Reykjanes-félsziget

Reykjanes-félsziget (Suðurnes)
A félszigeten lapos síkok választják el a lávafolyásokból kialakult hátakat
Közigazgatás
Ország	Izland
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	33,6 fő/km²
Terület	829 km2 km²
Tengerszint feletti magasság	621 m
Elhelyezkedése
Reykjanes-félsziget Pozíció Izland térképén
é. sz. 63° 55′ 43″, ny. h. 22° 07′ 22″63.9286764235, -22.1228318799
A Wikimédia Commons tartalmaz Reykjanes-félsziget témájú médiaállományokat.

Helyzete a szigeten

Madártávlatból

Északi fény a Reykjanes Geoparkban

A Reykjanes-félsziget (más néven Reykjanesskagi) Izland fővárosa, Reykjavík mellett található a sziget délnyugati részén. A vulkáni utóműködés számos hőforrást és kénforrást táplál a félsziget déli részén a Kleifarvatn tó környékén, a Krýsuvík geotermális területen. Itt működik a Svartsengi geotermális erőmű. Az erőműből származó meleg, sok ásványi anyagot tartalmazó víz hasznosítására épült uszodát a helyiek „kék lagúna” (izlandiul: Bláa Lónið) néven emlegetik.

A félszigetet borító lávamező az elmúlt néhány ezer évben alakult ki.

A Grindavík melletti Alfagjá hasadékvölgy felett a „Szerencsés Leif” (más néven Miðlína) híd ível át. Itt válik szét egymástól az eurázsiai és az észak-amerikai kontinentális lemez. A hidat 2002-ben adták át, és Leif Eriksson izlandi felfedezőről nevezték el — ő 500 évvel Kolumbusz Kristóf előtt jutott el Európából Amerikába. A félsziget partvidékén van néhány halászkikötő is, mint például Grindavík és Njarðvík. A félszigeten található Keflavík is, amely a Keflavík nemzetközi repülőtérnek ad otthont, illetve a Leifur Eriksson légikikötőnek.

Lemeztektonika és vulkánosság

A félsziget egy, a Közép-Atlanti hátság két szegmensét összekötő transzform vető mentén fekszik. Az egyik szegmens a Reykjanes-hátság, a ami víz alatt fekszik, a másik tőle keletre Izland szigetén a történelmi okból is nevezetes Thingvellír területen folytatódik. Maga a vető több oldaleltolódásos (strike-slip) törésvonalból áll össze; az ilyenek jellemzően (mint esetünkben is) széthúzásos feszültségtérben alakulnak ki. A széthúzó erő nagyjából kelet–nyugat irányú; így távolodik egymástól az Észak-Amerikai és az Eurázsiai kőzetlemez. A bazaltos magma az elmozduló kőzettestek közötti gyengeségi zónákban nyomul fel. E törések mentén az aktív időszakokban repedések, hasadékok alakulnak ki.

A 2023-as aktív szakasz

A Fagradalsfjall törészóna a 2023-as kitöréssorozat előtt hosszú ideig passzív volt; összességében pedig a félszigeten a vulkanizmus mintegy 800 év szünet után indult újra. Az aktív periódusok több évtizedig is eltarthatnak. A 2023-ban kezdődött aktív szakasz is jó eséllyel elhúzódik, kisebb-nagyobb megszakításokkal.

Kapcsolódó cikkek

• Déli-félszigeti régió (Izland)

Galéria

• 
  „Szerencsés Leif” híd
• 
  A 41-es út Hafnarfjörður és Álftanes közt
• 
  Reykjanesvirkjun Geotermális erőmű
• 
  Grindavík

• 
  Krisuvik
• 
  Sós tó
• 
  Keflavík nemzetközi repülőtér

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Reykjanes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Harangi Csaba: A Reykjanes-félsziget vulkáni működése