Arnfels
Arnfels | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Leibnitzi járás | ||
Irányítószám | 8454 | ||
Körzethívószám | 03455 | ||
Forgalmi rendszám | LB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1013 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 317 m | ||
Terület | 4,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 40′ 35″, k. h. 15° 24′ 11″46.676389°N 15.403056°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 35″, k. h. 15° 24′ 11″46.676389°N 15.403056°E | |||
Arnfels weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnfels témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Arnfels osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1041 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Arnfels a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, a Pößnitzbach folyó mentén. Az önkormányzat két falut fog össze (mindkettőt a saját katasztrális községében): Arnfels (855 lakos) és Maltschach (196 lakos).
A környező települések: északra Sankt Johann im Saggautal, keletre Leutschach an der Weinstraße, nyugatra Oberhaag.
Története
[szerkesztés]A település területe a 11. századtól a Spanheim hercegi család tulajdonában volt, feltehetően az ő vazallusuk építtette Arnfels várát valamikor 1150 körül. A várra 1212-ben már castrum Arnuelse néven hivatkoznak; ekkori birtokosa a Mureck-nemzetség volt, de a későbbi évszázadokban többször gazdát cserélt. Neve ("Arno sziklája") építtetőjére utalhat. A mellette lévő települést 1280-ban említik először, de akkor már mezőváros jogosultságokkal rendelkezett. Címerét 1517-ben kapta I. Miksa császártól.
1532-ben a törökök elpusztították a várost és 1825-ben egy hatalmas tűzvész szintén jelentős károkat okozott. Arnfels 1788-ban lett önálló egyházközséggé, korábban St. Johann in the Saggautal plébániája alá tartozott. A település az ún. "radkersburgi borúton" feküdt; ezen a kereskedelmi útvonalon Bad Radkersburgból szállítottak északra, Felső-Stájerországba bort és gyümölcsöt, cserébe pedig sót és vasat hoztak a hegyekből a stájer alföldre. 1850-ben megalakult az arnfelsi járásbíróság, amelyet 1976-ban felszámoltak, azóta a város a leibnitzi járásbírósághoz tartozik
A városi önkormányzat 1850-ben alakult. 1878-ban az addig Arnfelshez tartozó Oberhaag önállóvá vált.
Lakosság
[szerkesztés]Az arnfelsi önkormányzat területén 2017 januárjában 1041 fő élt. A lakosság 1991 (akkor 1172 lakos) óta fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból, 3,5% pedig az Európai Unión, a volt Jugoszlávián és Törökországon kívülről érkezett. A munkanélküliség 3%-os volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az arnfelsi várkastély egy meredek dombtetőn található a város felett. 1424-ben leégett és újjáépítették. 1681-1912 között a Schönborn grófok birtokában volt.
- a Szűz Mária-plébániatemplomot a 15. században alapították, 1717-ben átépítették.
- a Pößnitzbachon átívelő régi kőhíd és rajta az 1706-ra dátumozott Nepomuki Szt. János-szobor.
- az 1800-ban épült uradalmi ispotály
- a szeptemberben tartott hobbi művészeti vásár évente 18 ezer látogatót vonz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Arnfels című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 61002 – Arnfels Statistik Austria
- A Wikimédia Commons tartalmaz Arnfels témájú kategóriát.