo 102 (3), 429–443. o. DOI:10.1007/BF02488125. ISSN 0006-808X. 
  6. ↑ a b Santore, U. J. (1984. december 11.). „Some Aspects of Taxonomy in the Cryptophyceae”. New Phytologist 98 (4), 627–646. o. DOI:10.1111/j.1469-8137.1984.tb04153.x. ISSN 0028-646X. 
  7. ↑ a b c Konrad Wołowski, Instytut Botaniki im. W. Szafera. Current advances in algal taxonomy and its applications: phylogenetic, ecological and applied perspective. Krakow: W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of Sciences, 15–52. o. (2012. december 11.). ISBN 978-83-62975-03-7. OCLC 799029033 
  8. ↑ a b c d (2021) „Effect of light quality and quantity on productivity and phycoerythrin concentration in the cryptophyte Rhodomonas sp.”. Journal of Applied Phycology 33 (2), 729–741. o. DOI:10.1007/s10811-020-02338-3. ISSN 0921-8971. 
  9. ↑ a b Karsten, G. (1898). „Rhodomonas baltica, n.g. et sp.”. Wissenschaftliche Meeresunterschungen. Abt. Kiel 3, 15–16. o. 
  10. ↑ a b Novarino G, Lucas IAN (1993). „Some proposals for a new classification system of the Cryptophyceae”. Bot J Linn Soc 111 (1), 3–21. o. DOI:10.1111/j.1095-8339.1993.tb01886.x. 
  11. ↑ a b c Deane JA, Strachan IM, Saunders GW, Hill DRA, McFadden GI (2002. december 19.). „Cryptomonad evolution: nuclear 18S rDNA phylogeny versus cell morphology and pigmentation”. J Phycol 38 (6), 1236–1244. o. DOI:10.1046/j.1529-8817.2002.01250.x. 
  12. ↑ a b c Marin B, Klingberg M, Melkonian M (1998). „Phylogenetic Relationships among the Cryptophyta: Analyses of Nuclear-Encoded SSU rRNA Sequences Support the Monophyly of Extant Plastid-Containing Lineages”. Protist 149 (3), 265–276. o. DOI:10.1016/S1434-4610(98)70033-1. PMID 23194638. 
  13. ↑ Hoef-Emden K, Marin B, Melkonian M (2002. augusztus 1.). „Nuclear and nucleomorph SSU rDNA phylogeny in the Cryptophyta and the evolution of cryptophyte diversity”. J Mol Evol 55 (2), 161–179. o. DOI:10.1007/s00239-002-2313-5. ISSN 0022-2844. PMID 12107593. 
  14. ↑ Cavalier-Smith T, Couch JA, Thorsteinsen KE, Gilson P, Deane JA, Hill DRA, Mcfadden GI (1996). „Cryptomonad nuclear and nucleomorph 18S rRNA phylogeny”. Eur J Phycol 31 (4), 315–328. o. DOI:10.1080/09670269600651541. ISSN 0967-0262. 
  15. ↑ Hoef-Emden K, Melkonian M (2003). „Revision of the Genus Cryptomonas (Cryptophyceae): a Combination of Molecular Phylogeny and Morphology Provides Insights into a Long-Hidden Dimorphism”. Protist 154 (3–4), 371–409. o. DOI:10.1078/143446103322454130. PMID 14658496. 
  16. ↑ Majaneva M, Remonen I, Rintala J-M, Belevich I, Kremp A, Setälä O, Jokitalo E, Blomster J (2014). „Rhinomonas nottbecki n. sp. (Cryptomonadales) and Molecular Phylogeny of the Family Pyrenomonadaceae”. J Eukaryot Microbiol 61 (5), 480–492. o. DOI:10.1111/jeu.12128. PMID 24913840. 
  17. ↑ Krasnova ED, Pantyulin AN, Matorin DN, Todorenko DA, Belevich TA, Milyutina IA, Voronov DA (2014). „Cryptomonad alga Rhodomonas sp. (Cryptophyta, Pyrenomonadaceae) bloom in the redox zone of the basins separating from the White Sea”. Microbiology 83 (3), 270–277. o. DOI:10.1134/S0026261714030102. ISSN 0026-2617. 
  18. ↑ a b c d e f g h Wehr JD, Sheath RG. Freshwater algae of North America: ecology and classification. Amsterdam: Academic Press, 715–755. o. (2003). ISBN 0-12-741550-5. OCLC 51245822 
  19. ↑ Ludwig M, Gibbs SP (1989. március 1.). „Localization of phycoerythrin at the lumenal surface of the thylakoid membrane in Rhodomonas lens”. J Cell Biol 108 (3), 875–884. o. DOI:10.1083/jcb.108.3.875. ISSN 0021-9525. PMID 2921285. PMC 2115399. 
  20. ↑ a b Oostlander PC, van Houcke J, Wijffels RH, Barbosa MJ (2020). „Optimization of Rhodomonas sp. under continuous cultivation for industrial applications in aquaculture”. Algal Res 47, 101889. o. DOI:10.1016/j.algal.2020.101889. 
  21. ↑ del Mondo A, Smerilli A, Sané E, Sansone C, Brunet C (2020. november 2.). „Challenging microalgal vitamins for human health”. Microb Cell Fact 19. DOI:10.1186/s12934-020-01459-1. PMID 33138823. PMC 7607653. 
  22. ↑ Naik B, Mishra R, Kumar V, Mishra S, Gupta U, Rustagi S, Gupta AK, Preet MS, Bhatt SC, Rizwanuddin S. „Micro-algae: Revolutionizing food production for a healthy and sustainable future”. J Agricult Food Res 15. DOI:10.1016/j.jafr.2023.100939. (Hozzáférés: 2024. október 14.) 
  23. ↑ a b c d e f g h i Rhodomonas G. Karsten, 1898. WoRMS. World Register of Marine Species. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  24. ↑ a b c d e Index Nominum Algarum: names of algae. ucjeps.berkeley.edu . (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  25. ↑ Kim E, Lane CE, Curtis BA, Kozera C, Bowman S, Archibald JM (2008). „Complete sequence and analysis of the mitochondrial genome of Hemiselmis andersenii CCMP644 (Cryptophyceae)”. BMC Genomics 9, 215. o. DOI:10.1186/1471-2164-9-215. PMID 18474103. PMC 2397417. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhodomonas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rhodomonas&oldid=27519888”