Ragnitz

Ragnitz
A Frauheim-kastély
Ragnitz címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Leibnitzi járás
Irányítószám	8413
Körzethívószám	03183
Forgalmi rendszám	LB
Népesség
Teljes népesség	1469 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	281 m
Terület	20,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 15° 34′ 12″46.85, 15.57
Ragnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ragnitz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ragnitz osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1458 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Ragnitz a Leibnitzi járásban

A Laubegg-kastély

A Rohr-kastély

Ragnitz a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Murától keletre. Az önkormányzat 3 katasztrális községben (Badendorf, Haslach, Ragnitz) 9 falut egyesít: Badendorf (228 lakos), Edelsee (52), Gundersdorf (111), Haslach an der Stiefing (219), Laubegg (204), Oberragnitz (74), Oedt (182), Ragnitz (320), Rohr (66).

A környező települések: északra Sankt Georgen an der Stiefing, keletre Schwarzautal, délre Gabersdorf, délnyugatra Gralla, nyugatra Lebring-Sankt Margarethen, északnyugatra Wildon.

Története

Ragnitz önkormányzata 1850-ben alakult meg. Miután 1938-ban a Német Birodalom annektálta Ausztriát, Ragnitz a Stájerországi reichsgauhoz került. A második világháború után egészen 1955-ig brit megszállás alá került.

1969-ben a szomszédos, addig önálló Badendorf és Haslach községeket egyesítették Ragnitz-cal. Mivel mindhárom falunak volt kastélya, az egyesült önkormányzatot nem hivatalosan "háromkastélyos községnek" (Dreischlössergemeinde) nevezik.

Lakosság

A ragnitzi önkormányzat területén 2017 januárjában 1458 fő élt. 2015-ben a helybeliek 96,6-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,1% egyéb országok polgára. 2001-ben 92,6% római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 0,4% ortodox kereszténynek, 3,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

A ragnitzi galambdúc

• a ragnitzi Laubegg-kastély (akkor még vár) eredetileg az Eppenstein-családhoz, később a Mureck-, majd a Wildon-famíliához tartozott. Első ismert várura a Wildon-csatlós Ullinus de Lovbeke volt 1254-ben. 1302-ben III. Hartnid von Wildon kénytelen volt kártérítésként átadni a seckaui püspöknek, bár hűbérbirtokként visszakapta tőle. Röviddel később, 1308-ban a várat és a birtokot a grazi Walsee-család kapta meg, majd az ő 1363-as kihalásuk után a Pettauk kapták meg az egyházi hűbérbirtokot. Az utolsó Pettau 1438-ban meghalt és Agnes lányától a birtok III. Frigyes királyhoz (később császárhoz) került. 1532-ben a törökök elpusztították, 1561-ben újjáépítették. Ma a Vöröskereszt oktatóközpontja működik benne.
• a haslachi Rohr-kastély a 12. században épült vízzel körülvett várként. 1630-ban a reini apátság szerezte meg és az apát pihenőhelyeként szolgált. A 17-18. században kibővítették, ekkor kapta mai külsejét. 1953-ban az apátság eladta, azóta magánkézben van. A kastély igen rossz állapotban van, egyes részei az összedőlés szélén állnak. A Denkmal Steiermark műemlékvédő szervezet igyekszik megmenteni az épületet.
• a badendorfi Frauheim-kastély a 17. században épült. Négy szárnya egy négyszögletes udvart fog közre. Kétszintes kápolnája a déli szárnyban található.
• a ragnitzi kápolna
• a műemléki védelem alatt álló galambdúc

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ragnitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 61027 – Ragnitz Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Ragnitz témájú kategóriát.