Ugrás a tartalomhoz

Remekírók Képes Könyvtára

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Remekírók Képes Könyvtára
(könyvsorozat)
A Remekírók Képes Könyvtára borítódísze (a képen: Schiller költeményei)
A Remekírók Képes Könyvtára borítódísze
(a képen: Schiller költeményei)

Szerzőtöbb szerző, szerk. Radó Antal
Megírásának időpontja19011908
Nyelvmagyar
Témakörmagyar- és világirodalom
Részei49 kötet
Kiadás
Magyar kiadásLampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Remekírók Képes Könyvtára témájú médiaállományokat.

A Remekírók Képes Könyvtára egy 20. század eleji magyar szépirodalmi könyvsorozat volt.

Jellemzői

[szerkesztés]

A sorozatot a neves műfordító-költő, Radó Antal szerkesztette. Kötetei a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése kiadásában jelentek meg Budapesten 1901 és 1908 között. A sorozat értékét az adta más, hasonló sorozatokkal szemben, hogy a szerkesztő magyar és külföldi szerzők műveit egyaránt beválogatta a kötetek közé.[1]

Gulyás Pál bibliográfus Népkönyvtári címjegyzék című művében (1910) rámutatott arra, hogy a sorozat a magyar és világirodalmi szerzők műveiből ad válogatást, de több jeles magyar író műve a még (1910) lekötött kiadási jogok miatt hiányzik a kötetek közül. A fordításokat jól sikerülteknek tartotta, és kitért a kötetek elején lévő bevezető tanulmányokra, amelyek jóval terjedelmesebbek, mint a részben hasonló témakörű Franklin Társulat-féle Magyar Remekírók sorozaté, ugyanakkor a nyomdai kiállítást kevésbé tartottja szépnek a másik sorozathoz képest. Beszerzését az olyan könyvtárnak ajánlotta, amelyek nem rendelkeznek a Magyar Remekírókkal, vagy akkora a forgalmuk, hogy a két sorozat párhuzamos megléte indokolt lehet.[2]

A sorozat értéke a szerzők fekete-fehér arcképe a kötetek elején, illetve az ugyancsak fekete-fehér egész oldalas rajzok a főszövegben.

Kötésfajták

[szerkesztés]
  • a sorozat rendszerint a díszes, sötétkék alapon lila-zöld növény motívumokat, aranyozott szerzőt, címet, sorozatjelzést, a szerző aranyozott keretbe foglalt domborművét tartalmazó vászonkötésben ismert[3]
  • jóval ritkább az aranyozott feliratú egyszerű barna vászonkötés[4]

Részei

[szerkesztés]

A sorozat a következő köteteket tartalmazta:

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rubinyi, i. m., 25. o.
  2. Gulyás, i. m., 35–36. o.
  3. [1]
  4. [2], [3]

Források

[szerkesztés]
  • Petrik GézaBarcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [4]
  • Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910.
  • Rubinyi Mózes: A nyolcvanéves Radó Antal. A költő arcképével és kézirásának hasonmásával, Hungária Kiadó, Budapest, 1942.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]