Reviczky Ádám (kancellár)
| Reviczky Ádám | |
 | |
| A Magyar Udvari Kancellária főkancellára | |
| Hivatali idő 1827 – 1836 | |
| Előd | Nádasdy Mihály |
| Utód | Pálffy Fidél |
| Született | 1786. május 23.[1][2] |
| Elhunyt | 1862. április 21. (75 évesen)[1][2] Heiligenkreuz (Alsó-Ausztria) |
| Foglalkozás | politikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reviczky Ádám témájú médiaállományokat. | |
Reviczky Ádám gróf (Debrecen, 1786. május 23. – Heiligenkreuz (Alsó-Ausztria), Ausztria, 1862. április 21.) magyar főúr, katona, jogász, reformkori politikus, főkancellár, 1830-tól az MTA igazgatósági tagja.
Családja
[szerkesztés]A Reviczky család egyik legjelentősebb tagja. Szülei Reviczky József (1750–1815)[3] és Laczkovich Anna voltak. Nejétől, Szumlanszka Szidónia bárónőtől két gyermeke született: egy leány, aki Bécsben apáca volt († 1887), és egy fiú, Reviczky Elek († 1886. október 1.), akivel a grófi családnak magva szakadt.
Életpályája
[szerkesztés]Jogi tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte. Vizsgái során a jogtudományokban való kiváló képzettségének elismeréséül I. Ferenc császártól gyémánt gyűrűt kapott.
1805-ben Galiciában a királyi ügyészség szolgálatában kezdte hivatásos jogászi pályáját. 1807-ben ugyanott a kormányszékhez helyezték. 1808-ban a bécsi cseh–osztrák egyesített udvari kancelláriához (Vereinigte Hofkanzlei) nevezték ki fogalmazóvá.
1809-ben beállt a hadseregbe mint önkéntes hadnagy. Részt vett a Napóleon elleni háborúban. A békekötés után, 1811-ben királyi táblai ülnökké és királyi kamarássá nevezték ki.
1814-ben a napóleoni háborúk után visszaszerzett Velencében a cs. kir. kormányszéknél valóságos tanácsossá, 1815-ben a Szárd–Piemonti Királyság határán állomásozó osztrák császári haderő élelmezési főnökévé, majd a megszállt Franciaországban a Mont Blanc, Isère és Rhône megyék (département) polgári biztosává nevezték ki.
1818-ban Rainer főhercegnek, a Lombard–Velencei Királyság alkirályának kamarai előadói tanácsosa, 1819-ben udvari tanácsos lett. 1822-ben a galíciai királyi főkormányszék előadója, 1823-ban államtanácsos lett, 1825-ben grófi rangra emelték, és a cs. kir. egyetemes udvari kamara (a későbbi Pénzügyminisztérium) alelnöke lett.
1826-ban magyar királyi udvari alkancellárrá és főudvarmesterré nevezték ki, Almásy Ignác temesvári alkancellár[4] helyére. Az 1826-ban elhunyt Koháry Ferenc József herceg helyére a király (átmenetileg Szőgyény Zsigmondot,[5] majd) 1828. április 25-én Reviczky Ádámot nevezte ki magyar főkancellárrá és a Magyar Királyi Szent István-rend kancellárjává. Főkancellársága idején bontakoztak ki a magyarországi reformmozgalmak. Ugyanekkor Borsod vármegye főispánja is lett.
1830-ban az MTA igazgató tagja lett. Az 1832–36-os országgyűlés során ultrakonzervatív nézetei miatt politikai ellentétbe került József nádorral.[6] I. Ferenc császár és király 1835-ös elhunyta után, az országgyűlés végén Reviczkyt megbuktatták.[4] 1836-ban felmentették a főkancellári tisztségből, utódja Malonyay János lett.[5]
Visszatért a Lombard–Velencei Királyságba, majd a császári diplomáciától kapott megbízásokat teljesített. A toszkánai nagyhercegi udvarnál Ausztria követe és meghatalmazott minisztere lett Firenzében majd Pisában.
Megbízatásának lejártakor visszavonult a közélettől. Velencében, majd Bécsben élt. Tagja lett az 1847-ben megalakított Bécsi Tudományos Akadémiának. Idős korában a heiligenkreuzi apátságban élt, itt hunyt el 1862-ben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Reviczky von Revisnye, Adam Graf (BLKÖ)
- ↑ a b c Répertoire International des Sources Musicales. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Egyetemi tanár. Két műve jelent meg: 1. Introductio ad politica regni Hungariae. Budae, 1790. (Névtelenül.) 2. Memoria Leopoldi II. apud Hungaros. Pestini, 1802. Online
- ↑ a b Archivált másolat. [2011. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 21.)
- ↑ a b http://lexikon.katolikus.hu/K/kir%C3%A1lyi%20alkancell%C3%A1r.html
- ↑ http://mek.oszk.hu/05800/05830/html/1kotet/04.htm
További információk
[szerkesztés]- Rövid életrajza (debrecen.hu) Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar királyi alkancellárok (Katolikus lexikon).
- Bodnár István – Gárdonyi ALbert: Bezerédj István (1796-1856), I. kötet, VIII. fejezet. (MEK-OSZK)
- Google-könyv : Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig, 1. kiadás, Genf, 1864. III. kötet (284, 450, 561. old.)
- Google-könyv : Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig, 2. javított kiadás, Pest, 1868, III. kötet, 1868. (28, 29, 203, 320. old.)
- Hamza Gábor: Emlékezés Reviczky Ádámra (1786-1862), a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjára. ttp://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
